Keller Teri kiállítása a könyvtárban

"Ecset, festék, víz. Így kezdődik. Majd kezem és ecset nyomán megjelennek a színek, formák. Olykor szétfolynak, mégis összetartanak, formákká alakulnak. Fények, lombok, árnyak, vízcseppek, harsányak, néha fakók, de e tájban, virágban lényemmel benne vagyok."

Ezekkel a gondolatokkal kezdte Almási Jánosné kiállítás megnyitóját a Városi Könyvtárban, ahol Keller Teréz (Vincze Péterné) alkotásaiból nyílt tárlat 2017. február 11-én.

Így vall magáról az alkotó:

- Gyerekkoromtól szeretek festeni, rajzolni, de nem mindig volt rá lehetőségem. Egy megyei rajzverseny második helyezettjeként felvételi nélkül bejuthattam volna a szegedi Tömörkénybe,- de az élet más irányba terelt. Középiskolás és kollégista éveim alatt Terney Béla bácsi rajzszakkörébe lehetőségem volt részt venni.

Közgazdasági pályán dolgoztam,- munkahely, család , - és a festéssel csak az utóbbi időben tudok többet foglalkozni. Alkalmam nyílt egy budapesti művészeti szakiskola festő szakán tanulni neves tanároktól , melyet sikeresen befejeztem. (Jeles bizonyítvánnyal)

Korábban a helyi Művészetek háza szervezésében részt vettem festőtáborban, valamint egy kerámia tanfolyamon is, ahol a tanárok bátorítást adtak a folytatáshoz. Azóta több festő táborban is részt vettem, többek között Nagybánya melletti Kapnikbányán is.

Nagyon szeretem a természetet a mező, rét illatát, ezért legszívesebben tájképet, virágokat, állatokat festek,- kertem is teli virággal közülük sok már vászonra került. A romos épületek is különös hangulattal bírnak számomra, szívesen örökítem meg, sajnálom az elmúlásukat.

Minden képem hordozz belőlem, lelkemből, érzéseimből, egy keveset.

Festészet közben megszűnik külvilág, csak ecset van és szín- kavalkád.

Szentes, 2017. 02. 13.