Orosz Bálint építész, a Várostervezõ Intézet rendszeresen hazalátogató mérnöke még az utolsó pillanatban sem tud szó nélkül elmenni a most véglegesülõ részletes rendezési tervek mellett. Sokoldalas levelét azért bízta rám is, hogy próbáljam meg röviden összefoglalni. (Pont énrám, aki a Szentesi Élet számára egyébként is terjedelmes vagyok. - No de lássuk!) Üdvözlendõ a zöldterületek védelme, de korai a fedett uszoda és a termálfürdõ beépítési módjának szabályozása. Bük és Zalakaros példája óva inti Szentest, hogy semmit ne hamarkodjon el. Még akkor se, ha ripsz-ropsz egy MOL-töltõállomást akar telepíteni a TÜZÉP (egykori Széchenyi-fatelep) helyére. Útkorrekció és parkoló tér sérti az egykori Székely-porta és a Szamár Delelõ helyi védelemre is javasolt, most pedig elbontandó épületeit.(?) Vitatható közlekedési elképzelés egy új kisajátítással a magasvezetésu Széchenyi úthoz csatlakozó utca létrehozása. Vitatható a Vecseri-foki csatorna megalomán “befedésére” tett javaslat, és annak „gazdaságossága”, a liget egy sarkának parkoló céljára való „lecsapása”. Lefedés helyett több kis híd, illetve bürü megépítését javasolja, a túldimenzionált parkolókat pedig egyszeruen elfelejteni javasolja. Bálint szomorkodik a „Liget” étterem felett… Szerinte a védett liget kárára, zavaros szabályozási vonalat teremtve, és ráadásul a fennálló tilalmak és korlátozások ellenére jött létre. Reméli, hogy az egykori gõz- és kádfürdõ (úttörõház) bõvítése nem esik majd hasonló túlzásokba … Valósággal megõrül bele földink, hogy kinek juthatott eszébe a Kurca-hídfõben tervezett gyalogos aluljáró, mely minden realitást nélkülöz… Ellenzi az ún. „párhuzamos partú” medret kialakítani, csak hogy a természetes Koncz-örvénye kerekded, tóvá szélesedõ eredeti karakteres eleme megszunjék. Általánosságban hiányolja, hogy sem a városközpont, sem a Széchenyi-liget szabályozási terve nem a korszeru és hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) elõírásai szerint készült, mert így jóváhagyni formailag sem lehet. Szerinte a '98-as változtatási tilalom még 2001-ig érvényes, így a véglegesítés további egy évvel minden kötelezettség nélkül meghosszabbítható lenne.* „Végezetül: gondolataim papírra vetését nem (a) bántó szándék vezérelte, hanem szülõvárosom egészséges fejlõdéséért érzett - talán nem is indokolatlan - aggodalmam, és a jobbító szándék. Budapest, 2000. január 9.” - írja Bálint, s citáltam én: Rózsa Gábor