A nyolcosztályos általános iskolai oktatás
bevezetése

Az 1945/46-os tanév változást jelentett az iskola életében. A háború urán az intézmény visszaköltözhetett eredeti helyére, de átmenetileg 4 iskola működött az épületben. Kimenő osztályaival folytatta működését a polgári leányiskola, de ez év őszén beiskolázták az első általános iskolai leányokat is. Ugyanekkor itt helyezték el a polgári fiúiskola kimenő osztályait is, az első általános iskolai fiú osztállyal együtt. A lányiskolát dr. Mihóczy Rezsőné, a fiúiskolát pedig Tóth László igazgatta.
 

 
Osztálytalálkozó 1948. A tantestület tagjai: 2. sor: Ágoston Györgyné, Temesváry Kriszta,
Tóth Lászlóné, Tóth László, Pajtás Margit, Mácsai Katalin, Terney Béla

Természetesen rengeteg gonddal indult ez a tanév is. Tanmenetet csak 6 hónapra tudtak készíteni. A régi könyveket már nem lehetett használni, de az újak még nem készültek el. A testület létszáma is megfogyatkozott. Kevés magyartanár tanított, nem volt tornatanár sem, igaz, a tornaterem is használhatatlanná vált. Nem rendelkezett az iskola tüzelővel sem, így aztán hosszúra nyúlt a szénszünet. A németek tönkretették a fizikai előadó lépcsőzetes padlóját, felszereléseit, közfalakat, ajtókat helyeztettek át, így a födémszerkezet is meggyöngült. A szertárakból, a könyvtárból számos érték eltűnt, s mindezek pótlása gondot jelentett az iskolavezetésnek. A tanév feladatai közé tartozott még a zenei tehetségek felkutatása és az eszperantó nyelv bevezetése, valamint a dolgozók iskolájának beindítása.
Az 1946/47-es tanév is bővelkedett változásokban. Megkezdődött a polgári iskolai tanárok képesítésének elismertetése, a nevelők átképzése, orosz, angol nyelvi tanfolyamok szervezése stb. Az V. és VI. osztályokban latin nyelvet és háztartástant is oktattak.
Mindezek után az általános iskolai oktatás megszervezése vált időszerűvé. Kezdetben az igazgatónő javasolta az alsó tagozat kialakítását, de ezt a felettes szervek nem hagyták jóvá. Végül is az 1-4 osztály osztatlan leányiskolaként működött. Ezért olyan szokatlan a bélyegző szövege a korabeli iratokon: "A Szentes Állami Polgári Leányiskola és a vele kapcsolatos II. Számú Állami Általános Leányiskola igazgatósága".
1948. június 15-i záróértekezleten dr. Mihóczy Rezsőné így búcsúzik e hosszú és nehéz korszaktól: "Búcsúzva a tanévtől, a polgári iskolai társaság egyben búcsúzik nagy múltú iskolájától. Örökségül magával viszi az általános iskolába hivatásának forró szeretetét, önzetlen és áldozatos munkakészségét. Erről a polgári iskolai nevelők mindig híresek voltak, úgy érezzük tehát, hogy nem megyünk üres kézzel."^[27]
Az ifjúsági mozgalom terén nevezetes esemény volt, hogy 1947-ben megalakult az intézményben a Gyermekbarátok Országos Egylete és Gyermekmozgalma. Célja a tanulók erkölcsi, szellemi, testi nevelésének elősegítése volt. Még ugyanebben az évben létrejött Kedves Andrásné Borsi Jolán vezetésével 91 taggal az iskolai úttörőcsapat. A fiúk csapata Esze Tamásról, a lányoké Zrínyi Ilonáról kapta a nevét.^[28] A létszám mindkét csapatban gyorsan nőtt, hiszen a régi ifjúsági körök beolvadtak az úttörőcsapatba, mint annak szakosztályai. Ekkor már működött néhány diákcsoport, de mellettük megjelent a Diákkaptár és a Vándordiák Mozgalom. A diákönkormányzat, a szülők és a társadalmi szervek együttműködése a tanítás hatékonyságát is fokozta. Megalakultak a "Pajtás-család"-ok, s készültek a szakpróbákra. Tanulópárok szerveződésével igyekeztek a "Tanulj jobban!" mozgalomban helytállni. Számtalan versenyen, kiránduláson, bemutatón vettek részt már ekkor is az úttörők. Pl.: Jótanulási verseny, makkgyűjtési akció, sportversenyek, néptáncbemutatók stb.
Az 1950-es felügyeleti jegyzőkönyvben az alábbiak olvashatók e korszakról: "Az iskolának 2 úttörőcsapata van. /.../ Az osztályfőnökök, osztályvezetők tevékenyen részt vesznek az úttörők munkájában. A kapcsolat az iskola nevelőtestülete és az úttörőszervezet között jó. Az osztályfőnökök mint rajvezetők működnek.
/.../
Az Ifjúsági Vöröskereszt ebben az évben három tanfolyamot indít. A tanfolyamok célja, hogy a tanulók elsajátítsák a megfelelő egészségügyi ismereteket. Tevékenyen részt vesznek a szervezet tagjai az iskola tisztaságának, rendjének megőrzésében. A taglétszámukat emelni kell. Két énekkar működik az iskolában. Az egyik a zenei tagozat növendékeiből, a másik az iskola felső tagozatából kerül ki. /.../Eredményesen szerepeltek minden nyilvános fellépésükön. Most az Ifjúsági Seregszemlére készülnek."^[29]
Érdekesen alakult ezekben az években a tanulók magatartásának és tanulmányi munkájának értékelése is. A különböző iskolatípusok változása miatt néha egy-egy bizonyítvány igen "változatos" képet mutatott. 1948-1950-ig 7 számjeggyel értékelték a diákok előmenetelét.

