JELES SZENTESI ÉVFORDULÓK – 2013 (Összeállította: Labádi Lajos főlevéltáros)
JANUÁR
40 éve, 1973. január 1. Országosan bevezették a postai irányítószámokat. Szentes város irányítószáma 6600.
95 éve, 1918. január 2. 69 éves korában elhunyt Pócsi Balogh Mihály (1849–1918) költő, zeneszerző, nyugalmazott ármentesítő társulati nyilvántartó.
25 éve, 1988. január 3. A kórház vezetősége és tudományos bizottsága Bugyi István (1898–1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, volt kórházigazgató születésének 90. évfordulójára Bugyi István Emlékérmet alapított a Szentesen tevékenykedő orvosok részére. Az emlékérmet elsőként a volt tanítványnak és munkatársnak, dr. Zsoldos Ferenc sebész főorvosnak ítélték oda, több évtizedes tudományos és kutatómunkája elismeréseként.
125 éve, 1888. január 6-án megalakult a Szentesi Ügyvédi Kör.
90 éve, 1923. január 6. Móra Ferenc író felolvasást tartott a Szentesi Nőegylet műsoros rendezvényén.
265 éve, 1748. januárjában Gaál István református lelkész bevezette azt a szokást Szentesen, hogy a keresztszülők jelen legyenek a keresztelésen, és keresztszülői fogadalmat tegyenek.
80 éve, 1933. január 7. 72 éves korában Budapesten elhunyt dr. Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, egyetemi tanár, esztéta, pedagógiai író, 1918-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1921-től haláláig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, 1920–1922 között Szentes nemzetgyűlési képviselője, a Korvin-koszorú birtokosa, Szentes jeles szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen; 1990-től emlékét márványtábla őrzi a gimnázium falán.)
70 éve, 1943. január 12. Megindult a Vörös Hadsereg támadása a voronyezsi fronton. A 2. magyar hadsereg megsemmisült; embervesztesége megközelítette a 150 ezer főt.
160 éve, 1853. január 19-én megjelent „A magyarországi helytartóság, megyei hatóságok és szolgabírói hivatalok szerkezetét” részleteiben szabályozó szervező rendelet, az ún. definitívum, amely az egységes helytartóságot öt kerületre osztotta fel. A járási közigazgatási hivatalok és a járásbíróságok összevonásával a közigazgatás és a bíráskodás alsó fokon ismét összefonódott.
75 éve, 1938. január 20. Megszületett Orosházán (Békés m.) Szatmári Imre (1938–2003) vállalatvezető, amatőr színjátszó, fotóriporter, fotóművész, 1958–1992 között a Csongrád Megyei Hírlap fotótudósítója, a Szentesi Élet külső munkatársa, fotóriportere, a szerkesztőbizottság tagja, számos hazai és nemzetközi fotóművészeti díj birtokosa.
245 éve, 1768. január 21-én 45 éves korában elhunyt Gaál István református lelkipásztor, a szentesi református eklézsia történetének egyik írója, aki 1746-tól haláláig szolgált városunkban. (A református nagytemplomban van eltemetve. 1932 óta utca viseli nevét.)
100 éve, 1913. január 22. Böszörményi Jenőt a felsőpárti református gyülekezet lelkészévé választották. (Ünnepélyes beiktatására május 4-én került sor.)
145 éve, 1868. január 27-én 66 éves korában Pesten elhunyt ifj. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész, Kiss Bálint református esperes fia. 1840-ben a Pesti Műegylet alapító tagja, 1847-től a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre, majd az első festőiskola vezetője. A festészetben a történelmi ábrázolásmód egyik első hazai képviselője. Képeit számos hazai közgyűjtemény, köztük a Nemzeti Galéria őrzi.
25 éve, 1988. január 28. A Szentes Városi Tanács Szirbik Imrét választotta tanácselnökké, aki 1977-től állt a tanács alkalmazásában, s 1985 óta ellátta az elnökhelyettesi teendőket.
130 éve, 1883. január 30-án 47 éves korában meghalt Páczi Mihály (1836–1883) híres szentesi cigányprímás.
120 éve, 1893. januárjában ideiglenes kísérleti telefonvonalat helyeztek üzembe Szentes és Gyula között.
