Dr. Berényi Katalin 1975-ben végzett a SZTE orvosi karán. 1979-ben szakvizsgázott csecsemő- és gyermekgyógyászatból. Kórházi munka helyett a házi gyermekorvoslást választotta. 1980 óta dolgozik házi gyermekorvosként Szentes város egyik gyermekpraxisában és vigyáz a gyermekek egészségére.

Munkáján belül a prevenciós tevékenységet szereti a legjobban. Nyitott minden újra. A praxisába tartozó gyermekek szüleivel sikerült nagyon jó kapcsolatot kialakítania, bíznak benne, elfogadják tanácsait. Egyre több olyan szülő viszi gyermekét hozzá, aki gyermekként is hozzá járt. Nagyon szereti a munkáját. Hiszi, hogy a gyermekek a gyógyulásukhoz segítő embert látják benne.

Precizitása, határozottsága legendás. Felkészültsége lelkiismeretes hozzáállása példa lehet a felnövekvő orvos-generációnak. Jelmondata akár az is lehetne: „Mindent a gyermekekért!"

Dr. Bod Péter kórházi pályafutását a Belgyógyászati Osztályon kezdte, 1963-tól belgyógyász szak főorvosként a Rendelőintézetben dolgozott. 1970-es évek elején a Kórház főigazgató helyettese, majd 1974-től a Kórház igazgató főorvosa. Igazgatása alatt került átadásra a Szakorvosi rendelőintézet és az Élelmezési Osztály, előkészítette az intenzív betegellátó osztály építést. Nevéhez fűződnek új gondozási formák bevezetései, vesekő gondozás, méhnyakrák szűrés, onkológiai gondozás. A volt Szentes Városi Kórház (jelenleg Dr. Bugyi István Kórház) vezetésével hozzájárult Szentes város hírnevének öregbítéséhez.

Városi elnöke volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak, két cikluson keresztül országos vezetőségi tagja volt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének. Alapító, Örökös és 2 ciklusban tagja a legnagyobb magyar természetvédő egyesületnek, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek.

1966-ban „Érdemes Orvos", 1981-ben „Kiváló Orvos", miniszteri kitüntetésben, 1998-ban „Dr. Bugyi István Emlékérem" díjazásban részesült.

Gáspár Tibor a szentesi Horváth Mihály Gimnázium gimnazistájaként a városi másodosztályú kézilabdacsapat oszlopos tagja volt és tornatanárnak készült. A Szegedi Volán le akarta igazolni és jelentkezett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelés-pedagógia szakára is. Eközben, egy évvel idősebb bátyával együtt játszott másodikos korától az iskola diákszínpadán, majd testvére után — többek biztatására — ő is megpróbálkozott a budapesti színművészeti főiskolával is, ahol 1982-ben szerezte meg diplomáját.

1980-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt, ezt követően egy évadot az egri Gárdonyi Géza Színháznál töltött. 1989-1991 között Csiszár Imre hívására a Nemzeti Színházban játszott, majd Békéscsabára költözött, ahol színészmesterséget is tanított. 1991-1992 között a békéscsabai Jókai Színház, majd 1992-1993 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 1993-tól újra a Jókai Színházban játszott. 2003-2012 között szabadúszóként a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, 2014-ig újra a Miskolci Nemzeti Színházé, majd a Pesti Magyar Színházhoz szerződött.

Remek alakításait több díjjal is jutalmazták. 1995-ben Hekuba díjat, 1996-ban Őze Lajos díjat, 1997-ben Jászai mari díjat kapott. 2004-ben a Filmszemlén a legjobb férfi színésznek járó díjjal jutalmazták.2013-ban a szakma díját — legjobb férfi színész — nyerte el.

Gáspár Tibor szentesi gyökereihez mindig nagyon ragaszkodott, büszkén hangoztatta és hangoztatja szentesi kötődését és Szentes város hírnevét nyilatkozataival erősíti.

A kitüntetéssel járó pénzösszeget a Dr. Bugyi István Korház Sebészeti Osztályának adományozzák új műszerek vásárlására.

