Húsz évvel ezelőtt

Az IFOR/SFOR-szerepvállalásról konferencia Szentesen

„Az IFOR/SFOR-szerepvállalás alapvetően változtatta meg a magyar katonai gondolkodást, hatásai messze túlmutatnak a misszió végrehajtásának tényleges időtartamán. Nélküle ma a hadtudomány szegényebb lenne” – hangsúlyozta dr. Orosz Zoltán altábornagy Szentesen, a Magyar Műszaki Kontingens megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett találkozón március 22-én.

Harminc megépített híd, 32 kilométer kijavított közút, 65 kilométer helyreállított vasútvonal, 100 ezer négyzetméter tűzszerészek által mentesített terület, 1500 búvármerülés – a Magyar Honvédség első missziós szerepvállalásának előzményeit, hazai és nemzetközi jelentőségét, tapasztalatait összegezték az IFOR két évtizeddel ezelőtti megalakulásának emlékére rendezett találkozó résztvevői kedden, Szentesen.

A házigazdák nevében a vendégeket a konferencia egyik ötletgazdája, Antal László ezredes, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka üdvözölte, majd dr. Deák János nyugállományú vezérezredes, akkori vezérkari főnök elemezte a ’90-es évek katonai és politikai helyzetét, a kontingens megalakításának körülményeit.

A következő előadó, dr. Orosz Zoltán altábornagy pedig a magyar műszaki kontingens hadtudományi jelentőségét összegezte. „Az IFOR/SFOR Magyar Műszaki Kontingens nélkül ma a hadtudomány szegényebb lenne, nem ott tartana, ahol tart, mert e nélkül a feladat nélkül a magyar műszaki katonák, a vezetők és a törzsek ott gyűjtött tapasztalatai nélkül a hadtudomány nem kapta volna meg azt az impulzust, ami segítette kiszakadni az orosz hadtudományi gondolkodás vonzásából” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes.

A találkozón részt vett J. D. Moor-Bick nyugállományú vezérőrnagy, az IFOR-erők akkori műszaki főnöke is. Személyes élményein alapuló előadásában a brit tábornok a műszaki munkák megszervezésének nehézségeit ecsetelve elmondta: „Szinte üres kézzel érkeztem a helyszínre, se pénzem, se emberem, se anyagom nem volt. Az egyik barátom kölcsönadott nekem négy brit királyi műszaki szakértőt, felvettünk néhány boszniai szerb lakost, magunknál tartottunk 68 ENSZ-technikust – így kezdődött az a mamutméretű, végül stratégiai szinten egyeztetett merész műszaki vállalkozás, amelynek nyomán a daytoni békemegállapodás konszolidációja érdekében Boszniában ismét utak, hidak és vasútvonalak létesültek.”

A 416 fős IFOR Magyar Műszaki Kontingens parancsnoka – akkor még ezredesként – dr. Ronkovics József nyugállományú vezérőrnagy volt, aki a felkészüléssel, a műveleti készenlét elérésével, a hadműveleti irányítási jog átalárendelésével kapcsolatos akkori feladatokat és a többi nemzet katonáival kialakított együttműködés tapasztalatait elevenítette fel.

A találkozó hivatalos része elismerések átadásával zárult.

Forrás: honvedelem.hu

Szentes, 2016. 03. 23.