"Végre itthon is megmutatkozhattam" - hallhattuk Baranyi Katalintól a múlt heti lecsófesztivál színpadán, ahol a Szentesről elszármazott fiatal énekesnő nagy sikert aratott. Bejárta a Földközi-tengert, luxushajókon énekelt világslágereket, sztárokkal is dolgozott, ám városunkban ezidáig nemigen volt alkalma fellépni. A családi nappal egybekötött lecsófesztiválon a kiegészítő műsor egyik fénypontja volt Kati egyórás koncertje, melyen a kedvenceit énekelte. A Hanky Panky-vel kezdett Madonnától, majd felváltva világslágereket és ismert hazai dalokat szólaltatott meg, köztük a Vad angyal főcímdalát, Cher-nótákat, Cserháti Zsuzsa és Kovács Kati számait, a Vaya Con Dios és Dana International slágereit, így teremtve egyre forróbb hangulatot. Korábban csak a sportcsarnokban volt módja fellépni, ott dolgozó édesapjának köszönhetően. Azonban az a fellépés még nem ilyen méretű volt, a különbséget a mostani fogadtatásban is látta az énekesnő: a dalokat vele énekelték, a színpad mellett a gyerekek sorban álltak a kézjegyéért, rég látott ismerősök léptek oda egy-egy pusziért. - Fantasztikus volt, nagyon jól éreztem magam, el is érzékenyültem, de próbáltam tartani magam - vallja be Kati. Aki nem ismer, és mégis örül nekem, attól még nagyobb az ajándék a szívemnek. A fővárosba és külföldre a zenével kapcsolatosan került. Olaszországban, Németországban is fellépett, a Földközi-tengert átszelő óriáshajókon is szórakoztatta a közönséget. Öt éve dolgozott már Budapesten a zenekarával, amikor ezek a lehetőségek jönni kezdtek. Rendszeresen tartanak meghallgatásokat, ahol a jobb együtteseket azonnal meg is veszik. Kati azt mondja, több lehetőségük is volt, kettőt elvállaltak, megcsinálták, szerették is, de azért jobb itthon. Zenei élményeikre szívesen emlékszik vissza, ami viszont a nehéz volt benne, az maga a hajós élet: a ringó hajó, a tengeribetegség - bár egy idő után elmúlik. Kati itt jött rá, menynyire más utasnak és fellépőnek lenni. Hogy az énekesi pályán hol tart, nem tudja. - Saját lemezzel nem rendelkezem, én inkább vendéglátó-énekes vagyok, hakni-felkéréseknek teszek eleget, különböző zenekarokkal megyek akár jazzestekre, akár musicalt énekelni. Ami éppen kell, abban dolgozom. A szentesi fellépésén azért említést tett egy lemezről, sőt egy saját szerzeményét is énekelte, Olyan távol címmel. - Szeretnék majd lemezt, egy szám el is készült, amit én írtam két zenésztársam segítségével, aztán félbemaradt. Kati nem is tudja, mikor valósulhat meg a lemez, de hozzáteszi, neki nem ez az álma. - Jól érzem magam abban, amit csinálok, tehát nem is vágyom rá, mert tudom, hogy nagyon nehéz, sok munka van vele, és elég zárt az a kör, ahová be kellene jutni. Ha a Jóisten megadja, akkor lesz, ha nem, én így is nagyon boldog vagyok. Úgy tűnik, az érvényesülésnek a nehezebb útját választotta, de elárulja, kipróbálta magát tehetségkutató versenyeken is. - Nem szégyellem, nem túl jó eredménnyel, de nem is az volt a mérvadó - fogalmaz. Előfordult, hogy a középdöntőn a közönség már a hangbeállásnál tapsolt, de minden hiába, ha megrendezett a verseny. Bármit is akarok én elérni, ha ott már előre tudják az első három helyezettet. Mindig élőben énekel, a lényegnek pedig a közönséget tekinti, legyenek ketten, vagy több ezren, neki ugyanaz az öröm. Ezúttal a szokásos búcsúzó számát, a Hands up-ot a színpadra felhívott táncoló gyerekek gyűrűjében adta elő. Amit Kati szerényen elhallgatott, azt apja, Baranyi László sorolja: lánya szerepelt a Fábry-showban, a Dáridóban Demis Roussoss-szal lépett fel, de énekelt a Cool and the Gang-gel, Erox-szal, Gergely Róberttel, Pesten tapsolt neki New York polgármestere is. Szentesen azonban eddig mellőzték, s a fesztivál szervezői voltak az elsők, akik komolyan gondoltak Katira. Az énekesnő ígéri, ha hívják, ismét jön, de sietnie kellett, két órával később várta egy fellépés Budapesten. Darók József

<<< Vissza