<<< Vissza

A fakereskedéstől a gyártelepig
Száz éve hunyt el ifj. Zsoldos Ferenc (II.)

2005. szeptember 30.

 
Ifj. Zsoldos Ferenc firmája (cégjele)

Ifj. Zsoldos Ferenc eredeti elképzelése az volt, hogy a megtakarított pénzéből földet vásárol Szentesen, s iparát elhagyva, gazdálkodó lesz. Terveit azonban atyja keresztülhúzta. Az öreg ácsmester ugyanis a hozzá eljuttatott pénzeken fenyőszálakat vásárolt, behatárolva ezzel fia jövőbeni vállalkozásainak irányát.

Ferenc, felhagyva a szántóvető élet iránt táplált ábrándjaival, szálfaüzletbe fogott. Mivel a fakereskedés kevésnek bizonyult a megélhetéshez, vállalkozását több irányban bővítette: vásárolt és eladott búzát, árpát és kukoricát, továbbá kísérletezett a pálinkafőzéssel és árusítással is. Életének erre a szakaszára visszagondolva írta: "Énrajtam is bebizonyult, hogy sok mesterség, kicsi pénz. Dacára, hogy sokat fáradoztam, a jövedelmem alig volt több, mint ami élelemre és ruházatra kellett."

E küzdelmes időszakának legszebb emléke, hogy egy balul sikerült jegyesség után rátalált Fodor István leányára, az alig 18 éves Annára. A kölcsönös vonzalomból házasság lett: 1859. november 16-án mondták ki a boldogító igent. (Negyvenhat évig tartó házasságuk alatt 11 gyermekük született.)

Az 1860-as évek elején ifj. Zsoldos Ferenc végleg elhatározta, hogy a jövőben a fakereskedést teszi fő megélhetési forrásnak. S, bár mint elismert ácsmester kisebb-nagyobb ácsmunkákat is vállalt, legfőbb törekvése a faüzlet fellendítésére irányult. Nem volt könnyű dolga, mert fel kellett vennie a versenyt a városban régebben működő fakereskedőkkel, akik a legkülönbözőbb módon igyekeztek meggátolni az új versenytárs térhódítását. Számos akadály leküzdése után 1861 nyarán sikerült berendeznie első önálló fatelepét a külső vásártéren, a baromvásártér szélén. (Nagyjából a mai rendőrség és tűzoltóság mögötti térségen, amely ekkoriban teljesen lakatlan területnek számított.) Itt építette fel a családi fészket is, mely fényűzőnek alig volt mondható.

A versenytársak szorítása ellenére fakereskedése hamarosan fellendült. A városban feltámadt építkezési kedv láttán ifj. Zsoldos arra az elhatározásra jutott, hogy kibővíti vállalkozását a tégla- és cserépgyártás irányába. Jó üzleti érzékkel felismerte, hogy a kevésbétűzveszélyes, szilárd építőanyagoké a jövő, amelyek meghonosítását a városi hatóságok is támogatják. Ennek köszönhetően 1864 végén engedélyt kapott arra, hogy a nemrégiben vásárolt nagynyomási földjén - a szentes-aradi országút (ma Attila utca) mellett - állandó tégla és cserépégető kemencét építsen, amely 1865-ben megkezdte működését. (1865. janunár 29-én született Ferenc nevű fia, a későbbi gépészmérnök és cégtárs, akiről a Szentesi Élet, 2005. jan. 28-i számában emlékeztünk meg A technikai újítások bajnoka címen.)

A téglaégető felépítése még be sem fejeződött, amikor egy szélmalom építésére kért és kapott engedélyt. Az újabb üzletágat jelentő építmény ugyancsak a nagynyomási birtokán (a református középtemető melletti út és az Aradi út közelében) 1866 végére készült el. A következő évben újabb két szélmalmot épített.

A malomüzlet beindítása után máris újabb vállalkozásba fogott. 1868 nyarán - a városban elsőként - egy gőzfűrészgép felállítására kért és kapott engedélyt, ami 1870 elején kezdte meg a termelést. Említést érdemel, hogy a fűrészüzem melletti szélmalmot hamarosan elbontatta, s helyére korszerű, nagyteljesítményű gőzmalmot építtetett. Ezzel egy időben (1873) az egyre kiterjedtebb ipartelep város felé eső szélén elkészült új, immár téglából épült cseréptetős családi háza.

Az elkövetkező években tovább gyarapította termékeinek körét. 1878-ra felállította kályhagyárát, melyben új rendszerű cserépkályhákat és takaréktűzhelyeket (sparherd) állított elő nagy választékban. Ezt követően üzembe helyezte kaszakőgyárát, amellyel ugyancsak közigényeket elégített ki. 1882-ben modernizálta téglagyárát, melyben naponta már 12 ezer téglát lehetett előállítani.

A jól prosperáló ipartelep fejlődése az 1880-as évek végén újabb lendületet vett. Ez annak volt köszönhető, hogy tanulmányait befejezve hazatért a legidősebb fiú, Ferenc, aki belépett édesatyja vállalkozásaiba, s tehetsége révén tevékenyen részt vett azok továbbfejlesztésében, országos nívóra emelésében.

Labádi Lajos


<<< Vissza