FEBRUÁR
120 éve, 1893. február 1-jén megnyílt Ehrlich Laura városi segéllyel fenntartott magánóvodája
100 éve, 1913. február 1. 66 éves korában elhunyt Balázsovits Norbert (1847–1913) tanár, 1898–1910 között a szentesi főgimnáziumi igazgatója, lapszerkesztő, megyei és városi képviselő, a Polgári Olvasókör és a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat választmányának volt elnöke, a Szentesi Kölcsönös Segélyező Szövetkezet alapítója és igazgatója, a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Körének alapítója és elnöke.
120 éve, 1893. február 11-én fényes farsangi bál keretében felavatták az Úri Kaszinó Templom utcai (ma Kiss Bálint u.) új épületét. Tervezője Makay Endre. (Az épületet 1957-ben a Szentesi Állami Zeneiskola használatába adták, amely Lajtha László Zeneiskola néven ma is az épületben működik.)
30 éve, 1983. február 11. A Tóth József Színházteremben sikeres koncertet tartott a V’Moto-Rock együttes, Demjén Ferenc vezetésével.
65 éve, 1948. február 13. Az országgyűlés elfogadta az 1948: XVIII. törvénycikket a Kossuth-díjról. Az első díjazottak között volt a Szentesen élő és alkotó Koszta József festőművész. (A díjat márc. 14-én osztották ki.)
100 éve, 1913. február 15. Megszületett Szentesen dr. Varga Lajos (1913–2003) középiskolai tanár, földrajzi szakíró, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, az ország első földrajzi múzeumának, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum alapítója és 1956–1965 közötti vezetője. (Irathagyatékát a szentesi levéltár őrzi.)
90 éve, 1923. február 15. Fábiánsebestyénen megszületett Hankó László (1923–2000) zongorista, festő, az alföldi realista irányzat követője.
30 éve, 1983. február 15. Szentesen vendégszerepelt a nemzetközi hírű Rajkó Zenekar.
100 éve, 1913. február 16. Budapest főpolgármesterévé választották dr. Heltai Ferenc jogászt, közgazdasági írót, Szentes jeles szülöttét.
120 éve, 1893. február 17-én 84 éves korában elhunyt Dózsa Lajos (1809–1893) volt nemzetőr százados, 22 éven át városi tanácsnok.
90 éve 1923. február 18. 58 éves korában Kalocsán (Bács-Kiskun m.) elhunyt dr. Várady Lipót Árpád (1865–1923) teológiai doktor, egyházi író, miniszteri osztálytanácsos (1895–98), 1911–1914 között győri püspök, 1914-től kalocsai érsek, a szentesi gimnázium volt növendéke. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) – Megalakult a Szentesi Iparos Nőegylet.
120 éve, 1893. február 19-én megalakult a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Köre. Elnök: Rácz Zsigmond, alelnök: Kanász Nagy Antal.
60 éve, 1953. február 20. 91 éves korában elhunyt Szentesen dr. Cicatricis Lajos (1862–1953) volt főszolgabíró, Csongrád vármegye főjegyzője, 1901–1910 között alispánja, majd 1910-től 1917-ig főispánja, városi és megyei képviselő, királyi tanácsos, örökös felsőházi tag, a Lipót-rend lovagja.
475 éve, 1538. február 24-én I. (Szapolyai) János és I. Ferdinánd békét kötöttek Nagyváradon. A békeokmány leglényegesebb pontja az volt, hogy Erdély és a Tiszántúl János királyé, az ország többi része pedig Ferdinándé; továbbá János halála után – örököse még nem lévén – az ő országrésze is Ferdinánd birtokába megy át.
95 éve, 1918. február 24. A Szentesi Kossuth Lajos Pártkör rendkívüli közgyűlésén a pártkör díszelnökeivé választották gróf Károlyi Mihályt és gróf Batthyány Tivadart. A gyűlésen előtérbe került a helybeli hadisegélyes asszonyok ügye, akiket a pártkör támogatásáról biztosított. (Szentesen mintegy 4500 hadisegélyezett és egyéb ellátatlan volt, összesen kb. 7000 fővel.)
95 éve, 1918. február 26–27. A hadisegélyes asszonyok nagyszabású tüntetést tartottak Szentesen. Az évek óta kereső nélkül, csekély hadisegélyből élő családok helyzetének javítása érdekében mintegy ezer asszony vonult az utcára, követelve, hogy „adják vissza uraikat, adják meg a békét, adjanak egyenlő hadisegélyt”. A tüntetőket a csendőrség és a katonaság oszlatta szét. (Az eset kapcsán 36 személy ellen indult nyomozás, előállítottak 14 személyt, közülük 10 személy ellen bűnvádi eljárás indult.)
