XII. Piusz pápa szoboravatója

Opus iustitiae pax

2016. március 6-án ünnepi szentmisét tartottak a Szent Anna templomban a Tiszteletreméltó XII. Piusz pápa születésének 140. évfordulója alkalmából – boldoggá avatásáért.

A szentmise főcelebránsa dr. Varga Lajos váci segédpüspök volt, aki szentbeszédét „Opus iustitiae pax”, azaz az igazságnak béke a gyümölcse - XII. Pius jelmondatának (Izaiás próféta szavai) gondolatára építette.

A mise végén a hívek kivonultak a templomkertbe, ahol elsőként dr. Gruber László plébános leleplezte Lantos Györgyi szobrászművész alkotását, majd dr. Varga Lajos váci segédpüspök megáldotta és megszentelte  XII. Piusz pápa szobrát.

A civil keresztény kezdeményezés támogatásával megvalósult szobrot Kovalcsik Magdolna, a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság elnöke és Bozó Zoltán, megyei közgyűlési képviselő koszorúzta meg zárásként.

XII. Piusz pápa a magyarok barátja

1939. február 10-én hosszú, súlyos betegség után elhunyt XI. Pius. Hamarosan elindultak a találgatások a lehetséges utódáról, a bíborosok közül Eugenio Pacellit tartották a legesélyesebbnek. Bár a hagyomány úgy tartja, nemigen lesz pápa a római kúria tisztviselőiből, de a mondásnak – mint többször korábbi és későbbi konklávékon is – Pacelli esetében sem lett igaza. A helyettes államtitkár, Domenico Tardini bíboros vissza - emlékezéséből tudjuk, hogy XI. Pius egyszer így nyilatkozott Pacelliről: „Jól és gyorsan dolgozik. Azért küldöm mindenhova, hogy megismerje a világot, és a világ megismerje őt. Nagyszerű pápa lesz.” A március 2-án összeülő konklávén már a harmadik menetben megválasztották Pacellit, aki a XII. Pius nevet vette fel.

Az egyik ok, amiért a bíborosok szavazatukat az elhunyt pápa államtitkárára adták az volt, hogy úgy vélték, ilyen súlyosan feszült nemzetközi helyzetben fontos az egyháznak olyan vezetőt találni, aki a legnagyobb tekintéllyel képes közvetítőként beavatkozni és legnagyobb valószínűséggel sikert elérni. XII. Pius jelmondatának Izaiás próféta szavát választotta: „Opus iustitiae pax”, azaz az igazságnak béke a gyümölcse. Magyarországon természetesen jelentős visszhangot keltett Pacelli pápává választása. „A Szent István-év új csodája: pápa lett a legátus, tiara díszíti a mi nemzeti történelmünk gyönyörű emlékezetű ünnepének pápai képviselőjét” – írja a Nemzeti Újság.

Valóságos kultusza lett hazánkban az új pápának. Például megfestették a máriabesnyői kegytemplom egyik freskóján, domborművet avattak a Szent István-bazilika oldalában, sőt a Győrhöz közeli Csorna 1939-ben felszentelt plébániatemplomának oltárképére is XII. Pius koronázása került, abból is azt a jelenetet, amint a pápa az Oltáriszentség előtt hódol. Márványtábla őrizte a későbbi pápa látogatásának emlékét a Mikszáth téri Sophianum gimnázium folyosóján, melyet az iskola államosítása után, 1949-ben levertek. Maga XII. Pius is szívesen emlékezett vissza Budapesten töltött napjaira.

A magyar zarándokokat mindig kitüntetett figyelemmel fogadta, a koronázásán megjelent magyar küldöttségnek pedig ezt mondta: „Nem pártfogója, hanem jó barátja vagyok az istenfélő magyar nemzetnek.” 1943-ban szentté avatta Margitot, akit csak helyi szinten, a boldogok sorában tiszteltek, de ezzel az egész világegyházra kiterjesztette az Árpád-házi királylány kultuszát. A háború után, mikor 1948-ban a kongresszus tizedik évfordulójáról emlékezett a magyar katolikus egyház, külön rádiószózatban fordult a magyarokhoz: „Senki közületek meg ne ingadozzék!” Akkor már tudta, hogy a kommunista hatalomátvétel miatt végveszélybe került a katolicizmus Magyarországon.

XII. Pius pápa teljes határozottsággal ítélte el a kommunista pártoknak a második világháború után a szocialista országok politikai életében megnyilvánuló törvénytelenségeit, az ateista–materialista ideológia erőszakos terjesztését. Kedves személyiség volt előtte Mindszenty József hercegprímás, akinek 1945–1948 között a magyar egyház többmilliós közössége védelmében, az egyházellenes erők támadásai ellenében kifejtett prímási tevékenységét támogató-segítő figyelemmel kísérte.

„1946. február 21-én – írta Mindszenty – a nyilvános konzisztórium alatt, amelyen az új bíborosok fejére tette a bíbornoki kalapot, engem átölelt és »Éljen Magyarország«-ot kiáltó magyar szavak kíséretében helyezte fejemre az enyémet. Utána megindultan hozzátette: »A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnia kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!«” XII. Pius határozottan kiállt Mindszenty mellett, amikor 1948 karácsonyán a kommunista erőszak emberei letartóztatták. Ekkor különféle megnyilatkozásaiban a világ elé tárta ezt a jogsértő törvénytelenséget. Levelet is írt a magyar egyház püspökeihez, papjaihoz és híveihez, de a püspökkari vezetők ezt a levelet nem tették közzé, teljesen ismeretlen maradt.

A nándorfehérvári győzelem fél évezredes jubileuma alkalmat adott a pápának arra, hogy kifejezze aggodalmát, fájdalmát a szocialista országokban érvényesülő egyházüldöző, egyházellenes megnyilvánulások miatt. Ennek hű tükre a Dum maerenti animo kezdetű, 1956. június 29-én kelt apostoli levele. Az 1956-os forradalom kirobbanása után – ahogy Mindszenty bíboros emlékezik – „minden rendelkezésére álló eszközzel küzdött érettünk, s egyetlen napon háromszor állt a világ elé Magyarországért”.

További képek az eseményről:

Szentes, 2016. 03. 06.