Pázmány szobrot avattak Szentesen

 

 

 

 Lantos Györgyi és Máté István csongrádi szobrászművész házaspár készítette és ajándékozta a szentesi híveknek azt a Pázmány Pétert megformáló domborművet, melyet 2017. július 30-án avattak fel az Anna napi búcsú szentmiséje után. A plébánia falán elhelyezett szobor emléket állít a katolikus megújulás legnagyobb alakjának. 

 

 

 

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek Nagyváradon született 1570. október 4-én, ősrégi magyar családból (l. Massai), meghalt Pozsonyban 1637. március 19-én.

Pázmány Péter volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszóval és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánul, a protestantizmus fölött a diadalok hosszú sorját aratta. Krisztusi korában már kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. Ez a tudomány, rendszeresség és [népszerű] vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira, s így tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.

 

 

 

Pázmány Péter mint a magyar katolikus egyház feje felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe venni a vallás szelleme és a pozitív törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestanzismus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harmincra teszik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szentes, 2017. 07. 31.

 

.