A napokban vendégünk volt Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, aki nem első alkalommal járt Szentesen, de most nem a papi szolgálat hozta, hanem szép számú hallgatóság előtt tartott előadást az ifjúsági házban. Mint minden megszólalása, ez a szentesi sem múlthatott el versek nélkül, hisz köztudott róla, hogy a költészet "bolondja". Kezdésként egy hat elemit végzett, majd Amerikába szakadt parasztember - most farmer - hazáról, magyar gyökerekről szóló versét olvasta fel. Ez egyben meg is adta az est alaphangját. "Mi, erdélyiek annyira szeretjük az anyaországot, hogy bennünket lerázni nem lehet! Ez nemcsak egy felkiáltó mondat, de mint, aki jól ismerem az erdélyieket, szinte általánosítható minden ottélőre." Számomra egy csendes megjegyzés volt, ami szívemhez szólt: "A félművelt emberek a legveszélyesebbek..." Sajnos ezzel a gonddal egyre jobban szembesülünk. Néhány elejtett szóból, még gyakrabban a média sugallmazásaiból, nagyon könynyen mondunk ítéletet. Nem vesszük a fáradságot a tények keresésére, lassan elfelejtünk olvasni, pláne esetleg "száraznak" tűnő könyveket. Csak a felszínen mozgunk, s az ilyen embert a legkönnyebb befolyásolni, 'hisz nem ragaszkodik semmihez. Pedig, ha egy kicsit elkezdenénk lefelé, a tudás, ismeret irányába kutatni, egyszerűbb és megalapozottabb lenne a véleményalkotásunk. Az erőszakosság (a véleményráerőltetés is idetartozik) ellen határozottan tiltakozott Tempfli József. Javasolta minden hívő és nem hívő embernek II. János Pál mondását: "Bontsatok le minden falat, mert minden embernek egyforma méltósága van, melyet senkinek sincs joga semmibe venni." Ne küzdjünk ellenségképekkel, ne bántsunk tudatlan vagdalkozásainkkal másokat. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy ne védjük meg értékeinket, melyben elsősorban a kulturális értékekre, a gyökerekre célzott. Minden szónál, írásnál, a médiánál fontosabb nevelő erő a példamutatás. Mindig figyeljük egymást, ezért a helyes viselkedést soha nem hagyhatjuk el. Valamennyi találkozás egyben töltekezés is, bármilyen furcsa, még egy gyerektől is tanulhatunk. Ők sokszor őszintébbek és ezért igazabbak, mint a felnőttek. Előadása vége felé egyik kedvenc írójáról, Madáchról beszélt, megemlítve, hogy felesége, Fráter Erzsébet hamvait ő exhumáltatta és Váradon a Ferences templomban helyezték végső nyugalomra. Egyben ráirányította a figyelmünket az Ember tragédiájának eszkimó jelenetére, amely az idősödő Európa, s ebben sajnos éllovas Magyarország, jövőképét vetíti előre. Sajnos az alacsony születendő gyerekszámnak nemcsak gazdasági, politikai és erkölcsi oka van, hanem egy filozófiai is. Mégpedig az, hogy ránk, magyarokra jellemző a "nyugat majmolás". S most az onnan jövő sugallatok arra biztatják a fiatalokat, hogy először valósítsák meg önmagukat, élvezzék az életet, mely - szerintük - családban, pláne gyerekkel már nehezen megy. Nem baj, hisz szingliként (egyedül) is minden megoldható. Ám ha tudásunk nem marad felszínes, rájöhetünk, hogy mégis csak a család a jövőbe mutató példa. Az előadás végén egy ókori eseményre hívta fel a figyelmünket, mely intő példa lehet számunkra is: Athén legyőzte Spártát, mégis hanyatlásnak indult. Dr. Horváth György

<<< Vissza