Életének 89. évében örökre megpihent Szegvár prímása, Gémes Mihály - mindenki Miska bácsija.
1918. március 31-én született szegény sorsú család negyedik gyermekeként. A muzsika szeretete már 6 éves korában kialakult. Tanulgatni kezdett az édesapjától kapott szájharmonikán, a család citeráján, de egyre jobban érdekelte a hegedű. A nehéz kubikos munka nem vette el kedvét a hegedűtől, a zene szeretetétől. A muzsikusokat lesve, bátyjaitól elcsent hegedűn, titokban próbálgatta tudását a Kurca-partján. 19 évesen, a szegvári búcsú idején hegedült először zenekarban, az akkori Béres-kocsmában. Itt is maradt sokáig, s mindjárt első prímásként húzta a talpalávalót.
Az 1940-es évek elején segítette a Katolikus Lánykörök munkáját, a kastély nagytermében bemutatott színdarabok nagy részét ő zenésítette meg. Fizetéséből zenei témájú könyveket vásárolt. Munka után ezekből tanult önszorgalomból, mindenféle segítség és magyarázat nélkül. 1960-tól 1964-ig másodhegedűsként a Szentesi Szimfonikusok Zenekarában játszott. 1964-től zenekarával a Földműves Szövetkezethez szegődött. 1968-ban zenekart váltott, s 11 évig a szentesi Delelő Vendéglőben hegedült. Olyan énekeseket kísért hegedűjével, mint Bojtor Imre, Dóri József, Fay Erzsébet, Jákó Vera, Komáromi Valéria, Solti Károly, Urbán Katalin.
Purgel Pali bácsi kocsmája nem a legnagyobb volt a faluban, de a legnépszerűbb. Miska bácsi és zenekara itt is évekig, minden napnak minden estéjén teljes szívéből húzta a cigányzenét, a szép magyar nótákat, s a mulatozás legvégén - éjfélkor - még mindig tisztán csendült a Rákóczi-induló.
Évtizedekig tagja volt a szegvári Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, ahol a legtöbb áldozatot vállaló falubeliek végeztek önzetlen munkát. Nyugdíjazása után hat évig a szegvári néptánc együttesben (ma Dobbantó Néptánc Együttes) a táncolni szerető gyerekeknek húzta. A szegvári Rozmaring Dalkört is Miska bácsi alapította 1999-ben.
Szegvár prímásaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a nagyközség népzenei, műzenei hagyományainak feltárásban, lejegyzésében és továbbadásában. Miska bácsi kincsként őrzött nótagyűjteménye több mint 3000 nótából áll, saját szerzeménye mintegy 250 db.
Munkásságát, érdemeit elismerve 2002-ben a szegvári képviselő-testület Szegvárért Emlékéremmel tüntette ki. Példájából tanultuk meg, hogy a jó muzsikusnak dalból van a lelke.
Január 14-én egy szerencsétlen baleset érte. Aznap is azt tette, amit egész életében szeretett hivatásának tekintett: töretlen lelkesedéssel vette kezébe a hegedűt, s játszotta a szebbnél-szebb nótákat.
Élete utolsó tizenkét napját folytonos utazásban töltötte. Menni akart, de nem tudta itt hagyni szeretett feleségét, lányát és vejét. Éreztük, nagy útra készül, amelyről soha nem fog visszatérni. Jó lett volna még igaz meséit, muzsikáját hallgatni. Hiába próbáltuk, nem tudtuk lebeszélni az égi útról. Egy erősebb hatalom elszólította, melyet nem tudott legyőzni szeretetünk. Nem hagyott itt bennünket, hisz sokunkban tovább él emléke.
Miska bácsi, nyugodjon békében!
Tisztelői nevében:
Purgel Zoltán (Szegvár)