Népiskolai Értesítőkönyv címlapja

 
Tanulmányi Értesítő polgári iskolai tanuló részére

Általános iskolai/népiskolai Tanulmányi Értesítő
 

A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek és Személyi adatok

Félévi értesítő (1950. január)

Az 1950/51-es tanévtől a következőképpen alakult az értékelés rendszere:

Az 1949/50-es tanévtől az intézmény neve ismét változott: Petőfi Utcai Általános Iskola lett a hivatalos elnevezése. A tanév kezdetétől dr. Mihóczy Rezsőnét áthelyezték a Köztársaság Téri Általános Iskolába. Ettől kezdve Tóth László lett az intézmény vezetője. Ebben a tanévben kezdték meg a koedukált oktatás fokozatos bevezetését is. Ekkor az iskola tanulóinak száma már meghaladta a 710 főt. Ennyi tanulót ebben az épületben nem lehetett elhelyezni, ezért a 2. és 3. leányosztály a Köztársaság Téri Általános Iskolában tanult, a berekháti fiókiskolában pedig koedukáltan, részben osztott csoportokban váltakozó tanítással folyt az oktatás. A főépületben 8 tanteremben 16 tanulócsoport kapott helyet. Itt csupán a 4. osztály volt koedukált. Így az anyaiskolába 578, a berekháti fiókiskolába 139 tanuló járt.
A sok változás egyaránt érintette a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Megszervezték a tanulószobai felügyeletet, melyet a szülői munkaközösség tagjai láttak el. A tanárok hetente 5-6 órában korrepetáltak, hetente egyszer szakkört vezettek, tanulókat kísértek rendezvényekre, hetente 1 alkalommal a "Szülők iskolájá"-ban tartottak előadást, sokan pedig kétéves továbbképző tanfolyamra jártak.^[30]
Az 1950. december 1-jei tantestületi jegyzőkönyv pontosan mutatja az elkövetkezendő évek tennivalóit.

