Egy-két, vitatható eredményt hozott kivételtõl eltekintve úgy fest, mintha a téllel együtt újabb holt idény köszöntött volna be itt, Szentesen az élõ zene kedvelõire. Bezzeg, északi szomszédunk, Szarvas januártól február elejéig a III. Rolling Rock Tehetségkutató Fesztivál programjaitól volt hangos. Tisztázzunk valamit! Nem a savanyú szõlõrõl, a sárga irigységrõl, meg a szomszéd mindig zöldebb rétjérõl akarok prédikálni. Arról lenne szó, hogy az elmúlt évihez hasonlóan ismét nevezett be szentesi zenekar erre a versenyre. Akkor az Egész Más (emlékeztetõül: a második díjat hozták el), most pedig az Enemy Efforts. Ez utóbbi együttesrõl szólna a történet. Ami magát a fesztivált illeti: addig, amíg tavaly „csak” a Tiszántúl különbözõ régióiból érkeztek zenekarok, az idén országos versenyt hirdettek. Akkora sikerrel, hogy a nevezések egy részét kénytelenek voltak elutasítani a szervezõk, annak ellenére, hogy a tavalyi néggyel szemben az idén hat zenekar indult el egy-egy elõdöntõben. Üdítõ kivételt a január 21-i elõdöntõ jelentett, amikor az Enemy Efforts is sorra került: az elõzõ héten adódott technikai probléma következtében új sanszot kapott egy együttes, tehát megnõtt a vetélytársak száma. Nem lehet azt mondani, hogy szentesi szempontból simán indult a versenynap, hiszen a hang-beállás - a szigorúan kiszabott idõben - kifejezetten pocsékul sikerült. Tímár Zoli szerencsés keze azonban a 7. sorszámot húzta, ami azt jelentette, hogy utolsóként léphettek a fiúk aznap a színpadra. A hangtechnika kezelõ személyzete ekkorra már élvezhetõ hangminõséget produkált. Az intenzív színpadi munka, a ritmusváltásokkal tarkított számok, a jól begyakorolt, biztos hangszerkezelés maradandó nyomokat hagyott a zsuriben. Az Enemy Efforts, hat zenekart utasítva maga mögé, a közönség szavazataitól függetlenül biztosította helyét a két hét múlva sorra kerülõ döntõben. (Érdekesség: a döntõ musorát a szarvasi Cervinus Rádió egyenes adásban közvetítette.) A mindent eldöntõ versenynapon az Enemy Efforts számára fordítva alakultak a dolgok az elõdöntõ fejleményeihez képest, pedig senki sem bánta volna a hangpróbát, ha az elõadás összejön. Hát, nem! Amikor a szentesi fiúk kerültek sorra, a terem hátsó traktusában helyet foglaló zsuri asztaláig valami rejtélyes oknál fogva csak hang-foszlányok jutottak el. Márpedig, azok az Enemy Efforts zenéjének, tudásának a töredékét sem hordozták magukban. A versenyt az a három hónapja együtt muzsikáló MZ/X nevu zenekar nyerte, amelynek stílusa a döntõ mezõnyébõl épp az Enemy Efforts-hoz áll legközelebb! Ez volt a véletlenek furcsa játéka... A gyõztes egy 200 ezer forintot érõ keverõpulttal és néhány különdíjjal lett gazdagabb. Az Enemy Effortsnak csupán egy júliusi fellépési lehetõség jutott, igaz, nem akárhol: a Mezõtúri Rockfesztiválon. Ha szerencséjük van, valaki ott felfigyelhet rájuk, bár a „hangszeres zenészeknek” nincs nagy keletjük ma, Magyarországon. Annyi viszont egészen biztos, hogy a teljesítményüket pártatlan zsuri bírálja majd el: a közönség! Olasz Sándor