és hallgat a mély, olyankor nem árt búvárkodni, hiszen a téma az utcán hever. Most éppen az evangélikus templom és a klasszicizáló tornácos “Megváltó" patika, no meg a groteszk Horváth Mihály-dombormû háromszögében, az egykori II. szovjet hõsi obeliszk helyén (a Luther téren) nyílt egy munkagödör. Nota bene: - nem szovjet harcost keresnek, hanem ide áll fel nemsokára a régi fõtéri ártézi kutunk figurális díszeinek maradékaból épített díszkút-emléke a csongrádi Máté István szobrászmûvésznek. (Képünk.)A párizsi Durenne cég 1886-ban felállított kútszobor-csoportozatának képét már többször közöltük, hátterében hol a vármegyeház, hol a városháza, hol pedig az egykori piac látványával. Helytörténészeink, festõink megfestették, grafikusaink megmetszették, hisz nincs kizárva, hogy az eredeti öntõforma August Rodin (1840-1917) francia szobrászmûvész alkotása ...Teknõ van a helyén, de az anyakút még mûködik. Zsigmondy Béla, aki fúrta1848. március 7-én, éppen ma 150 éve született. Õ volt az alföldi ártézi kutak atyja, Vásárhelyen fúrt elõször, a mienk Csongrád vármegye második, és akkor mindõjük közül “legmélyebb" kútja volt 314 méterrel, talpával a Kossuth tér alatt. Terveink szerint állítottunk volna egy illendõ emléket a “teknõ" nyugati falán, és felavatta volna dr. Csath Béla tudós barátunk, és végre bevonulhattunk volna egy újabb természettudományos emlékhellyel a szakirodalomba, ha a Közmûvelõdési Bizottság - pro forma - a múlt pénteki rendkívüli közgyûlés erejével valamennyi ezévi Szentest dicsérõ és nevét megörökítõ ötletünkkel el nem küldött volna a .... Pedig a város 20-30 ezer forintján nem múlhatna egy édesvízi mészkõ- tábla Baranyi László szép kivitelezésében melyen csak ennyi állt volna:ITT FÚRTA MEG SZENTES ELSÕ KÚTJÁTZSIGMONDY BÉLAAZ ALFÖLD ÁRTÉZI KÚTJAINAK ATYJA(RG)