A piramisok A piramisokat mindenki ismeri könyvekből, filmekből vagy személyes élményből. Technikai adatok helyett inkább néhány érdekességeket említek meg. Egy arab uralkodó a 12. században több éven keresztül próbálta elhordatni az embereivel Mükerinosz piramisát, meg kívánta mutatni, hogy mire képes az iszlám. Végül azért ráunt a dologra, valószínűleg belátta, hogy kevés ő ehhez. Jelenleg annyira védik őket, hogy a piramisokra csak pár lépcsőfokot lehet felmászni, aki feljebb megy, azt lezavarják a tevén járőröző csendőrök. Kheopsz fáraóról terjesztik azt az alaptalan történetet, miszerint amikor elfogyott a pénze bordélyházba adta a saját lányát, aki minden látogatójától egy-egy követ kért a a piramis építéséhez. Akárhogy is, de az elkészült piramis - és a többi 80 - évezredek óta tanúskodik az elméleti tudás, az építési technika, az emberi akarat és a kitartás csodájáról. A Halottak városa Mindenki óvott bennünket a Halottak városától, ami egyébként Kairó iszlám negyedében található, közel a Citadellához és a Mohamed Ali mecsethez. A Halottak városa nagyon misztikus, kicsit félelmetes is. Eredetileg ez egy régi temető volt, de ma már nem használják temetkezésre. Az a különlegessége, hogy a halottaiknak kis kriptaszerű építményeket emeltek, amiben asztal és szék is volt, ide kijött a család és "együtt ebédelt" elvesztett hozzátartozójával. Mára viszont a húszmilliós metropoliszban többé-kevésbé birtokukba vették a hajléktalanok és belakták. A Halottak városa kész labirintus a főváros közepén, nem is célszerű túl mélyre menni. A szombat esti látványosságot, a szufi táncot keresve mégis betévedtünk ide és két kissrác bekísért a kellős közepébe. A mi történetünk szerencsésen végződött, mivel a sötét utcák után csodák csodájára egy mecset előtt találtuk magunkat, ahol egy hófehér Mercedes állt. A mecsetből kijövő - láttunkra igencsak meglepődött - ősz úriember előbb felvilágosított bennünket, majd vissza is fuvarozott a túristák járta világba. Itthon betanult cifra arab mondattal köszöntem meg a segítségét. Abu Szimbel A világhírű núbiai sziklatemplom harmonikusan és arányosan illeszkedik a környezetébe. Csakhogy ez már nem az eredeti. Az asszuáni Nagy gát építése elpusztítással fenyegette Abu Szimbel műemlékeit, víz alá került volna II. Ramszesz és felesége, Nefertari sziklába vágott temploma, ezek megőrzését is meg kellett oldani. A műemlékek megmentését az UNESCO szervezte meg, a svéd terv értelmében darabokra fűrészelték a templomokat, 30 tonnánál nem súlyosabb egyforma tömbökre. A megszámozott köveket átszállították 64 km-rel északabbra és ott betonszerkezetbe ágyazva összeillesztették. A templomok látszatra ugyanúgy néznek ki, mint az eredeti helyükön, de egy 125 m magas és 60 m átmérőjű betonkupola fedi őket, ez tartja a külső sziklaburkolatot. Állítólag be lehet menni a betonkupola alá is, de mi nem leltük meg a bejáratot. Philae szigete Az Ízisz-szentélyéről ismert sziget templomai is veszélybe kerültek a gát építésekor, ebben az esetben is az áttelepítés mellett döntöttek. Kettős acélfallal vették körül az egész szigetet, majd 1 millió köbméter homokkal töltötték meg a falak közét. A víz kiszivattyúzása után a templomkerület építményeit alkotóelemeire bontva 700 méterrel odébb egy másik szigeten állították helyre. Sokak szerint ezek a mérnöki teljesítmények vetekszenek az ókorból származókkal, én a magam részéről az eredeti építményeket, az ókori építőket és eszközeiket sokkal többre értékelem. (folytajuk)

<<< Vissza