Kiállítás a Péter Pál Polgárházban. Aki figyelmünkbe ajánlja: dr. Imre Ernő. Mondja is, két Rózsa, K. Szabó Lászlóné Licsicsányi Rózsa amatőr festő, grafikus és Rózsa Gábor mérnök-muzeológus kérte fel a pincetárlat megnyitására. Mint megtudtuk, jó ismerője és tisztelője volt Licsicsányi Rózsa szüleinek, neki és testvérének pedig lelki tanítója. Figyelemmel kísérte felnőtté válásukat, Rózsa az egészségügyben helyezkedett el, a képzőművészethez kötődő tehetségéről azonban semmit sem tudott. Csak most, a kiállítás előtt néhány nappal szembesült alkotókészségével. E találkozásról így szólt a népes közönség előtt: "Ahány képére néztem, mindegyikből áradt a természet és az ahhoz hű valóság ismerete, annak békéje, nyugalma, tisztasága, megragadó szépsége". - Visszatérve a látogatásra, Rózsa még egy meglepetést tartogatott számomra - folytatja dr. Imre Ernő. - Egy albumot, benne számtalan portrét, grafikát. Az első dr. Bod Péter igazgató-főorvos barátomat ábrázolja, a második pedig... engem. Úgy, ahogyan Rózsa emlékében élek. Tehetségét nem szakiskolában sajátította el, hanem egyenesen Istentől kapta. Tőle tudjuk, fejlődését Katona Imre és Bődi Mária segítették. Nyugdíjazása után, '97-ben vett először ecsetet a kezébe. Azt mondja, az érintetlen természetet kedveli. Kiapadhatatlan forrás maradt számára, mert őszinte, eredeti és igaz. Képei között a Szentes környéki táj, főként a paraszti környezet tárgyaival, öreg házakkal, csalitos Kurca-parttal, rekettyés erdőrészletekkel a legmegnyerőbb a közönség számára. Szereti az erdőt, a vízpartot, de nem megy el a virágok mellett sem. Csendéletei vonzóak, akkor is, ha gyümölcsöket, igénytelen vadvirágokat fest. K. Szabóné Licsicsányi Rózsa késői ajándékként éli meg az egészet. Mint mondja, nagy öröm ez számára. S ezt az örömet szeretné másokkal is megosztani. A tárlat április 4-éig tekinthető meg a Péter Pál Polgárházban.

<<< Vissza