<<< Vissza

Több lábon állva

2004. január 16.

 
Sokirányú tevékenységből veszi ki a részét Antal Ferenc ügyvezető és cége. Tizennégy évvel ezelőtt megalakította az Égisz Betéti Társaságot, ami később átalakult Égisz 90 Temetkezési Kft-vé.

- Alaptevékenységünk a temetkezés volt, ezt azonban a többlábon állás érdekében ki kellett egészítenünk bizonyos gazdasági tevékenységekkel, azóta foglalkozunk homokbányászattal, homok nagykereskedelmi értékesítésével, gépi földmunkával, árufuvarozással és szállítással, akár még hóeltakarítással is. Azon felül másik három kft-ben rendelkezünk üzletrésszel, ezek: a vagyonvédelem, a villanyszerelő-ipar és az építőipar területén munkálkodok nemcsak helyben, hanem vidéken is - mondja, majd így folytatja a beszélgetést:

- A gazdasági szabályzók rendkívüli módon befolyásolják a cég tevékenységét. Egy cég alapvetően csak akkor prosperál, fejlődik, ha fejlesztésre, beruházásra tud pénzt eltenni, és a fejlesztéseket, beruházásokat bizonyos cél érdekében el is éri. Tavaly alapvető probléma volt az, főként a második félévben csúcsosodott ki, amikor a jegybanki alapkamatot 9 százalékról 12 százalékra felemelték. Rendkívül drasztikus lépést tett a kormány. Így a hitelkamatok jóval magasabbak. Na már most a gazdaság eredményessége az 6-7 százalék körüli, ennek fejében 15 százalékra kap hitelt.

- Mi a helyzet a külföldi cégekkel?

- A kötvények egyharmadát külföldi befektetők uralják, a részvényeknek pedig háromnegyed részét. Amikor a forintot leértékelték, a külföldek azt hitték, hogy az uniós csatlakozás után már euróban számolják vissza a hiteleket. A külföldi befektetők bizalma is megingott, mert a gazdaság nem olyan fényes, mint ahogyan azt az elemzők néha mondják.

- Miben látja a munkahelyteremtés gondjait?

- Rendkívül fontos lenne, ám egyetlen kormány sem lépte meg, hogy a munkabér járulékait csökkentsük. A mostani 47 százalékból 33 százalékot a munkáltatónak kell állni. Annakidején ez 25 százalék volt. Tudni kell, amikor a társasági adót 18 százalékra levitték, kétszeresére növekedett a befizetések összege. Nagyon sok munkáltató csak minimálbéren jelenti be a dolgozót. Ha ez a járuléktartam 25 százalék körül maradna, várhatóan több dolgozót alkalmaznának a cégek, vállalkozások.

- A lakásépítéssel kapcsolatos megszorítások miként éreztetik hatásukat?

- Némi változásokat máris érzékkelünk. A tavaszra tervezett szerződések már bizonytalanok, nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt gondoltuk. Az előző másfél évben az építőipar húzóágazat volt. Ha az építőipar fejlődik, több szakágazatot vonz magával, fejlődik. A gazdasági szférában dolgozó tapasztalhatja, a pályázati pénzeknél is szigorítás van. Akár a magánszférában, akár az önkormányzatokban nyernek pályázati pénzt, az áfatartalmat nem kérhetik vissza. Magyarul: húsz százalékkal megemelkedik a beruházások költsége.

- Közeleg az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hivatalos dátuma. Önök hogyan készültek fel erre?

- Az EU-s csatlakozásra való felkészülés érdekében bizonyos átcsoportosításokat hajtottunk végre a vagyonvédelemben. Beléptünk egy országos lefedettségű cégbe. Áthelyeztük az üzletrészünket. Megvan az ISO-minősítés, közel százharminc embert foglalkoztatunk ezen a téren. A temetkezési területen szaktanfolyamok szervezésével elkezdtük az oktatást, a hallgatók három szemeszteren már túl vannak. Fejlesztéseinket főként az ipari szolgáltató üzletágnál, itt a gépparkra gondolok, szállítóeszközöket, erőgépeket vásároltunk, műhelyt, raktárakat építettünk. Ezeket idén folytatnunk kell. Előre kell néznünk. Szeretnénk például részt venni a helyi szennyvízcsatorna kiépítésében. Alvállalkozója lennénk az egyik nagyobb cégnek, szentesi munkatársakat alkalmazva.

A 2003-as esztendő sem volt könnyű, idén sem várunk a sült galambra, föl kell készülni.

Lovas József


<<< Vissza