Ne feledjük: vasárnap veszítünk egy órát
Március 30 hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat.
Ha hétfőn furcsán néznek Önre a kollégák, főnöke berendeli magához egy kis elbeszélgetésre, ráadásul reggel lekéste a buszt is, akkor biztos, hogy Ön nem állította át az óráját a téli időszámításról a nyári időszámításra.
Az EU-ban egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével. Magyarországon egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást spórolunk meg így évente.
Régen az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
A kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában jobb lesz a nyári időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk,hogy vége a télnek és jönnek a meleg, napsütötte nyári hónapok.
Hazánkban – az Európai Unió gyakorlatához igazodva – március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Március 30-án, vasárnap hajnalban tehát 2 óráról 3-ra állítjuk óráinkat.
A több évtizede bevezetett gyakorlattal hazánk egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, azaz reggel 7 és este 10 óra között a lehető legkevesebbet kelljen használni a világítást.
Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztását jelenti.
Az energiatakarékos fényforrások elterjedésével ugyan csökken az egyes eszközök fogyasztása, azonban számuk növekszik, így a megspórolt energia mértéke állandónak mondható. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál keletkezik.
Szentes, 2014. 03. 29.
