<<< Vissza

Siker a színházban és a szegedi dómban

2006. május. 26.

Szerdán felszállt az a repülőgép is, melynek fedélzetén ott volt a Kiss Bálint Református Általános Iskola nemzetközi kórustalálkozójának németországi résztvevője. Az énekkar, csakúgy, mint a francia, svéd és román kórus május 15-én érkezett városunkba. Akkor kezdődött a Comenius-hét, ami az Európai Unió hároméves programja.

A program 2003-ban indult, amikor a francia város, Bordeaux egyik iskolájának tanára partnereket keresett a pályázathoz. A szentesi iskola is jelentkezett, abban a tanévben már ki is utazott a diákok kórusa. A nemzetközi találkozót tavaly egy németországi és egy svédországi fellépés követett, s az idén, a záró évben a magyar és a román feleknek kellett megszervezni a programot. A partnerek először Szentesre, majd Zsombolyára indultak koncertezni.


Az itt eltöltött néhány nap alatt a szervezők igyekeztek mindent megmutatni az országból és a városból. A gyerekeket és kísérő tanáraikat családoknál helyezték el, így részük volt az igazi magyar vendéglátásban is.

Kedden pihenésként szabadidős programok közül választhattak, így csónakáztak a Kurcán, fürödtek a strandon, teniszeztek, mini-golfoztak és lovagolhattak is. Az igazi munka másnap kezdődött, amikor a 135 diák elfoglalta az iskola dísztermét, hogy hangjukkal megtöltsék az öreg falakat. A pályázat előírása szerint minden kórus saját dallal és a partnerek dalaival is készül a közös hangversenyre. Az egyes nemzetek által megtanult dalokat az adott nemzet tanára vezényli, így a magyarok két énekét, Szabados Péter Néha együtt vagyunk és a Ha én rózsa volnék című Bródy-dalt Farkas Márta és Nánai Olga irányította. A daltanulásnak meg is lett az eredménye, hiszen gyönyörűen szólt a gyermekhang a pénteki esti hangversenyen. S másnap is, amikor ugyanezzel a műsorral a szegedi dómban is bemutatkoztak.

Pierre-Francois Boyer, a francia kórus vezetője azt mesélte, hogyan szokott felkészülni a koncertre. Mint mondta, aznap már mogorva embernek tűnhet, mert csak a belső hangokra figyel. Körbejárja a helyszínt, figyeli az akusztikát, s képzeletben lejátssza a koncert anyagát. S, amikor felveszi a gálaruhát, már csak a zene létezik.

Hans-Dieter Müller igazi poroszos indulót vezényelt, ám barátságról szóló ének refrénét már a nézők is dúdolták. A svédek az ABBA nagy slágerével (I have a dream) értek el nagy sikert, hiszen azt eredeti nyelven, vagyis svédül énekelték. A román gyerekek pedig pergős, ritmusos műsorral álltak színpadra otthon, Zsombolyán is. A kórus ugyanis a találkozót ott zárta.

A búcsúzásnál azonban nem mondhatták azt, amit tavaly is, "jövőre újra talál-kozunk", mert a hároméves program lezárult. Nem szeretnék azonban, ha feledésbe merülnének az együtt töltött órák. Így már nem is meglepő, hogy Fekete Nagy Katalin, a program szentesi szervezője, együttműködve a francia karnaggyal, Pierre-Francois Boyer-vel újra pályáztak az Európai Unióhoz, ezúttal gyermekopera megírására és bemutatására. Az előadás ebben az esetben is nemzetközi lenne, vagyis Európa a zenében újraegyesül.


<<< Vissza