Gondolatok az ünnepségről!

Szentes Sportváros, és mint ilyen, a sport területén a legnagyobb megemlékezés, városi sportünnep, a 2001-évben kiváló teljesítményt nyújtó sportolók megünneplése.

Nemzeti Sportvároshoz méltó eredményeinket annak a fényében kell a kellő helyre tenni és értékelni, hogy tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy a szabadidő kellemes, hasznos eltöltéséhez, netalán a versenyszerű sportoláshoz - itt végeken - egyre kevesebb anyagi lehetőség áll a rendelkezésre, Mind több ember kénytelen az egészsége megőrzésére, ápolására fordítható anyagiakat a saját vagy a családja megélhetésére fordítani. A zsugorodó családi költségvetésekből egyre kevesebb jut, juthat egy-egy sportfelszerelésre, sporteszközre, edzőterem, sportcsarnok, teniszpálya stb bérleti díjár, sőt nyugodtan kijelenthetjük, az egészséges táplálkozásra, életmódra, pihenésre.

Azonban nemcsak egyes egyének, hanem a sportszervezetek is kénytelen összehúzni magukat, nekik is kevesebb lehetőségük van minden évben arra, hogy kellő mértékben tudják támogatni a verseny-, szabadidős vagy a diáksportot.

Mindezek ellenére a magyar sport jelenleg is elég magas szinten áll. Néhány sportágban, vagy az olimpián, a gazdasági erőnket messze meghaladó nagyhatalom vagyunk. Ezeket a sportolókon kívül azokak a kiváló sportvezetőknek, nevelőknek, edzőknek köszönhetjük, akikre mindenki büszke lehet. Büszke lehet arra, hogy magyar, hogy személyesen ismeri a bajnokot. Olyan akar lenni mint ő, és ezért akár még áldozatokat is vállal.

Szinte, talán a sport az egyetlen hatásos alternatíva a káros szenvedélyekkel szemben, különösen a tiltott szerek, a kábítószerek elleni harcban. A szentesi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum programjaiban kiemelkedő szerepet szán a sportok, különösen a fiatalok sportolási lehetőségeinek a támogatásában, programok, vetélkedők, sportnapok szervezésében levezetésében. A versenyeken elért sikerélmény ugyanolyan eufórizáló élményt jelent mint a tiltott szerek nagy része. Lehet látni a boldogságélmény tömény megnyilvánulását egy-egy győzelem elérése, vagy pl. a maratoni táv, 8 ezer méter magas hegycsúcs sikeres leküzdése után.

Azonban ezekért az eredményekért meg kell küzdeni, és ez a dolog lényege. Azon túl, hogy a sportoló fiatal egészségesebb lesz, megtanul küzdeni, megtanulja értékelni a célhoz vezető út leküzdésének a nehézségeit. Itt kevés a pénzes apuka, itt át kell ugrani a lécet, le kell futni a távot be kell rúgni vagy dobni a gólt. Megtanulhatja a fiatal, hogy a másik embert a cselekedetei alapján minősítse, illetve ezt is, hogy őt magát is azok az eredmények fogják jellemezni, melyeket személyesen ért el. A kitartás, a hűség, a sportszerű küzdelem, verseny olyan fogalmak, amelyek a sporthoz szorosan hozzátartoznak, de sajnos ma egyre kevesebb területen követik, illetve vallják az ember értékmérő tulajdonságának.

Egy díjátadó gála ünnepélyességét több féleképpen lehet növelni, de ezek nagy része komoly pénzbe kerül. Kik legyenek, és milyen határig a díjazottak, mennyi pénzből, mennyi ajándékot lehet, venni, menyi a terembér, az előadók tiszteletdíja, az állófogadás vagy egyéb vendégül-látás költsége. Hála istennek Szentesen 2001-ben is annyi volt a kiváló sporteredmény, hogy a díjazottak létszáma, a számukra átadandó emléktárgyak, kupák, oklevelek a gálára fordítható összeg túlnyomórészét lekötötték. Közel 200 egyéni és csapateredmény, illetve sportvezetői-szervezői-edzői tevékenység volt méltó arra, hogy megemlékezzünk róluk, illetve a Nemzeti Sportvárosban folyó sportéletről.

Egy kicsit a megyei sajtó, vagy egyéb médiák jobban is foglalkozhatnának ezekekkel az eseményekkel. Nemcsak a vízilabda és a nagypályás labdarúgás ért el kimagasló eredményeket, sőt igazán kimagasló eredményeket az egyéb sportágak "szállították" a városnak' Talán ez a Gála is volt akkora esemény, mint a több napon keresztül, több hasábon, fényképekkel beharangozott hétvégi - pár tucat néző előtt lezajló - teremlabdarúgó gála, amelyről a körzeti stúdió is több perces közvetítést adott. A Nemzeti Sportváros díjátadó Gálájára - a meghívás ellenére - sem jöttek ki Szentesre, egy fénykép nem jelent meg a díjazottakról. Szerencsére a Szentesi Mozaik megjelent, és a díjazottakat az Internetre "feltette", amit a díjazottak nevében is köszönök. Úgy látszik Szentes nagyon messzire van Szegedtől a szó igazi és átvitt értelmében egyaránt, és ez nem csak erre a Gálára érvényes.

Az eredmények, a sportolási lehetőségek azonban a támogatók, a kis és nagyvállalkozók, mecénások nélkül nem jöhettek volna létre, és ezért külön köszönet jár azoknak, - az ALKÓ-nek, a MÉH-nek, a Pankotai Agrár RT-nek, az Árpád Agrár RT-nek,a HUNGERIT-nek a KONTAVILL-nek, a NIRO BT-nek, a felsorolás közel sem teljes stb - akik a lakosság ilyen irányú igényeit a magukénak érzik, és a lehetőségeikhez képest támogatják.

Garai Imre

Szentes, 2002. 02. 19.