<<< Vissza |
A béreket a piac alakítja |
2003. március 28. |
![]() Az előadó számításai szerint az IH-ban mintegy huszonheten voltak kíváncsiak arra, milyen változások várnak a munkavállalókra az unióban, mi lesz a bérekkel, hogyan alakulnak majd az egyes termékek, szolgáltatások árai az EU-ban. Szőke Károly ugyanakkor megjegyezte, a hiányzásért soha sem a jelenlévőket kell okolni. Általános bevezetőként a fórum vendége kifejtette: a várható csatlakozással Magyarország régi vágya teljesül. Egyenrangú tagjai leszünk egy olyan közösségnek, amelyet Európa legfejlettebb és leggazdagabb demokráciái alkotnak, s nem utolsósorban egy olyan hatalmas lélekszámú értékközösségnek, amely a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági és kereskedelmi centruma. Szőke Károly március 19-i előadása azon kérdésköröket ölelte fel, amelyek leginkább érdeklik az átlagpolgárt. Így a bérkérdéssel kapcsolatban elmondta, ezen a területen nincs közösségi szabályozás, a béreket a piac alakítja. Rámutatott, hogy a fejlettebb szakszervezeti mozgalommal rendelkező országokban - így Németországban, vagy a skandináv országokban - a bérek is magasabbak. Ugyanakkor az EU-tagság minden bizonnyal felhúzza majd a csatlakozó országok béreit. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar munkavállalók fizetései mikor érik el az európai uniós bérek 60 százalékát, úgy fogalmazott, hogy azonnal nem, de ha csatlakozunk, javulni fog a helyzet. Ellenkező esetben: "Leolthatjuk a villanyt" - utalt az előadó arra az eshetőségre, ha nem leszünk EU-tagok. Mint mondta: a tőkék elhagynák az országot, a fizetéseink pedig a nullával lennének egyenlőek. Szőke Károly kitért az unión belüli szabad munkavállalás lehetőségeire, egyes országok esetében annak átmeneti korlátaira, valamint rámutatott, hogy a magyar munkaerőnek nincs nagy arányú migrációs szándéka. Sokakat aggasztó kérdés, hogy mi lesz az árakkal. A Vasas Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint nem várható árrobbanás, hiszen az már bekövetkezett, árak tekintetében már utolértük az uniót. Az éleződő versenyben sok esetben - főként háztartási és műszaki cikkek esetén - számíthatunk árcsökkenésre, a gyógyszer, cigaretta, energia áraiban azonban ellenkező irányú árváltozások valószínűek. Az elnök a föld és az ingatlanok árainak jelentős emelkedésére hívta fel a figyelmet. A szakszervezetek helyzetével kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország messze van az európai normáktól. Jelenleg hiányzik az értékteremtő dialógus a szakszervezetek, munkaadók és a kormány között. Hozzátette még, hogy a hazai szakszervezeti mozgalom atomizálódott, s ebben az állapotában képtelen a hatékony érdekvédelemre. Az előadás zárógondolataként Szőke Károly hangsúlyozta: a népszavazáson igennel kell szavazni, ellenkező esetben Magyarország a balkáni országok szintjére fog süllyedni. A csatlakozással Magyarország nettó haszonélvezője lesz az EU-nak, s az uniós pénz ráférne erre a vidékre is. Az előadás végén Szőke Károly készségesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire, melyek közül az egyik sokunk aggodalmait és reményeit összefoglalta: van-e esély térségünk, a déli régió felzárkózására? A szakszervezeti elnök elmondta: az EU nagy hangsúlyt helyez a hátrányos régiók fejlesztésére, és az országnak is fontos, hogy az uniós pénzek, tőkék a hátrányos térségekbe is eljussanak. Hozzátette: e cél elérése érdekében a mindenkori kormánynak is döntő szerepet kell vállalnia. P. K. |
![]() |