MÁRCIUS
110 éve, 1903. március 1-jén meghalt Pandovics Demeter görögkeleti lelkész, a Szentesi II. 48-as Népkör volt alelnöke.
95 éve, 1918. március 8. 93 éves korában Leányfalun elhunyt Kovácsy Mária színésznő, Tóth József színművész özvegye.
100 éve, 1913. március 9. Megjelent Szentesen a Vadkacsa című élclap. Kiadója és felelős szerkesztője Lichtenstein Manó. (A lap július végén megszűnt.)
25 éve, március 10. A spanyolországi Buňol Város Tanácsa – kölcsönös tapasztalatcsere látogatások után – határozatilag testvérvárosává fogadta Szentest. E kapcsolat létesítésével a Belügyminisztérium egyetértett, és lehetőséget biztosított a buňoli delegáció 1989. évi fogadására.
30 éve, 1983. március 11. A Szentesi Kinizsi Sportkör jubileumi közgyűlést tartott fennállásának 70. évfordulója alkalmából.
110 éve, 1903. március 15–16. Szentesen az ünnepi népgyűlés tiltakozó gyűléssé alakult át. 109 fős delegáció utazott a fővárosba, s átadta a szentesiek tiltakozó petícióját a parlament elnökének a kormány katonai törvényjavaslata ellen.
85 éve, 1928. március 15. Megszületett Szegeden Fogas Pál Sándor (1928–2000), 1955–1990 között a MÁV Szentesi Építési Főnökségének főfelügyelője, munkaügyi vezetője, újságíró, 1970-től a Szentesi Élet munkatársa.
145 éve, 1868. március 17-én megszületett Szentesen ifj. dr. Pollák Sándor (1868–1931) későbbi kórházi vezető orvos.
130 éve, 1883. március 17-én 65 éves korában elhunyt Horváth Ferenc (1818–1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
85 éve, 1928. március 18. Megtörtént a MÁV motorgarázs műszaki átadása. Az 50x40 méteres, 2000 m2 alapterületű, monolit vasbeton szerkezetű, 42 pillérre épült létesítmény építési munkálatait Vass Jenő budapesti főmérnök irányította.
30 éve, 1983. március 18. Az alsó református temetőben felavatták Árvai Bálint cipész, a korai szentesi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a románok által 1919-ben kivégzett mártír díszsírját.
125 éve, 1888. március 19-én 63 éves korában elhunyt Mikecz Ferenc (1826–1888) ügyvéd, volt Csongrád vármegyei táblabíró, városi tanácsnok, Szentes járási főszolgabíró, a Bökény-Mindszenti Tiszaszabályozó Társulat pénztárnoka és jegyzője.
135 éve, 1878. március 21-én Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter jóváhagyta Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot, egyben tudatta, hogy a Szentesen építendő új székházra 5000 forintot az állampénztárból segélyként kiutalványoz.
160 éve, 1853. március 25-én 81 éves korában elhunyt Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, történeti kutató, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. A tudós pap 1799-től haláláig Szentesen szolgált. (1881-ben Zoó János megfestette portréját, 1906-ban utcát, az 1990-es évek közepén iskolát neveztek el róla.)
90 éve, 1923. március 25. Műsoros megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mondott dr. Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, városunk jeles szülötte.
210 éve, 1803. március 28-án elhelyezték az egykori főtéri központi református népiskola alapkövét. Az ünnepi szertartást Kiss Bálint lelkész végezte, akinek sikerült elérnie, hogy az épület emeletes legyen, téglából és cseréptetővel épüljön. Ez volt a város első emeletes építménye, amelynek terveit Jauernik Ferenc vásárhelyi építőmester készítette. A kivésett alapkőbe óntáblát helyeztek el, amelyre rámetszették az építés dátumát, az egyházi és világi vezetők, tanítók stb. neveit; megörökítve, hogy akkor a szentesi reformátusok száma 8629, az iskolás gyermekek száma pedig 236 fő. A főtérre néző, koraklasszicista stílusú épületben 1804 őszén kezdődött meg a tanítás. (Az épületet 1928-ban elbontották, s helyére épült a ma is álló Kiss Bálint Református Általános Iskola.)
70 éve, 1943. március 30. 78 éves korában Budapesten elhunyt Pollák Antal (1865–1943) gabonakereskedő, feltaláló, a gyorstávíró megalkotója, Szentes szülötte. (1973-tól az ő nevét viseli a szentesi Műszaki Szakközépiskola; emlékét márványtábla őrzi az iskola falán.)
30 éve, 1983. március 30. A Tóth József Színházteremben nagysikerű koncertet tartott a Benkó Dixieland Band.
95 éve, 1918. március: A nagy emberveszteségek miatt bevonultatták az 1894–1899. évfolyambeli felmentett népfölkelőket, majd az 1900-ban született gimnáziumi tanulókat is. Szentesről összesen 92-en kerültek az iskola padjaiból a hadszínterekre.
25 éve, 1988. március: A Hazafias Népfront és az MHSZ támogatásával a III. kerületben megalakult a Lakókörzeti Szabadidős Sportklub. Az MHSZ klubjaként működő új egyesület szervezője és vezetője Léhi Gábor ny. katonatiszt.
ÁPRILIS
25 éve, 1988. április 1. A Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ünnepélyesen felvette a nemes adományozó, iskolaalapító, ifj. Bartha János (1829–1890) gazdálkodó nevét. Az intézmény jogelődének számító Szentesi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Állomás 1943–1946 között már viselte Bartha János nevét, de utóbb ez feledésbe merült.
210 éve, 1803. április 4-én 35 éves korában Bécsben váratlanul elhunyt gróf Károlyi József (1768–1803), Szentes földesura, három fiú és három leánygyermeket hagyva maga után. A kiskorú grófok (István, Lajos és György) gyámja – egyben birtokaik kezelője – előbb gróf Keglevich Ágoston, majd gróf Waldstein Emánuel volt, akik a korábbinál szigorúbb igazgatási rendszert vezettek be a szentesi uradalomban.
170 éve, 1843. április 5-én Rimabrézón megszületett Törs Kálmán (1843–1892) ügyvéd, író, újságíró, Szentes 1878–1892 közötti országgyűlési képviselője. (1906-ban utcát neveztek el róla a városban.)
165 éve, 1848. április 6-án megkezdte működését a vármegye által kinevezett 16 tagú Szentesi Közcsendi Választmány. (Elnöke: Szabó Lajos járási főszolgabíró.)
100 éve, 1913. április 8–10. Szentesen tartották meg a békés-bánáti református egyházmegye közgyűlését a városháza dísztermében. A program ünnepélyes részét képezte Futó Zoltán szentesi lelkész esperessé és Fekete Márton udvari tanácsos, szentesi országgyűlési képviselő egyházmegyei főgondnokká történt beiktatása.
90 éve, 1923. április 9. Földeákon megszületett Csorba György (1923–2012), 1962-től 1971-ig a szentesi járás, majd 1971–1983 között Szentes város tanácselnöke.
120 éve, 1893. április 14-én 42 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Mihály (1851–1893) volt városi főkapitány, 1884–1891 között Szentes polgármestere, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Vöröskereszt Egylet helyi szervezetének elnöke, a Francia Akadémia tisztje. Polgármestersége idején Szentes városias fejlődése felgyorsult, amelyet számos közalkotás megvalósulása jelez. (A város közadakozásból 1896-ban megfestette életnagyságú portréját, amelyet a közgyűlési teremben helyeztek el 1898-ban. Ma is ott látható. 1932-ben utcát neveztek el róla a városban.)
70 éve, 1943. április 14. A Szentesi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Állomás a földművelésügyi miniszter engedélyével felvette az iskolaalapító, ifj. Bartha János gazdálkodó nevét. (1946-tól elmaradt a névhasználat, ezért a jogutódnak számító Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1988-ban ismét felvette Bartha János nevét.)
100 éve, 1913. április 15. A városi közgyűlés határozatot hozott a Széchenyi-ligeti volt városháza múzeum részére történő átadásáról. (A helyi múzeum anyagát addig a Petőfi Szállóban bérelt szobákban tárolták.)
95 éve, 1918. április 16-20. Népszámlálást tartottak Szentesen a város következő évi közélelmezési szükségleteinek felmérésére. A katonai bevonulások miatt a törzslakosság létszáma összesen: 29801 fő (11969 férfi és 17832 nő, vagyis közel 6000-rel kevesebb a férfi népesség); hadifoglyok száma: 1122 fő; hadikórházi ápolt: 326 fő; szállodai vendég: 16 fő; internált: 1 fő. A város népessége mindösszesen: 31266 fő. Az őstermelők, önálló gazdálkodók száma: 8027 (4116 férfi, 3911 nő); iparosok és kereskedők száma: 1343 (871 férfi, 472 nő).