1.      Küzdelem a lemorzsolódás ellen:
a)     Családlátogatás
b)     Szülők iskolája
c)     Szülői értekezlet

2.      A tanulmányi színvonal emelése:
a)     A munkához való viszony fejlesztése
b)     Módszertani tapasztalatcsere
c)     Tanulószoba, korrepetálás, szakkör

3.      A rend és a fegyelem megszilárdítása:
a)     Az iskolai önkormányzat és a szülői munkaközösség egysége a nevelésben
b)     Az úttörőfelelősök támogatása

4.      Szakmai, ideológiai továbbképzés:
a)    Kétéves továbbtanulás
b)    Részvétel politikai iskolai oktatásban
c)    Rádiószeminárium

5.      Küzdelem a klerikális és kulákreakciók ellen

6.      A békéért való harc állandó tudatosítása^[31]

E korszak jelentősebb változása volt, hogy 1952-től Monori József látta el az igazgatói teendőket. Az iskola életéről az 1953/54-es tanévtől érvényes "Belső rendszabályok" adnak hű képet.

"1. A hivatalsegéd reggel 5 órakor begyújt, hogy a tanítás megkezdésére a hőmérséklet megfelelő legyen. Így a nyugodt tanítás és a figyelés előfeltételeit biztosítja. 11 óra után viszont már nem tesz a tűzre, mert 13 óráig a meleg biztosítva van, és a takarékosságot is megvalósítja.
2. 7 óra 45 perckor a tanulók közös zászlófelvonáson vesznek részt. A rajtanácselnökök jelentik a hiányzók számát. Egy mozgalmi ének után az osztályterembe vonulnak.
3. A nevelők a tanulókkal együtt mennek az osztályterembe. Második csengetés (8 óra)-kor megkezdődik a tanítás. Elv az legyen, hogy órakezdéskor a nevelő legyen az első, aki az osztályterembe lép, óra végén pedig utolsónak jöjjön ki a heteseken kívül.
4. A tanuló állandóan ugyanazon a helyen köteles ülni osztályában. Ezt a helyet csak az osztályfőnök engedélyével cserélheti el.
5. A tanterembe lépő hivatalos látogatókat, nevelőtestületi tagokat a tanulók néma felállással köszöntik.
6. A tanítás alatt a nevelőt az osztályteremben szülő fel nem keresheti. A szülő érdeklődhet gyermeke felől fogadóórákon, fogadónapokon, sürgős esetben pedig az óraközi szünetben.
7. Az órán kívánjuk meg minden tanulótól a munkafegyelmet, és erre oktassuk is ki őket.
8. Az óra alatt akár felelésnél, akár magyarázat közben a tanuló jelentkezni köteles, ha beszélni akar, és csak engedély alapján szólhat hozzá a kérdéshez.
9. Minden osztály rendjéért, tisztaságáért az osztályfőnök felelős, aki ebbe a munkába belevonja az úttörő-önkormányzatot.
10. Tanítás után a nevelők, tanulók zászlólevonásra gyűlnek össze. Dal éneklése után hazamennek.
11. A hétfői zászlófelvonáskor feladatot tűzünk ki a tanulóifjúság elé. Ennek végrehajtását a szombati zászlófelvonáson értékeljük. Ugyancsak a szombati zászlófelvonáson számolnak be a rajtanácselnökök rajuk heti munkafegyelméről; (elkésők, hiányzók, elégtelen felelők, jó munkát végzők száma).
12. Tanulmányi szabályzat tudatosítása érdekében, valamint a felelősségérzés erősítésére a tanulmányi fegyelem ellen vétők, a tanításról elkésők a tanítás befejezése után, a nevelő felügyelete mellett az iskolában maradnak, pótolják a hiányokat.
13. A nevelőtestület a "Rendtartás" fegyelmező eszközeit alkalmazza. Tanulóinktól fegyelmezett, tisztelettudó magatartást követelünk iskolában és iskolánk kívül.
14. A mulasztó tanulókat osztálytársaik még aznap felkeresik, és másnap, látogatásukról jelentést tesznek az osztályfőnöknek.
15. A szülőket az "Ellenőrző könyv" útján értesítjük gyermekük fegyelmi és tanulmányi helyzetéről.
16. A tanulók szeptember 23-tól március 21-ig 19 órán túl, egyébként 20 órán túl engedély nélkül az utcán nem tartózkodhatnak. Engedély nélkül mozikat, előadásokat nem látogathatnak, iskolán kívüli sportkör tagjai nem lehetnek.
17. Szakköri tagok csak jó, jeles, kitűnő és kivételes esetben közepes előmenetelű tanulók lehetnek.
18. A tanulókra iskolán kívül is érvényes az iskola "Tanulmányi szabályzat"-a.

