Vagyonkezelés - törvényes képviselet

Az eljárás jogi alapja*:

Csjt. 79-87. §, Gyvt. 114.§ c) és 116.§ a), c) és d) pontok, Gyer. 24-25. §, 146-155. §

Hatáskör:

Városi Gyámhivatal

Illetékesség:

Lásd: Gyvt. 124. §

Általában:

A szülők kezelik a gyermek vagyonát számadás kötelezettsége nélkül,

- kivéve azt a keresményt, amelyet a 14. évét betöltött gyermek saját maga szerzett munkájával és azt a vagyont, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.

DE

ha a gyermek érdekében az áll, a városi gyámhivatal a vagyonkezelésre csak az egyik szülőt is kijelölheti.

A vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni,

DE HA

a szülők a vagyonkezelés tekintetében nem teljesítik kötelezettségeiket a városi gyámhivatal számadásra kötelezheti őket,

ÉS HA

tartani lehet attól, hogy a szülő a törvényes képviseletet adott vagyoni ügyben vagy ügycsoportban nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná, vagyonkezelői jogát

a városi gyámhivatal megvonhatja.

A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. E felett rendelkezniük csak a városi gyámhivatal jóváhagyásával, a kiskorú érdekében lehet.

A városi gyámhivatal megengedheti a gyermek vagyonának meghatározott részletekben való igénybevételét, akkor, ha a szülők nem képesek a gyermeket saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül eltartani.

A törvényes képviselő kezeihez kiutalt gyermektartásdíj vagy megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a városi gyámhivatal indokolt esetben ellenőrizheti.

A gyermek nagykorúságakor kötelesek számadással együtt a gyermeknek saját vagyonát kiadni.

Városi gyámhivatal jóváhagyása szükséges a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez, ha a jognyilatkozat:

- a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,

- a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,

- a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,

- a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,

- a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy tulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,

- a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,

- a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,

- a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,

- a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,

- a gyermek tulajdonát képező - 100 ezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,

- a gyermek beszolgáltatott vagyonára,

- a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására vonatkozik.

A városi gyámhivatali eljárás részletes szabályait LÁSD: Gyámság-gondnokság cím alatt: "Közös szabályok a törvényes képviselő vagyonkezelési jogáról" részben.

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

    Gyvt. = A gyermekek  védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló    1997. évi XXXI. tv.

   Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10) Korm. rendelet

     Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.

      Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.

       Áe. = Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.

Vissza az előző oldalra 

Ugrás a következő oldalra

Gyermek végleges külföldre távozása

Egyezség jóváhagyása és a kapcsolattartás szabályozása