A Szilver TSE helyi rendezésű táncversenyein már megszokhattuk, hogy egy csinos műsorvezető segít a nézőknek eligazodni a látványos sportág tarka világában. A fiatal hölgy hozzáértése nem véletlen: valaha versenytáncosként kötődött a klubhoz. Biár Gabriella a táncosok sikereit újságíróként is hírül adja. - Alapító tagja voltam a Szilvernek, még 1992-93-ban, - mondja büszkén a legutóbbi jól sikerült versenyt követően a sportcsarnokban. Gabriella is eredményes táncos volt, helyet kapott az ifjúsági válogatott-keretben, az országos döntők első hat helyezettje között. Harmadik éve kap felkérést táncversenyek konferálására, ám ezeknek csak nézőként résztvevője, a tánccal mára annyi kapcsolata maradt, hogy rendszeresen aerobi-kozik, így elégíti ki mozgásigényét. A mikrofont letéve a szilveres versenyzők sikereit meg is írja, ugyanis a bölcsészkaron magyar szakon végzett, európai uniós politikai és jogi, emellett újságíró-képzésben is részt vett, és rádiósként is magát kipróbáló fiatal nő jelenleg a Blikk munkatársaként dolgozik. Egyáltalán nem volt egyszerű bekerülnie a szerkesztőségbe, úgy gondolja, valószínűleg megtetszett nekik az önéletrajza, utána viszont bizonyítania kellett. A táncversenyek mellett számos témát sorol, ami még hozzá tartozik: a repülősökről, a MÁV-ról, oktatásról, feltalálókról és a szabadalmi hivatalról, kulturális témákról és árverésekről tudósít leggyakrabban. Gabi azt mondja, azon vannak, hogy ne pejoratív értelemben jusson az emberek eszébe a bulvár szó. Tagja az Aktuális-rovatnak, s abban ugyan sokszor komor, véres témákat dolgoznak fel, ennek ellenére napi 2-300 ezer példányt adnak el, hívja fel a figyelmet a piacvezető bulvárlap újságírója. Munkájáról azt meséli, van örömteli és kevésbé szép oldala is. Egy bulvárújságíró napi 12-13 órát dolgozik, reggel fél kilenctől olykor este 10-ig is ügyeletben van, s persze, ha történik valami, azonnal rohanni kell. Nem egyszer rázós témában is volt része, egyik legutóbbi munkáját említi, amikor is a tatabányai taxisgyilkosság helyszínén járt, s miután az ott tapasztaltakon túltették magukat kollégájával, még be kellett kopogtatniuk az áldozat családjához, hogy kérdéseket tegyenek fel. - Megrázó volt, - mondja Gabi, de ennek ellensúlyozásaképpen bevallja, milyen nagy élmény volt minap azzal a kisfiúval találkoznia egy futóversenyen, aki a Gyermekrák Alapítvány plakátján még kopaszon szerepel, mára azonban leküzdötte a halálos kórt, és csupa élet. Elég sok nő dolgozik a bulvár szakmában, mondja Gabi, de nem tagadja, egy bűntény helyszínén azért sokszor furcsán néznek rá. Egy előnye azonban ennek is van. - Egy nem túl magas, szőke, törékeny nőnek gyakrabban segítenek - jegyzi meg nevetve. Pár hete Svédországban járt, a márciusban érkező Grippen-gépeket a helyszínen megnézni, tíz újságíró között egyedüli nőként. - Csodálkoztak is a többiek, mit keres itt ez a csajszi, de én egyszerűen imádok mindent, ami a repüléssel kapcsolatos. Darók József

<<< Vissza