Kárpátaljai kirándulás Rákóczi nyomában

 

 

Június 5-én, szerdán reggel 5 órakor izgatottan ébredtem, majd elindultunk az iskolához, ahol 5: 40-kor volt a gyülekező. Megérkezett a buszunk, bepakoltunk, elbúcsúztunk a szülőktől, és már alig vártuk, hogy elinduljunk - írja Vidovics Vanessza a szentesi Koszta József Általános Iskola, 7. c osztályos tanulója, aki Kárpátaljai kirándulásukról írt összefoglalót.

 

A határ után felszállt az idegenvezetőnk, aki nagyon sok érdekességet mesélt. Az első megállónk Beregszász volt, ez a település a kárpátaljai magyarság központja, és a Rákóczi-szabadságharc bölcsője. Először a Beregszászi Múzeumba mentünk, ahol megtekinthettük a beregszászi magyarok gyűjteményét, és többek között Rákóczi zászlajának másolatát is, majd városnézésre mentünk, és megkóstolhattuk a finom ukrán fagyit is.

Utunkat Tiszaújlak felé folytattuk, ahol megkoszorúztuk Rákóczi első győztes csatájának emlékművét. Boldogan szálltunk vissza a buszba, hiszen indultunk nagydobronyi szállásunkra, ahol megismerkedtünk az ott élő lányokkal, már első este kialakultak a barátságok.

Másnap reggel indultunk Munkácsra, ahol a vár megtekintése után városnézés következett, majd rövid szabad programot kaptunk a város gyönyörű sétálóutcáján. Ezután a Vereckei-hágóhoz mentünk, ahol megkoszorúztuk az emlékművet, majd közösen elszavaltuk a Himnuszt. Gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé. Este a szálláson tovább mélyítettük a barátságokat, a fiúk focimeccset játszottak az ott lakó lányokkal, ezután tábortűzzel és közös énekléssel zártuk a 2. napot.

Sajnos, elérkezett a 3. nap, indulnunk kellett haza, elbúcsúztunk a lányoktól, átadtuk az ajándékainkat, majd a nagydobronyi iskolába látogattunk, ahol még egy kicsit beszélgethettünk az ottani diákokkal, és átadtunk magyar nyelvű ajándék könyvcsomagunkat az iskola könyvtárának. Délelőtt megtekintettük az ungvári várat, a mellette lévő skanzent mentünk, ahol megnézhettük a jellegzetes tiszaháti, beregi és ukrán házakat, egy vízimalmot és egy fatemplomot. Rövid ungvári városnézés után Szelmenc következett. Ez a falu arról nevezetes, hogy a trianoni békekötés után kettészakították, egyik fele Szlovákiához, a másik pedig Ukrajnához tartozik. Délután elbúcsúztunk Margó nénitől az idegenvezetőnktől, akinek sok érdekes történetet köszönhetünk Kárpát-Ukrajnáról és a Rákóczi szabadságharc ottani eseményeiről.

Köszönjük tanárainknak és a Bethlen Gábor Alap „Határtalan programjának” ezt az élményekben gazdag 3 napot.

Vidovics Vanessza

A szentesi Koszta József Általános Iskola, 7. c osztályos tanulója

 

Szentes, 2013. 06. 25.

 

.