<<< Vissza

Cyrano és Nagyhályog

2003. június 20.

 
Cserna-Szabó András és az idei könyvhétre a Magvető Kiadónál megjelent Félelem és reszketés Nagyhályogon című kötete volt a főszereplője annak a kötetlen beszélgetésnek, amit kedden rendeztek a Városi Könyvtárban. A szentesi származású írót legújabb, harmadik művéről egykori gimnáziumi tanára, mentora, Poszler György faggatta.

Már az első percekben belterjessé vált a hangulat, hiszen a könyvbemutatón megjelent hallgatóság megtudhatta az asztalfőn ülő baráti páros beceneveit, így Cyrano és Dínó néven folyt tovább a diskura. A becéző szavak mezsgyéjén tovább haladva a három éven át íródott könyv irodalomtörténeti jelentőségére is fény derült, ugyanis a kiadói "rábólintás" és Kertész Imre Nobel-díjának odaítélése egyazon napra, október 10-re esett. Így esett, hogy a magyar irodalom történelmébe bevonult őszi délutánon két, korban és témában, származásban és nyelvezetben különböző művészember együtt örülhetett.

Az érdeklődők és az atyai jó barát furdaló kíváncsisága a könyv címét körüllengő titokzatosságot érintette. Cyrano elmondta, két hasonló című mű adta az ötletet. Az egyik egy filozófiai kérdéseket feszegető írás, a másik a moziba járó ember számára ismerős kultuszfilm volt. Mindkettő más-más vonalon, mégis az ember hitének és vágyainak oldaláról, élethez és halálhoz való viszonya felől közelítette meg a valójában felfedezhetetlen igazságot.

A tényleges főhősöktől mentes könyvben, ahogy az író fogalmazott, mindenki kerget valamit, egy érzést akár, vagy egy fixa ideát, mégsem tökéletes a szembesülés a hőn áhított részletekkel, sőt inkább kudarcba fullad az akarat, és végül az egyén pórul jár. Az igazi "csillag" a műben a díszlet, maga a falu, Nagyhályog. Ez a kiismerhetetlen település ontja magából a szerencsétlen útkeresőket, s míg a környezet magába szív minden részletnyi gyönyörűséget s megáll a maga lábán, lakói fejvesztve keresik a "magyar álmot", persze hiába.

Cyrano végezetül beszámolt drámaírási terveiről, illetve félbehagyott munkájáról, de kiemelte, ő - tisztában van vele - nem tud színpadi művet írni, a kalandvágy és az anyagi okok vezérelte magyar álom téríti őt erre a vágányra. Hátha...

B.D.


<<< Vissza