"Egy szép élet olyan, mint egy szép szobor: térben látja az ember
a szépséget, és annak minden oldalát, s rajta áll, hogy az mind harmonikus
legyen."
(László Károly)
Szentesen 1987. január 1-je óta működik a Gondozási Központ. Az önálló
költségvetési intézmény elsősorban az idős populáció (népesség) részére
nyújt szociális alap- és szakellátási feladatokat, 2004 óta a speciális
ellátást igénylők (pszichiátriai ellátottak) számára is biztosít szolgáltatásokat.
Egyes szakfeladatok, szolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás;
közösségi pszichiátriai ellátás; nappali pszichiátriai ellátás (a hét
öt napján), jelzőrendszeres házigondozás (365 napos ellátás). Az intézmény,
beleértve az irányítása alatt működő I-II-III. számú Idősek Klubját, összesen
532 fő részére biztosítja az alap- és szakellátási szociális szükségleteket.
Új ellátási formaként tervezik a támogató szolgálat (fogyatékkal élő személyek
személyi segítése és szállítása) bevezetését. Segítik a településen lévő
önsegítő csoportok szervezését és működését. Jelenleg a Horváth Mihály
utcai Idősek Klubjában minden hónap harmadik hétfőjén 16 órától működik
a daganatos betegek klubja.
A népesség-nyilvántartó 2005. március 31-i adatai szerint a 60 év felettiek
közül 4.010 nő és 2.709 férfi él a városban. Életkori megosztás: 60-70
évesek: 1.891 nő, 1.450 férfi; 70-80 évesek: 1.444 nő, 949 férfi; 80-100
évesek: 675 nő, 310 férfi. Az idős populáció összesen: 6.719 fő.
A teljes népességen belül az idősek aránya lassú emelkedést mutat. Az
okok között kimutatható az aktív életkorú népesség mortalitása (korai
halálozás) 30-60 éves életkor között; az élve születések számának csökkenése;
a nőknél a gyermekvállalási időszak az utóbbi 5 évben 25 év felett van;
az aktív korú fiatal munkavállalók elvándorlása.
Az idősek helyzetét erőteljesen befolyásolja a társadalom- és település-struktúra,
az anyagi és a szociális biztonság. Szentesen az idősek élethelyzete az
országos átlaghoz viszonyítva stagnál, nem jobb és nem roszszabb. Jellemző
az elmagányosodás, gyakori az egyedül élés egy háztartásban.
Szolgáltatásaink kibővültek a szociális információs szolgáltatással -
mondja Szebellédi Anna a Gondozási Központ igazgatója. Ezzel az információs
szolgáltatással biztosítják az idős populáció részére az információkat
a természetbeni és pénzbeli ellátások hozzáféréséről, szociális otthoni
beutalások segítéséről, karitatív szervezetek működéséről, a személyes
gondoskodást nyújtó ellátásokról és minden egyébről, amely az életminőséget
és az egyenlő esélyekhez való hozzáférést javítja. Idén a Szentes Kistérség
Többcélú Társulás vállalta, hogy a szociális alapszolgáltatási feladatok
közül a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
a közösségi ellátásokat térségi szinten megoldja.
A Gondozási Központ szolgáltatásainak kialakításához kétévenként felmérést
készít. Erre azért van szükség, hogy tervezhető legyen a szociális ellátás
a városban. A kérdőív összeállítását a területen dolgozó szociális gondozókból,
valamint több éves gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező munkatársakból
álló szakmai csapat végezte. Igyekezték a területi reprezentativitást
biztosítani, így nemcsak belvárosi, és kertvárosi övezetben történt információgyűjtés,
hanem a külterületeken is, úgymint Kajánújfalu, Nagynyomás, Lapistó, Magyartés.
Az összesítést mérlegelve emelünk ki néhány adatot.
A kitöltőknek 45 százaléka 60 és 70 év közötti, 39 százalékuk 70 és 80
év közötti, 16 százalékuk 80 év feletti. A 80 éven felüli korcsoportnál
valószínűsíthető, hogy már valamilyen segítő szolgáltatásban részesül.