Ifj. dr. Kispál Mihály 1962. július 23-án született Szegeden. Előbb Mindszenten élt szüleivel, majd Szentesre költöztek. Középiskolai tanulmányait a Horváth Mihály Gimnázium kémia tagozatán, egyetemi tanulmányait a szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte. 1986. októberében kezdett dolgozni a szentesi kórház belgyógyászati osztályán egészségügyi feladatos álláson, azaz szükség esetén az osztályos munka mellett a környező falvakban, illetve a város üzemi rendelésein kellett helyettesítenie a háziorvosokat, illetve az üzemorvosokat. 1991-ben belgyógyászatból szakvizsgázott, s átkerült a kórház önállóvá vált onkohematológiai részlegére, ahol osztályos orvosként tevékenykedett. 1993-ban klinikai onkológiából, 1997-ben hematológiából szakvizsgázott. A hematológiai szakvizsga előtt egy évig dolgozott az SZTE II. Számú Belklinika Hematológiai Osztályán. 1997-től adjunktusi, 2003-tól főorvosi beosztásban végzi munkáját. 2005 márciusában, édesapja nyugdíjba vonulása után lett az onkológia osztály vezetője, melynek orvosaival 2001- ben létrehozták az Orvosok a rákbetegekért közhasznú alapítványt. Számos előadás fűződik munkájához belgyógyászati, onkológiai és hematológiai témakörben. Napi munkája mellett több internetes egészségügyi fórumnak levelezője, moderátora. Tagja a Magyar Onkológus Társaságnak, a Magyar Klinikai Onkológusok Társaságának, a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaságnak. 2010 szeptembere óta a kórház Tudományos Bizottságának titkára.

Kőhalmi Zoltán Szentesen született, általános iskolai tanulmányait is itt folytatta. Középiskolai tanulmányait követően felvették a BME Építészmérnöki Karára. Első évfolyamos hallgatóként, 1998-ban, a Magyar Rádió Humorfesztiváljának győztese lett, szerzőként. A fesztivál után a Rádiókabaréban kezdett dolgozni. Előadóművészi tevékenységével országos hírnevet vívott ki magának és az un. stand-up comedy magyarországi megteremtőjeként ismerik el munkásságát. Sikeres debütálása óta az egyik legnépszerűbb humorista. Rendszeresen konferálja a Rádiókabaré és a Kabaréklub műsorait, állandó szereplője a Showder Klubnak. Fellépései során, illetve a mások számára írt jelenetekben hangsúlyosan és szimpatikusan módon építi be szentesi élményeit és terjeszti a város jó hírnevét. Fiatal kora ellenére is munkássága olyan mértékben segíti elő a Szentesről alkotott pozitív kép országos megismerését, hogy az érdemessé teszi " A Városért Emlékérem"-re.

A szakma a humoristáknak adható legrangosabb elismeréssel, a Karinthy gyűrű adományozásával ismerte el munkáját 2009-ben.

A Szentesi Nemzetőrség 1956. október 31-én alakult meg, Hering Béla a forradalmi bizottság elnöke Abonyi Sándort nevezte ki parancsnoknak, helyettesének pedig Rébeli Szabó Józsefet. Még aznap megkapták hivatalos megbízólevelüket, mely egyben fegyverviselési engedély is volt, valamint nemzetszínű karszalag jelezte nemzetőrségi tagságukat. Ugyancsak október 31-én Kecskemétről jött a parancs, miszerint fegyvert is kell viselniük.

A szükséges létszámú, 35 fős nemzetőrség hamarosan összeállt. Tagjai: Abonyi János, Aradi László, Baity Sándor, Bánfalvi Lajos, Baracsi Imre, Berczeli Bálint, Cseh Lajos, Darabos Ferenc, Darabos József, Darabos Sándor, Dávid István, Gera József, Halász Sz. József, Horváth Zoltán, Kálmán Sándor, Kanyó László, Katona Mihály, Kökény József, Krucsó László, Kürti Szabó Gyula, Lakatos Kálmán, Lantos György, Mihály László, Mindszeti Varga Lajos, Molnár László, Nagy Mihály, Perei Sándor, Popovics Miklós, Siprikó Bálint, Szabó Tibor, Tarjányi István, Tarjányi Sándor, Tóth Ernő, Török Ferenc, Zöldi László.

November 2-án Farádi Veres Sándor csatlakozásával megalakult a lovas nemzetőrség, melynek a tanyavilágban történő rendfenntartás és a szovjet csapatok felderítése volt a feladata.

A felfegyverkezett nemzetőrség csupán jelenlétével is biztosította a város rendjét, személy- és vagyonbiztonságát. Az egyetlen tevékenységük a szolgálatból hazatért magyar katonák igazoltatása volt, nagyobb rendbontásban nem kellett közreműködniük.

November 4-én, miután a rendőrség azt az információt adta, hogy nincs a munkájukra többé szükség a nemzetőrök leadták fegyvereiket és igazolványaikat.

November 2-ára ifjúsági nagygyűlést rendeztek, ahol tétlenséggel vádolták a város ifjúságát. Felszólították a jelenlevőket, hogy hozzanak létre egy szervezetet.

A résztvevők nem szervezetet alakítottak, hanem 10 tagú elnökséget választottak, amelyet Ifjúsági Forradalmi Bizottságnak neveztek el. Elnökké Répa Sándort, helyettesévé pedig Szabó Tibort választották, az elnökség tagja lett még Lupsa Miklós.

Répa Sándor hivatalosan, elnök minőségben vett részt a városi Forradalmi Bizottság és a városi tanács vb november 9-ei közös ülésén.

Szentes, 2016. 10. 24.