145 éve, 1860. április 30-án Szentes Város Községi Választmánya gróf Széchenyi István munkásságáról és április 8-án bekövetkezett haláláról emlékezett meg. A választmányi tagok határozatot hoztak a gyászünnepély megtartásának módozatairól: május 8-ra gyászistentiszteletet rendeltek, emellett felszólították a város lakosságát, hivatalnokait és cselédeit, hogy a nemzet legnagyobb halottjáért 4 hétig külsőleg is gyászjelvényt viseljenek. Kimondták továbbá, hogy gróf Széchenyi István emlékének maradandó megörökítése végett az ún. Vecseri-fok sziget a jövőben a "Széchenyi-liget", a Kurcától a Kucori őrházig vezető új országút pedig a "Széchenyi út" nevet viselje. (A Széchenyi-liget máig is a város egyik legszebb zöldövezete. A Széchenyi utat idővel többször átkeresztelték; ma Csongrádi út.) 155 éve, 1850 áprilisában a Pesti Cs. Kir. Haditörvényszék kötél általi halálra ítélte Horváth Ferenc ügyvédet, volt városi jegyzőt, Szentes szabadságharc alatti országgyűlési képviselőjét. (Utóbb kegyelemben részesült, s hazatérhetett szülővárosába.) 35 éve, 1970 áprilisában jelent meg a Szentes 25 éve című füzet, amely a város 1945 utáni fejlődését mutatta be. 25 éve, 1980 áprilisában a városi tanács és a szegedi Somogyi Könyvtár kiadásában jelent meg Barta László-Páhi Ferenc: Szentes utcanevei c. munkája. 15 éve, 1990 április folyamán 38 újszentesi gyermek Szentesen töltötte a tavaszi szünetet a városi tanács vendégeként. 115 éve, 1890. május 1-jén a munkásság először ünnepelte meg május elsejét Európa szerte. 80 éve, 1925. május 3-án alakult meg a Szentesi "Sötér" Méhész Egyesület. Elnöke Ónodi Szabó Lajos nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos, ügyvezető elnöke Czakó Ferenc gimnáziumi tanár, igazgató Varga József, alelnök Rablóczky Imre. 85 éve, 1920. május 5-én jelent meg a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap, a helyi Kisgazda Párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő Czirbus Sándor. (1927-ben beolvadt a Szentesi Hírlapba.) 260 éve, 1745. május 6-án gróf Althan M. Károly váci megyés püspök szentesi vizitációja során megállapította: "Az egész község kálvinista, kevés szolgasorban lévő katolikus kivételével. Van toronnyal, szentéllyel és sekrestyével ellátott egykori katolikus temploma." Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza