V. Nemzetközi Rotary Alkotótábor
Határon túli magyar diákok a Szentes-Csongrád Rotary Club V. Nemzetközi Rotary Alkotótáborában
Július 6. és 12. között immár harmadszor voltunk vendégei a Szentes-Csongrád Rotary Club által szervezett Nemzetközi Rotary Alkotótábornak, mely idén ötödik alkalommal került megrendezésre. Kassáról, a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolából ez évben három diák élvezhette a vendéglátók szeretetét. Ismét egy felejthetetlen hetet tölthettünk a Tisza és a Körös találkozásánál, a festői szépségű Körös-toroki üdülőközpontban. A huszonkét táborozó diák a szélrózsa minden irányából érkezett: Kárpátaljáról Beregszászból, Erdélyből Aranyosgyéresről, Vajdaságból Óbecséről, Felvidékről Kassáról és a hazaiak Csongrádról. Az alkotótábor a természetismeret és a környezetvédelem jegyében zajlott, ezért főleg azok a gyerekek látogattak ide, akik szeretik a természetet, vonzódnak a földrajz és a biológia tárgyakhoz, szívesen ismerkednek a helyi nevezetességekkel és természeti értékekkel.
Miután elfoglaltuk szálláshelyünket a homokfövényes strand közvetlen közelében, az üdülő előterében összegyűltünk, ahol már vendéglátóink vártak bennünket. Ledó Ferenc kertészmérnök, az új soros elnök köszöntött bennünket, bemutatta a klub tagjait, megköszönte a leköszönő elnöknek, Horváth Istvánnak egész évi munkáját, majd röviden ecsetelte közösségük programját és tevékenységét. Ezután bemutatta a tábor vezetőit, Gergely Ildikó gyógytestnevelőt, Janiga Lilla tanítónőt és nem utolsó sorban utánpótlásukat, az Interact Club két tagját, Dorinát és Vikit, akik egész héten segítettek a programok szervezésében. Megemlékeztünk a tavaly elhunyt Losonczi Zoltánról, aki lelkes szervezője és támogatója volt a nyári táborozásoknak. Mint általában, egy tábor első napja mindig kapcsolatépítéssel indul. Erre kitűnő lehetőség nyílott az ismerkedési játékoknál, melyekben meglepően gyorsan megjegyeztük egymás neveit, sőt kis idő után egymás egyéniségét is. Vacsora után sétáltunk a szőke Tisza partján, és örültünk, hogy egy hetet tölthetünk a természet lágy ölén, az Alföld tengerpartján.
Hétfőn a reggeli torna után besétáltunk Csongrádra, ahol lenyűgözött bennünket a rengeteg fű, fa, virág - nem véletlenül nevezik a Tisza-parti települést az ország legzöldebb városának. A polgármesteri hivatal dísztermében a város feje, Dr. Kőrösi Tibor fogadott bennünket, ami nagy megtiszteltetés volt számunkra. A polgármester bemutatta a város történelmét, természeti adottságait és gazdasági fejlődését. Ezután megtekintettük Csongrád nevezetességeit, ahol a város bemutatását a csongrádi gyerekek vállalták. Megnéztük a város gyönyörű templomait, tereit, szobrait - a Kubikus szobrot, a Szentháromság szobrot, a Hősök szobrát, a Braille-írással ellátott tapintható térképet, ami a Szentes-Csongrád Rotary Club támogatóinak jóvoltából készült. Megcsodáltuk a fényáteresztő betont, - amivel világhírnévre tett szert Losonczi Zoltán fia, Áron. A finom ebéd és a fagyizás után csobbantunk a Körös-torokban, este pedig az óbecsei és a kassai diákok mutatták be városaikat.
Másnapi úticélunk Szentes volt. A Városházán Bocskay István önkormányzati főtanácsos előadásában sok érdekességet hallottunk a városról. Ezután lovaskocsival körbejártuk a települést, ahol Szentes kultúrájával és építészetével is megismerkedtünk. A hangulatos városnézésnél Horváth István volt az idegenvezetőnk. Megnéztük a Megyeházát, a Városházát, a Petőfi Szállót, a Kossuth-teret, a Horváth Mihály Gimnáziumot, a Zsinagógát, a Református nagytemplomot, a Szent Anna templomot, a Görög ortodox templomot, a Jézus Szíve római katolikus templomot, a Péter Pál Polgárházat. A sok látványosság után nagy örömünkre a Széchenyi-liget strandfürdőjébe vettük az irányt, ahol mindenki találhatott kedvére való szórakozást: úsztunk, csúszdáztunk, ücsörögtünk a termálvízben, és aqua fitneszeztünk Gergely Ildikóval. Délben megrohantuk a kondérnyi pikáns paprikáskrumplit, aztán fagyiztunk. Este a táborban szalonnát sütöttünk a rotary-club tagjaival, ezek után -nehogy megéhezzünk- még lecsót is főzött nekünk örökös szakácsnőnk, Marcsi. Később elsétáltunk a közeli presszóba VB-t nézni.
