Múzeumok Éjszakája Szentesen

 

 

 

A Múzeumok Éjszakáján Szentes valamennyi múzeuma és kiállítóhelye várta az érdeklődőket. Este 8 óráig óránként buszok indultak a laktanyába, a helyőrségtörténeti kiállítás megtekintésére, de sokan választották a városközpontban található két kiállítóhelyet is (Péter Pál Polgárház és a Fridrich fényírda).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ligeti Csallány Gábor Kiállítóhelyen kézműves foglalkozásra várták a családokat, ahol nagyon szép legyezők készültek, majd 17 órától a Zöldág MSE közreműködésével népi játékokkal és koszorúfonással folytatódott a rendezvény.

 

 

 

 

 

 

 

A megyeházi épületben 19 órakor A sebesült Görgei című kiállítást, Marjanucz László tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sebesült Görgei című kiállítást Varga Benedek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója ajánlotta volna a közönségnek. Sajnos technikai okok miatt nem tudott jelen lenni a kiállítás megnyitóján, de gondolatait elküldte, melyet Kárpáti Lajos olvasott fel Béres Mária igazgató asszony köszöntője után.

 

 

 

Kiállításunk kényes témához nyúlt, hiszen a forradalom egyik legfontosabb alakjának, Görgei Artúr honvédtábornoknak a megítélésében a laikus történeti emlékezet megosztott: sokan hősnek, mások árulónak, sokan kiváló hadvezérnek, de sokan cinikus nyárspolgárnak tartják. Görgei 1848-49-es tettei, hadvezéri tehetsége és vezetői képességei ugyanakkor a történettudományban tisztázottak.

Az árulás vádját a kritikai történetírás már régen elvetette, s Görgei rátermettségét és teljesítményét a forradalom legfontosabb összetevői között tartja számon. Kiállításunk témája, Görgei sebesülése sem újdonság. A szabadságharc iránt érdeklődők számára közismert, hogy Görgei tábornok 1849 júliusának elején súlyos sebesülést szenvedett el, egy felrobbanó gránát repesze 12-15 cm hosszan felszakította fejbőrét, belehasított koponyacsontjába, és néhány ponton átszakította koponyáját. A sérülés negyvenhét nappal a világosi fegyverletétel előtt történt, s mivel a szabadságharc ez idő szerinti fővezérét érte, így nyilvánvalóan hatást gyakorolt az események további menetére.

A forradalom ügye Görgei sebesülése nélkül is a végét járta. Azonban kiállításunk arra az evidenciára szeretne rámutatni, hogy egy korszak meghatározó szereplőjének egészségi állapota (illetve a korszakra jellemző gyógyítás lehetőségei), hogyan és milyen módon tudja befolyásolni a történések milliókat érintő láncolatát. A 19. század dereka a sebészet történetében vízválasztó korszak: a fájdalomcsillapítás, és a fertőzések megbízható elkerülésének kutatása az 1840-es vége felé indult meg. S bár az első éternarkózis alatti műtétet Magyarországon még a forradalom előtt, 1847-ben végezte Balassa János, azonban a biztos műtéti fájdalomcsillapítás csak mintegy 15-20 évvel később, a kloroform helyes adagolási dózisainak kialakítása után vált lehetővé.

Az antiszepszis, illetve az aszepszis terén a magyar Semmelweis Ignác 1847-es felfedezése jelzi egy új éra jelentkezését. Azonban a pontos tudás a fertőzés mechanizmusának mibenlétére és az ellenne való megbízható sebészeti védekezésre csak a francia Pasteur 1860-as évekbeli bakteriológiai felfedezéseit követően, a skót Joseph Lister 1870-es évekbeli tevékenysége nyomán vált lehetővé. Görgei kezelésében tehát még sem a modern anaszteziológia, sem pedig az antiszeptikus műtétvezetés vagy egyszerűen kezelés nem játszhatott szerepet. A koponyasérültek gyógyítása ugyanakkor több évezredes múltra tekintett vissza, s ez, a 19. század sebészete számára tapasztalatokon nyugvó különböző kezelési és kötözési fogásokat rejtett magában. Markusvoszky Lajos ezeket alkalmazta Görgei kezelése során, s részben az ő szaktudásának, részben Görgei szívósságának volt köszönhető, hogy a beteg viszonylag gyorsan felépült. A felépülés – mint arról a kiállításunkban idézett írásos emlékek tanúskodnak – egyáltalán nem volt könnyű.

 

 

 

Fájdalmakkal, seblázzal, gennyesedéssel, eleinte ájulásokkal, majd a seb ismételt feltárásával járt együtt 1849 forró nyarán. S a tábornok mindeközben huszonötezer honvédjével végelláthatatlan úton verekedte el magát egészen Aradig. Aradig, ahol az a hír fogadta, hogy Dembinsky és Bem seregei, amelyekkel csapatainak egyesülnie kellett volna — már megsemmisültek. S azután, Világost követően az árulás vádjával kellett szembenéznie, amely — mint a kiállításunk utolsó szekciójában felidézett 19-21. századi iskolai tankönyvek tanúsítják — minden történeti értékelés dacára máig kísért.

A kiállítás, amelyet most Szentesen mutatunk be rengeteg közreműködő kiváló szakmai munkájának a közös teljesítményeként jött létre. Szeretném néhány munkatársam és néhány külsős közreműködő nevét kiemelni, akiknek másfél éves munkáján nyugodott a Görgei kiállítás létrejötte.

Mindenekelőtt két fiatal történész kolleganőmet, Nagy Anitát és Romhányi Ágnest illeti tisztelet, akik kurátorként vettek részt a téma megfogalmazásában, az anyag kiválogatásában és összegyűjtésében, és végül a rendezés szokás szerint izgalmakkal és feszültségekkel terhes folyamatában. Torma Judit a múzeum főrestaurátora, Csépány Éva festőrestaurátor és Jankó Edit és Nostíczius Árpád restaurátorok szakértelme és odaadása a rendezés tevőleges, technikai megoldásaiban, és a műtárgyvédelem szempontjainak egyaránt fontos érvényesítésében elengedhetetlen szerepet játszott.

A Koszta József Múzeumban történő bemutatás Béres Mária és Fári Irén érdeme, akik együttműködve megszervezték az anyag Szentesre szállítását, s a kiállítás megrendezését. A szentesi tárlat felállításában azonban részt vett Pál László szegedi restaurátor mellett szinte valamennyi munkatársa a szentesi múzeumnak, hogy itt állhatunk az, az ő érdemük is. Köszönöm mindannyiuk segítségét, munkáját és lelkesedését. Remélem, hogy a látogatóknak ugyanannyi örömet, és a felfedezés ugyanolyan izgalmát fogja nyújtani a tárlat, mint történt Budapesten a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, és Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban.

 

20 órakor Fejsérülések és gyógyulások a régi korokban címmel Marcsik Antónia antropológus, ny. egyetemi docens tartott előadást. 22 órától a Lajtha-zeneiskola hangversenye kezdődött, majd 23 órakor a Kossuth téren a IV. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál tűztáncával ért véget a program, a Dobbantó Néptáncegyüttessel.

 

Szentes, 2012. 06. 22.
 

.