<<< Vissza

A szentesi repülés emlékei
 

2003. január 17.

 

Az idén december 17-én lesz száz éve annak, hogy először emelkedett értékelhető eredménnyel motoros repülőgép a levegőbe. A szakemberek ezt a dátumot jelölték meg a repülés kezdetének. Szentesen a történelmi pillanat akkor jött el, amikor az első merevszárnyú repülőgép, Kvasz András békéscsabai születésű műszerész mesterrel, pilótával az ülésében, fölemelkedett a Felső-csordajárásról, 1911 áprilisában indult hódító útjára a cserkészrepülők építette vitorlázó repülőgéppel. Ennek az eseménynek közeleg a hetvenéves évfordulója és eddig még nem készült sem a szentesi, de a várost érintő repülésről sem, részletes, földvételekkel illusztrált helytörténeti feldolgozás.

A Levéltár segítségével, már megkezdődött az adatgyűjtés e sokakat érintő és érdeklő téma feldolgozása érdekében. Ajkán, Siófokon, Budapesten, Szegeden vagy Szentesen élő egykori sportrepülők, akik a városban tanulták, majd fejlesztették tovább a repülési tudományukat, vagy a meghaltaknak az örökösei, már sok adattal, okmánnyal és fényképpel segítették egy-egy korszak feldolgozását. Sajnálatos, de nem sikerült sem az 1911-es Kvasz repülésről, sem az azt megelőző időszak léghajó és léggömb átrepüléseiről vagy az 1937-et megelőző időszak bemutatóiról fölvételeket szerezni. Például 1919-ben mind a hidat, mind a Széchenyi utat (ma Csongrádi út) többször bombázták az 5. Vörös repülőszázad pilótái a román állásokat, vagy '24-ben a Hadirokkantak, -özvegyek, -árvák Nemzeti Szervezetének szentesi csoportja a zászlószentelésére repülő bemutatót szervezett és ejtőernyős ugrást is ígért, még '33-ban, majd '34-ben is tartott sétarepüléssel egybekötött repülőnapot Hadnagy Endre sportrepülő, szigorló mérnök. Még számos érdekességet produkált a repülés. Kiváló alkalmak voltak az érdekes fölvételek készítésére a fán vagy a háztetőn fönnakadt és tenyérnyi udvarban landoló repülőgépek. Kinek vannak fölvételei a Szenteshez kapcsolódó '44-es katonai repülésről és Bibity-Horváth László repülő őrnagy városi kapcsolatáról, a cserebökényi ideiglenes katonai repülőtérről?

Egyébként Szentes gyakran került a sportcélú rekord kísérletek útvonalába, amit többnyire előre jeleztek a városi lapok. Feltehetően ezekről és más repülő eseményekről - a kor csúcstechnikájáról - az amatőrök, és a hivatásosok közül is többen készítettek fölvételeket, melyek bizonyára ma is a családi (legendáriumok,) albumok féltett kincse.

Szeretném kérni azokat, akiknek emlékei, fölvételei vannak a szentesi, a várost érintő, ma már történelemmé lett repülő korszakról, hogy osszák meg az(oka)t a históriát megírni szándékozókkal, szabadítsák ki kincseiket az albumok börtönéből, örökítsék át ismereteiket, dokumentumaikat az utókorra. Az eredeti fölvételek számítógépes (szkennelt), másolatát, az iratok fénymásolatát kérjük, tehát az eredeti anyagok megmaradnak a család birtokában. A készülő tanulmányokban megjelenő fölvételeik, magyarázó szövegében a tulajdonos nevét feltüntetjük.

Aki segíteni tud és akar, szíveskedjen a Szentesi Élet Szerkesztőségébe a (63-311-563 telefonon, a Kossuth u. 8. sz. alatt), a nevemre üzenetet hagyni, kit, mikor és hol keressek föl a meghallgatásért vagy a fölajánlott dokumentum megtekintése miatt. Szeretném kérni, hogy elsősorban engem értesítsenek levelükkel vagy telefonon. Címem: 6723 Szeged, Agyagos u. 12/a. Telefon: 62-486-000. Szíves segítségüket előre is köszöni

 Pusztai János

<<< Vissza