A megkérdezettek 41 százaléka egyedül él. Meg kell azonban jegyezni, hogy
35 százalékuk mellett társ található, és 24 százalékuk családtaggal él
együtt.
A nemek szerinti megoszlás tekintetében az idős hölgyek 2/3-os többséggel
vannak jelen. A megkérdezettek között domináns a 8, illetve a 6 elemit
végzettek száma, közelít egymáshoz a szakmunkás és a szakközépiskolát
végzettek aránya és még mindig alulreprezentált a felsőfokú végzettek
aránya, de ez természetes ebben a populációban.
Az idős emberek lakta ingatlanok legtöbbje (65 százalék) az elmúlt 50
évben épült, 78 százalékuk már többször költözött. (Ez szintén rizikófaktornak
számít.) A megkérdezett idős emberek 67 százaléka összkomfortos lakásban
él.
A vásárlási szokások ürügyén a kérdezők arra voltak kíváncsiak, hogy tartós
fogyasztási cikket (pl. nagykabát, háztartási eszközök) milyen gyakran
vásárolnak. A kapott információból kiderül, hogy a megkérdezettek 36 százaléka
ritkán, 35 százaléka szükség szerint, míg 29 százalékuk nem vásárol. Nagyon
sokan úgynevezett halasztott fogyasztással rendelkeznek (például gyógyszer,
rezsiköltség, családtagoknak adott pénz, temetési költség). Érdekesség,
hogy amennyien támogatják a családtagjaikat, rokonaikat, ugyanennyien
kapnak támogatást szintén a családtagjaiktól és rokonaiktól.
Arra a kérdésre, hogy igénybe venné-e a Gondozási Központ szolgáltatásait
45 százalék azt válaszolta, hogy állapotrosszabbodás esetén igen. Legtöbben
az alapszolgáltatásokat jelölték meg, úgymint szociális étkeztetés, házi
segítségnyújtás, illetve az idősek klubjába való bejárás. Valószínűsíthető,
hogy a régóta működő ellátások élnek az emberek tudatában, az újabb speciális
ellátásokról még keveset tudnak.
Az idősek körében magas a krónikus betegségekben szenvedők aránya, a megkérdezettek
2/3-a szenved többfajta és hosszantartó egészségkárosodásban. Az interjúk
során felvetődött a kérdés: milyen gyakran járnak orvoshoz? A megkérdezettek
35 százalék válaszolta azt, hogy szükség szerint, 57 százalékuk rendszeresen,
míg 8 százalékához orvos jár ki. Közülük alternatív kezelést (szanatórium,
gyógyfürdő, természetgyógyász, stb.) 90 százalékuk kapott, 10 százalékuk
nem.
Kik segítik az időseket? A kérdésre adott válaszokból kitűnik: a család,
mint elsődleges támogató forrás (88 százalék) jelenléte nagyfokú biztonságot
ad az érintetteknek. Szomorú tény: a megkérdezettek 5 százaléka senki
segítségére nem számíthat.
A szociális otthon iránti óhaj nagysága nem hozott meglepetést, hiszen
a város lakossága, vezetése régóta megfogalmazta igényét egy helyi bentlakásos
intézmény iránt, melyre címzett támogatást nyújtott be az önkormányzat.
A hétvégi gondozás 36 százaléka igényelné a munkaidőn kívüli ellátás segítését.
- Úgy gondoljuk, hogy a kérdőív túlmutat az idősekkel való kapcsolatkeresésen,
voltak, akik úgy fogalmaztak, végre meghallgatott valaki. Természetesen
előfordultak olyan esetek is, akik elutasították a közeledésünket. Ez
a kezdeményezés egyúttal visszacsatolása a munkánknak. A válaszokkal,
óvatosan kell bánnunk,
hogy megőrizzük továbbra is bizalmukat - jegyezte meg a munkával kapcsolatban
Szebellédi Anna, a Gondozási Központ igazgatója.
L. J.
|
