Közös szabályok a gyám és a gondnok számadásával kapcsolatban

Az eljárás jogi alapja*:

Csjt. 109-110. §, Ptk. 20/D. §, Gyer. 158-162. §

Számadás fajtái:

- rendszeres

- eseti

- vég

Számadásra kötelesek:

- hivatásos gyám

- hivatásos gondnok

- gondnok

- gyám

Nem kötelesek rendszeres számadásra

1. A gyám,

- akinek gyámoltja nem rendelkezik vagyonnal és

- a gyámolt bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

2. A gondnok,

- ha a gondnokoltnak nincs vagyona és

- munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának, (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

A. RENDSZERES SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSE, CSATOLANDÓ BIZONYLATOK:

1. A számadást az előző évről kell készíteni, benyújtási határideje minden év február 15.

2. A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik.

3. A bevételeket és kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni.

4. Csatolni kell:

- a gyámolt vagy a gondokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentés (oktatásáról, neveléséről, tartásáról, egészségi állapotáról),

- a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat.

Amennyiben a bevételeket, ill. a kiadásokat igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a városi gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

Egyszerűsített számadás:

- annak a gyámnak, aki a gyámolt közeli hozzátartozója, a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni, ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét;

- bizonylatok nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;

- annak a gondnoknak, aki a gondnokolt közeli hozzátartozója nem kell tételesen feltüntetni a bevételeket és a kiadásokat és az igazoló iratokat sem csatolni,

- a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét,

VAGY HA

- a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, ill. a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék,

FELTÉVE, HOGY

- az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét;

- A számadási időszak alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.

- egyszerűsített, ill. a számadás alóli felmentés esetén is a gyám, ill. a gondnok köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint a számadás alapjául szolgáló bizonyítékokat figyelembe venni. (Ez nem vonatkozik a bizonylat nélkül elszámolható költségekre.)

B. ESETI SZÁMADÁS (ELFOGADÁSÁRA A RENDSZERES SZÁMADÁS SZABÁLYAIT KELL ALKALMAZNI)

Eseti számadásra kötelezhető:

- az, akinek a városi gyámhivatal engedélyezte, hogy a gyermek vagy gondnokolt vagyonát igénybe vegye,

- az, aki rendszeres számadásra köteles,

- a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy akkor, ha osztalékelőleg kifizetésére került sor.

Amennyiben kiskorú gyermek vagy gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz benyújtja. Elfogadásáról eseti számadásként a városi gyámhivatal dönt.

Eseti számadás megtételére:

- a gondnokolt

- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú

- a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozója

- kérésére is felszólíthatja a gyámot, gondnokot a városi gyámhivatal.

C. VÉGSZÁMADÁS

- a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed,

- a vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelői joga megszűnésekor, ill. a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően kell elkészítenie,

- a korábban felvett leltáron, ill. benyújtott számadásokon alapul.

- Városi gyámhivatalhoz, ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, ha a gyám vagy a gondnok személyében történik változás.

- Volt gondnokolthoz, ill. gyámolthoz, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, ha a gyámolt nagykorúságát elérte (ebben az esetben a gyám a végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett példányát az illetékes városi gyámhivatalnak megküldi).

- Ha a gondnokság a gondnokolt halála miatt szűnik meg, a gondnok az örökösöknek – és nem a gyámhivatalnak – tartozik számadással.

Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy ha a gondnokolt gondnokságát, ill. vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a városi gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, ill. gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlanvagyonnal rendelkezik és a vagyonára vonatkozó számadást kitől kérheti. Amennyiben a gyermek szülői felügyelet alatt állt, önjogúvá válásakor őt is értesíteni kell.

Határozathozatal előtt a városi gyámhivatal

megvizsgálja:

- számadás helyességét,

- kiadások szükségességét,

- értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot.

Indokolt esetben beszerzi

- korlátozottan cselekvőképes,

- törvényes képviselő,

- hozzátartozók,

- bentlakásos intézmény vezető

észrevételeit. Ezt a felhívástól számított 15 napon belül lehet megtenni.

Ha a számadás helyes:

- a számadást határozattal kell elfogadni

BENNE:

- maradványról (felhasználásról vagy betétbe helyezésről),

- HA VÉGSZÁMADÁS, vagyonkezelés alóli felmentésrő rendelkezni kell.

- hiányt

- indokolatlan kiadást,

- nem megfelelő gazdálkodás eredményeként kárt

állapít meg a városi gyámhivatal, felszólítja a számadásra kötelezettet, hogy 8 napon belül az okozott kár összegét betétbe fizesse be.

a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, vagy vitatja az összeget vagy annak egy részét,

- a gyámhivatal pert indít a követelés érvényesítése iránt.

a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

- a gyámhivatal pert indít a kötelezettség megállapítása iránt (Pp. 123. §) ezzel egyidőben a szülőtől, gyámtól, gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2)] és

- a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

Ha a gyám és a gyámsága alatt álló között vitás követelések vannak, ezt is lehet bírósági úton érvényesíteni.

A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:

Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10) Korm. rendelet

Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.

Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.

Áe. = Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.

		Vissza az előző oldalra	Ugrás a következő oldalra
		Közös szabályok a törvényes képviselő vagyonkezelési jogáról	Eseti gondnok