Március elsejével beköszöntött a meteorológiai tavasz, igaz a valóságban még erősen télutót érzünk. Bár ez a tél jóval enyhébb volt az előzőeknél, csak nem akar vége lenni. Nagyapám mondása cseng a fülemben: amilyen kemény, hideg a tél, olyan forró meleg lesz a nyár. Két évig ez bejött, most akkor az enyhébb télre, hűvösebb és csapadékosabb nyárnak kell következnie. Bármilyen furcsa, de ez az idő is okozhat károkat. A nappali plusz hőmérséklet után éjszakára megfagy, így a vetéseknél elszakadhatnak a gyökerek, a fák törzsénél a hőmérsékletváltozás hosszanti repedéseket okozhat. Ezt a hőmérséklet különbséget csökkenthetjük a törzsek bemeszelésével. Csípős idő ellenére szeretnénk minél előbb kimenni a kertbe, a szabadba, hiszen a tavaszi munkák talán a legkedvesebbek. Fagymentes napokon ültethetünk facsemetéket és nyugodtan metszhetünk is. Szerencsére elég sok csapadék hullott, lassan kilencven százalékot is eléri a talaj vízfeltöltöttsége, van is mit tölteni a 2003-as aszály után. Ennek ellenére faültetésnél ne hagyjuk ki az öntözést, egy-egy vödör vízzel iszapoljuk a gyökerek közé a talajt. Most is érvényes, hogy a bekerítetlen kertekben a kis törzseket kötözzük körül zsákszövettel, raselhálóval vagy akár csak újságpapírral, védekezésül a nyúlrágás ellen. Akinek még nincs kedve "fázlódni", otthon nézze át a szerszámokat, kisgépeket. Csak ép, és élezett munkaeszközökkel végezhetünk kiváló munkát. Ne felejtsük el a metszőollókat alaposan rendbe tenni, élezésére külön figyeljünk, mert a roncsolt, beszakadt sebek, melyeket az életlen, rosszul beállított ollóval ejtünk, könnyen elfertőződnek. Szintén szobai munka a vetésterv elkészítése. Legcélszerűbb, ha egy kis füzetet rendszeresítünk erre a célra, melybe minden fontosabb kerti eseményt is bejegyezhetünk az év során. Évszázados hagyománya van a vetésforgónak, ennél jobbat még nem találtak ki. Három-négy éven belül ne helyezzünk ugyanarra a területre azonos növényfajt, így jóval kevesebb növényvédelmi gondunk lesz. A vetésterv arra is jó, hogy előre fel tudjuk mérni a vetőmagszükségletünket. Jó gazda saccolásával meghatározzuk, hogy az egyes növényfajtáknak mekkora helyet adunk, s ennek birtokában gazdaságosan vásárolhatjuk meg a vetőmagokat. A tervezéssel együtt a munkákat is programozhatjuk, ha konkrét időpontot nem is írhatunk le, hiszen az időjárás ebbe úgyis beleszól, de a vetési, ültetési sorrendet felállíthatjuk. Vetőmagvásárlásnál a fajta és mennyiség mellett nézzük meg a lejárati időt is, ez garantálja a magas csírázási értékeket. Amennyiben tavalyról vagy még régebbről kimaradt vetőmagunk van, próbacsíráztatással ellenőrizzük. Legegyszerűbben nedves itatós- vagy szűrőpapíron már 30-50 szem csíráztatásából közel pontos képet kaphatunk a maradék vetéssűrűségének megállapításához. Ne feledjük, hogy a siker egyik legelső és legfontosabb záloga a jó minőségű vetőmag, illetve az egészséges palánta. Ha még a metszéshez a hűvös idő miatt nincs kedvünk, legalább a törzset és a vastagabb ágakat tisztogassuk (kapargassuk) le. A kaparékot a fák köré előzetesen leterített papíron gyűjtsük össze. A fákon fennmaradt őszi termések mára már múmiák, mely sok kórokozó, kártevő búvó- áttelelő helye, ezért ezeket szedjük le és semmisítsük meg a törzskaparékokkal együtt. Metszésről és azt követő lemosó permetezésről majd legközelebb. Dr. Horváth György Király István Kertbarátkör elnöke

<<< Vissza