A téma feldolgozásának ötlete nem a szerzőtől származik, hanem a Szegedi Jogtudományi Egyetem Statisztikai Tanszékének vezetőjétől. A megközelítés azonban nem jogtudományi, hanem történeti. Balázs Györgyöt elsősorban az a kérdés érdekelte, kinek milyen hatásköre van az adott korszakban, milyen a viszony az önkormányzat és a végrehajtói hatalom között? A tárgyalt időszak: 1920-1944. Megfigyelése szerint a közélet helyi szereplőit mindig választották, mégpedig itt Szentesen. 1927-ig mindenki ideiglenesen kapta kinevezését, azután állandósították őket. Ez nyilvánvalóan összefügg az országos politikával, hiszen ekkorra érik be Bethlen István konszolidációs programja. Az önkormányzatot azonban az egész korszakban nem lehetett megkerülni, alkalmanként átalakult tisztújító közgyűléssé, ilyenkor általában az alispán elnökölt. 1930-ra a városi tanács szerepe háttérbe szorul. A polgármester és vezető tisztviselők súlya megnő. Érdekes módon a korszakban a városok első emberei ennek nem örültek. Személyi kérdésekben azonban továbbra sem lehetett megkerülni a képviselőket. Megfigyelhető, hogy a Horthy-korszakban nagyon keményen megkövetelték az adott álláshoz szükséges végzettséget, melyet a megfelelő okmányokkal kellett igazolni. Elsősorban az államigazgatási jog területén szerzett ismereteket tartották fontosnak. Jellemző például: a pénzgazdálkodás területén betöltött pozíciókhoz kauciót (pénzbeli biztosítékot) kellett letenni. Ha valaki ezen a területen hibázott, az személyes karrierjének végét jelentette. A szerző a témán belül rendkívüli mélységben tanulmányozta a korszak ügyiratforgalmát, valamint a negyedszázad képviselő-testületi jegyzőkönyvét. Más elfoglaltságai mellett főleg a nyarakat töltötte a levéltárban. Így a mostani kutatók, diákok számára forrásértékű a könyve. Ugyancsak Balázs György tollából származik Magyarország külkereskedelmének és belkereskedelmének vizsgálata, két külön kötetben, szintén a két világháború közötti időszakot áttekintve. Ezek a témák mind cseppben a tenger mutatják a kor fontosabb történéseit. (Tudomásom szerint a szentesi könyvforgalomban is elérhetőek.) A tanár urat évek óta foglalkoztatja a II. világháború történetének egy hiányzó szelete: a korabeli sajtó története. Munkájának forrásaként a mindennapi harctéri és diplomáciai eseményekről szóló egykori tájékoztatásokat használja. A nagyformátumú munka egyenlőre csak részleteiben van készen, a remények szerint elkészültével hiánypótló szerepet fog betölteni. P. GY.

<<< Vissza