Nyugdíjas találkozó a Legrandnál

Kontaktától a Legrandig

2014. március végén nyugdíjas találkozóra várta volt dolgozóit a Kontakta utódja a Legrand Zrt.

Az egykori munkatársakban, barátokban korábban felmerült az az igény, hogy jó volna újra találkozniuk a volt Kontakta –a mai Legrand Zrt.- szentesi telephelyén és egy üzemlátogatás keretében megismerni, hogy hová fejlődött az a vállalat, ahol hosszú évekig dolgoztak.

A résztvevők elmondták a találkozó elején, hogy nyugdíjba vonulásuk ellenére továbbra is aktívnak érzik magukat. Hiányzik nekik a reggeli munkába indulás és az a sikerélmény, amelyet a jól végzett munka okozott, amikor több száz (több ezer) alkatrész került a helyére a munkájuk során.

A nagyobb felbontású képekért keresse fel a Szentesi Mozaik facebook oldalát és ne fejtse el az oldal LIKEolását!

NEM KELL FACEBOOK regisztrációval rendelkeznie!!!

Meglepődhetett az a nagyvárosi vendég, aki a nyolcvanas évek derekán Szentes környékén járva az addig háztáji mezőgazdasági termékek helyett a vidéki rokonoknál több doboznyi villanykapcsolóba botlott. A helyiek a Kontaktából kapott alkatrészekből otthon szerelték össze a késztermékeket, majd azokat a vállalatnak leadva kaptak érte fizetséget. A hízóállatok helyett iparcikkre váltó "háztáji” azonban nem az egyetlen - mai szemmel - kuriózum, ami a vállalat története körül fellelhető.

1961-ben a vidéki ipartelepítési politika kedvezően hatott Szentes város fejlődésére, hiszen ennek keretében jött létre a villanyszerelési cikkeket gyártó Kontakta Alkatrész-gyár. A budapesti központ irányítása alatt működő vidéki gyár eleinte egy leállított gőzmalom épületében kezdte meg a termelést. Érdekesség, hogy a fő terméknek számító villanykapcsolók gyártása mellett - a céges legendárium szerint - paradicsomtermesztéssel is foglalkoztak. A "valódi gyárat” 1968-ban adták át, a technológiai színvonal a kor szocialista szintjét képviselte, minimális gépesítés mellett sok kézzel végzett munka jellemezte a gyártást.

A szocialista korszakban a vidéki ipartelepítési politika hívta életre a szentesi vállalatot, amely Kontakta néven kezdett el villanykapcsolókat gyártani. A vállalat a nyolcvanas években szakadt el a budapesti központtól, majd a rendszerváltás időszakában gazdát cserélve töretlenül fejlődött az elmúlt két évtizedben. Az erőteljes innovációs tevékenységnek köszönhetően termékei mára a világ élvonalát képviselik.

A vállalat történetének újabb mérföldköve a nyolcvanas évek végén érkezett el: a Kontakta szentesi gyára 1988-ban önálló Állami Vállalattá alakult. Az akkori gyártástechnológiával saját termékek gyártása folyt egészen 1992-ig. Ekkor vált a privatizáció során a Legrand Csoport tagjává a Kontakta.

A privatizáció óta eltelt több mint két évtized igazi sikertörténetnek számít. Ma már a francia anyavállalat után - Legrand Magyarország Villamossági Rendszerek Zrt. néven működik

Az üzem életében eltelt hosszú idő azt is jelenti, hogy Szentesen nincs olyan család, ahol legalább az egyik családtag ne dolgozott volna a Kontaktában vagy annak utódánál - mondta Károlyi László a vállalat vezérigazgatója a nyugdíjas találkozón.

A vállalat büszke volt dolgozóira és elismeri munkájukat, ennek szellemében hívták életre a nyugdíjas találkozót, melyet a tervek szerint két évente kívánnak megismételni.

A vezérigazgatói tájékoztató után Katona Szilvia HR igazgató köszöntötte a vendégeket és elmondta, hogy a vállalat a fenntartható fejlődés elkötelezett híve Magyarországon és csoport szinten is. A Legrand számtalan olyan akciót szervez, illetve adja a nevét olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja a környezettudatos fejlesztés és gyártás, a munkavállalók egészségének megőrzése és az elektromossághoz való hozzájutás segítése. A teljesség igénye nélküli felsorolásban az elmúlt évek alatt a társadalmi felelősségvállalás keretében számtalan támogatást nyújtott a vállalat lakások és középületek felújításához, árvízkárosultak megsegítéséhez, de támogatott sporttevékenységeket, aktívan szervezte a munkavállalók egészségének felmérését és különböző oktatását is.

A volt dolgozók elkötelezettségét az is mutatja, hogy az ország másik végéből –pl.: Mosonmagyaróvárról- is érkeztek vendégek, hogy találkozzanak volt kollégákkal és megismerhessék a mai gyártási technológiákat.

Az ismertetők és a közös fényképezés után már mindenki nagyon várta, hogy meglátogassák a szereldét! A lépcsőfordulókban hallhattuk, hogy itt ez volt, ott az volt, "emlékeztek, amikor ...". Jó volt hallani ezeket a visszaemlékezéseket!

Mikor a csapat megérkezett a szereldébe, sokaknak könny szökött a szemébe. „Az egyik családom otthon volt, a másik ITT”, mondta könnyeivel küszködve egy őszes halántékú úr. Igazán megható pillanatokat voltak ezek.