Laci bácsi 100 éves

Palotás László a mai napig tornázik és az egészségesen táplálkozás nagy híve

 

 

 

2014. március 17-én 100. születésnap köszöntésre jöttek össze a Dózsa György utcai Idősek Klubjába, ahol Palotás Lászlót köszöntötték.

 

 

 

A 100 esztendő mindig is varázslattal tölti el az embert, így erről, vagyis a hosszú élet titkáról kérdeztük Laci bácsit, aki már az elején közölte, hogy a legfőbb dolog az EGÉSZSÉG! „Lehet az ember az Egyesült Államok elnöke is, ha egészsége nincs, akkor semmije sincs, ha egészsége van, akkor mindene lehet!”

 

 

 

Az idősek klubjában elsőként Szirbik Imre polgármester köszöntötte az ünnepeltet Szentes lakói nevében, majd Ollai Istvánné képviselő asszony.

 

 

 

Az ünnepi műsorban elsőként Szalai Róbert a Horváth Mihály Gimnázium diákjának szavalatát hallhattuk (Óbecsey István: Szeressétek az öregeket).

 

 

 

Mivel Laci bácsi kedvence a hegedűszó, így a klub dolgozói meglepetés műsorral kedveskedtek. Bubor Panni, Sipos Endre és Szatmári Nagy Zoltán hegedűműsorát hallhattuk.

 

 

 

Palotás László Máramarosszigeten született 1914. március 16-án. A város Románia és Ukrajna határán fekszik, a Tisza és az Iza folyó völgyében, festői környezetben. Gyermekkora első éveit itt töltötte, maid a román megszállás miatt Orosházára menekültek családjával.

 

 

 

Iskolás éveit Orosházán töltötte. A polgári iskola elvégzése után kereskedőnek tanult és ebben a szakmában dolgozott néhány évig, de úgy érezte nem alkalmas erre a munkára.

A mezőgazdaság jobban vonzotta, ezért beiratkozott egy felső-mezőgazdasági iskolába. Mellette gyengébb képességű diákokat tanított, ebből tartotta el magát.

 

 

 

Érettségi után végrehajtóként kezdett el dolgozni Orosházán, mert a mezőgazdaságban nem kapott állást. 1939-ben behívták katonának, ahol két évet töltött. Leszerelése után Békésvármegyei Állattenyésztő Egyesületnél gyakornoki állást töltött be, mellette a keszthelyi Gazdasági Akadémián tanult. Nem sokáig dolgozhatott, mert a háború közbeszólt és behívták katonának, fogságba esett, ahol 5 nagyon nehéz évet töltött. Élni akarása és életszeretete azonban átsegítette minden nehézségen. Hazatérése után tovább folytatta munkáját az állattenyésztésben, a törzskönyvezett tenyészállatokkal foglalkozott. 1948-ban megnősült, majd családjával Szentesre költözött és a Pankotai Állami Gazdaságnál helyezkedett el. 1974-ben ment nyugdíjba.

 

 

 

Nyugdíjazása után is még évekig dolgozott. 1996-ban meghalt a felesége, ekkor iratkozott be az Idősek Klubjába és azóta lelkes tagja közösségnek.

Laci bácsi mindig kedvelte a művészetet, szeretett festeni, rajzolni, hegedülni. Mára csak a hegedű maradt. Szabadidejében gyakran hegedül és énekel. A klubban is rendszeresen fellép a rendezvényeken. Nagyon aktív életet él, minden nap tornázik, néha eljár a strandra úszni, naponta gyakorol a hegedűjén. A számítógép használatával is megismerkedett, a Londonban élő unokájával e-mail-en tartja a kapcsolatot. Megtanult németül, de tanult oroszt és angolt is.

 

 

 

Nyugdíjba vonulása után foglalkozott családkutatással, írt a helyes megjelenés szabályairól, a beszéd helyességéről, mindig foglalkoztatta az egészséges táplálkozás, ma is a testkontroll szabályai szerint étkezik, és véleménye szerint a száz év az egészséges életmód eredménye.

 

 

 

 

 

Szentes, 2014. 03. 17.

 

.