Szerdán rendhagyó biológia órán vettünk részt Csongrádon a Batsányi János Gimnázium Természettudományos Diáklaboratóriumában. Csoportokat alkottunk, és profi kutatómunkában vettünk részt Fehér Mária, Susánszki Anikó és Tábori Levente tanárok irányításával. Savakat és bázisokat vizsgáltunk- figyeltük, mégpedig azt, hogy melyik indikátor milyen színt mutat a különböző savakkal és lúgokkal keverve, majd monoszacharidokat mutattunk ki ezüsttükör próbával, továbbá betekintést nyerhettünk a baktériumok világába a joghurt segítségével, és megfigyeltük a hagyma sejtfalát is. Megállapítottuk, hogy a kutatáshoz bizony türelem kell. Ebéd után a Magyar Király Dísztermét tekintettük meg, majd ellátogattunk a Tari László Múzeumba, a névadó fogorvos ajándékaiból és a helyi lakosok hagyatékaiból álló tárlatkiállításra és az Ezüst című kiállításra. A múzeum munkatársai irányításával kedvünkre kézműveskedhettünk is. Úton hazafelé még megnéztük a Halászházakat. Vacsora után mindenki elkezdte az eddig átélt élményeit összefoglalni egy óriásplakáton. Sötétedés előtt még a parton érkeztünk váltóversenyezni Ildikóval és Lillával, aztán a beregszászi és az Aranyosgyéresi gyerekek prezentálták városaikat. Persze nem szalaszthattuk el a holland- argentin VB meccset sem.
Másnap történelmi emlékutazáson vettünk részt Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. A főépületben megcsodáltuk Feszti Árpád monumentális körképét. Szinte beléptünk a múltba, és részeseivé váltunk honfoglaló őseink bejövetelének a Kárpát-medencébe. Lenyűgöző volt a látvány, mintha minden állandó mozgásban lett volna, a hangeffektusok pedig még élethűbbé, hátborzongatóbbá tették a körképet.
Sétáltunk a Nomád Parkban, izgultunk honfoglaló eleink lovasjátékán, megkóstoltuk a szatócsbolt finomságait, beültünk az oskola szűk padjaiba, és megtekintettük a Szoborparkot. Mindannyian sokáig hatása alatt álltunk a páratlan időutazásnak.
A nap még tartogatott számunkra érdekes programot, mert délután folyamán ellátogattunk a Szegedi Vadasparkba, ami közismert természetvédelmi programjáról: mentőközpontja évente számos állatot ment meg a pusztulástól. Láttunk rengeteg ismert és számunkra ismeretlen állatot- majmokat, zsiráfokat, zebrákat, tigriseket, oroszlánokat, játékos szurikátákat. Izgalmas látványosság volt a borjúfókák tréningje és a fókaetetés. Az állatkerti séta végén egy nyári zivatar lepett meg bennünket, ezért a szegedi belvárosi sétáról le kellett mondanunk, de fájdalomdíjként a McDonald’sban fagyiztunk.
Pénteken borongós reggelre ébredtünk. Nem is bántuk, mert rengeteg munka várt ránk a nagyteremben. Befejeztük az élménybeszámoló-plakátokat, ajándékokat készítettünk, kultúrműsort gyakoroltunk, és felkészültünk a záróestre.
Délután megérkeztek a rotary-club tagjai, és egy izgalmas kvízjáték vette kezdetét, amelynek kérdései a hét eseményeiből lettek összeállítva. Ezt követően a bátrabbak kultúrműsorral szórakoztattak bennünket, majd Ledó Ferenc elnök kiértékelte a tábort, és a búcsúestet az elmaradhatatlan disco zárta Andree Beattel.
Szombatra a könnyes búcsú és az utazás maradt. Köszönjük a szervezőknek ezt a felejthetetlen életreszóló hetet. Élményekben gazdagon, barátságokban, tudásban gyarapodva térhettünk haza.
Tóth Mónika
tanárnő, a kassai gyerekek kísérője
Szentes, 2014. 08. 03.