Szakkörök

Vasárnapi foglalkozások

A vasárnapi munkafoglalkozásokat csapatmunkatervünk alapján határozzuk meg. Foglalkozások lehetnek: mozi, színház, múzeumlátogatás, könyvankét, természettudományos előadás, kirándulás, sport, vetítettképes előadás, játék. A foglalkozásokon egy-egy nevelő is részt vesz.
Az ifjúsági mozielőadásokra a tanulókat a csapat illetve rajmozifelelős mozgósítja. A jegyeket is ők adják el.

Úttörő foglalkozások

Őrsi órák, rajfoglalkozások vasárnap 9-11 óráig vannak.

Közlemények, hirdetések

Az igazgató és a nevelőtestület érintkezése tízperces szünetekben, a nevelőtestületi szobában elhelyezett tábla és hirdetőkönyv útján történik. A hirdetéseket a nevelők elolvassák, aláírják és ezt az osztályokkal közlik.
A nevelőtestület figyelmét a hirdetésekre a nevelői szobában lévő táblára írt hirdetés sorszáma hívja fel.

Helyettesítések

A hiányzó nevelők helyettesítése a helyettesítési órarend alapján történik. Nagyobb hiányzás alkalmával szakszerű állandó helyettest állítunk be.

Könyvtárak, szertárak

Az iskola rendelkezik nevelői és ifjúsági könyvtárral.
Szertárak: természetrajzi, földrajzi, történelmi, rajz, ének, vegytan, fizika, számtan, testnevelés, háztartástani. Felelősei a könyvtárosok és a szertárőrök. Könyvtárba, szertárba a tanulók csak nevelővel léphetnek be. Ott egyedül nem tartózkodhatnak. A szertárban lévő anyagokat, tárgyakat, könyvtári könyveket csak a szertárőrök, illetve könyvtáros tudtával lehet kivinni. A könyvtáros, a szertáros a tanév befejezésével a leltári anyagot számbaveszi, ellenőrzi, a hiányokat kiadásba helyezi, illetve selejtezi, lezárja a szakleltárakat. Egyben összeállítja a beszerzendő anyagok és tárgyak jegyzékét.
A szertáros az úttörők segítségével szakértelmet nem kívánó javításokat is eszközöl.

Tanulmányi kirándulás

Adatok az iskolaépület és osztálytermek felszereléséről

Iskolánk áll a Beloiannisz utca 19. sz. alatt lévő anyaépületből és a Petőfi utca 13 sz. alatt lévő két bérelt tanteremből. Az anyaépületben van 13 tanterem, 1 tornaterem öltözővel és szertárral, 1 nevelői szoba, 1 igazgatói iroda, 1 könyvtár, 2 szertár felszerelése a szükségletet kielégíti. A földrajzi, történelmi szertár anyaga kiegészítésre szorul. A tantermek bútorzata megfelelő. A padok megújítása, a szekrények javítása szükséges."^[32]

Válogatás a korszak fotódokumentumaiból

1956 októbere az iskola életében

A dokumentumok ellentmondásosságát érdemes megfigyelni.
Tantestületi jegyzőkönyv: október 30.
"...A szabadságunkért, függetlenségünkért és a jobb életlehetőségekért megindított forradalom következtében több napi kiesés volt, a több helyen előfordult deportálások miatt a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába..."

Tanévzáró értekezlet jegyzőkönyve: 1957. június 27.
"Az októberi ellenforradalmi események az első napokban az iskolában is éreztették hatásukat. Az országosan elkövetett hibák és az október végi politikai megmozdulás megzavarta a nevelőket és tanulókat egyaránt. A nevelőtestület állásfoglalása helyes volt, amikor nem engedte meg, hogy a tanítás szüneteljen, amikor ellenőrizte, hogy a tanulók az iskolából hazamenjenek, mert így kevesebb lehetőséget engedett arra, hogy a tanulóifjúság mint szemlélő is részt vegyen a városban történt emlékművek és jelvények lerombolásában.^[33]