120 éve, 1893. április 18-án 75 éves korában elhunyt Kamocsay János (1818–1893), aki 1834–48 között katona a Miklós orosz cár nevét viselő császári lovasezredben; 1848/49-ben a szentesi lovas nemzetőrök oktatója, a 13. Hunyadi huszárezred hadnagya. 1853–61 között városi levéltárnok, majd közigazgatási tanácsnok; 1862–67 között Szentes város polgármestere, utóbb főbírája; az 1870-es években a Bökény–Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
25 éve, 1988. április 18. 87 éves korában elhunyt dr. Barta János (1901–1988) irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szentes szülötte.
185 éve, 1828. április 20-án a burgenlandi Németújváron megszületett dr. Pollák Sándor (1828–1905) városi főorvos, megyei tiszti főorvos, az 1873. évi kolerajárvány megfékezője, a szentesi kórház létesítésének egyik legfőbb szorgalmazója, a Ferenc József Rend lovagja. (1856-tól haláláig Szentesen működött. Pollák Antal feltaláló és ifj. Pollák Sándor orvos édesapja.)
150 éve, 1863. április 21-én Kecskeméten megszületett Király László (1863–1931) matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár, aki 1894-től haláláig Szentesen működött. Az ismeretterjesztő tanfolyamok állandó előadója, a református egyház oszlopos tagja, az 1919-ben alakult Ébredő Magyarok Egyesülete szentesi csoportjának elnöke.
100 éve, 1913. április 25. 87 éves korában elhunyt Magyar József (1826–1913) volt városi levéltárnok, jogi és pénzügyi tanácsnok, helyettes polgármester, aki 52 évig állt Szentes város szolgálatában.
140 éve, 1873. április 27-én megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egylet. Ideiglenes elnökké Balogh János városi rendőrkapitányt választották meg.
65 éve, 1948. április 28. 1948. ápr. 28-án hunyt el Márkus László (1881-1948) író, rendező, színházi szakíró, kritikus, díszlettervező, városunk szülötte.
30 éve, 1983. április 29. Megnyílt a Móricz Zsigmond Művelődési Központ által meghirdetett I. Országos Aktfotó Pályázatra érkezett pályamunkákból válogatott II. Országos Aktfotó Kiállítás. A pályázatra 64 szerző 457 alkotását küldte el, ebből a zsűri 48 fotós 117 művét fogadta el kiállításra.
45 éve, 1968. április: A városi tanács kiadásában megjelent a Szentesi Élet című havilap. A felelős szerkesztő Szabó Róbert újságíró, a Csongrád Megyei Hírlap helyi tudósítója, akinek a munkáját 11 tagú társadalmi szerkesztő bizottság segítette. Egy lapszám ára 1,50 Ft volt. (A ma is élő városi újság 1990. jún. 30-tól hetente jelenik meg.)
MÁJUS
175 éve, 1838. május 1-jén Békéscsabán megszületett Zsilinszky Mihály (1838–1925) történetíró, országgyűlési képviselő, Csongrád, majd Zólyom vármegye főispánja, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1897–1900 között megírta Csongrád vármegye története című három kötetes monográfiáját.)
110 éve, 1903. május 1. A szocialisták népgyűlést tartottak a Kossuth téren, majd tüntető körmenetben a Széchenyi-ligetbe vonultak, ahol népünnepélyt rendeztek.
100 éve, 1913. május 1. A Szentesi II. 48-as Népkör megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmából zászlóavatással egybekötött ünnepséget tartott. – Dr. Nagy György pártelnök részvételével megalakult az Országos Köztársasági Párt szentesi szervezete. (Alapító tagok száma 33 fő.)
35 éve, 1978. május 2. Megnyílt az új körzeti orvosi rendelő a Klauzál u. 6. sz. alatt.
290 éve, 1723. május 3-án Harruckern János György magyar indigenátust (honosítást) nyert; hivatalosan ekkor kapta meg a Békés és Csongrád vármegyei területek – köztük Szentes mezőváros – birtoklásáról szóló királyi adománylevelet. (A birtokba történt ünnepélyes beiktatás augusztus 10-én történt meg.)
100 éve, 1913. május 4–12. Az önálló iparosok vásárral egybekötött kiállítást rendeztek a városháza közgyűlési termében. 50 iparos mintegy 600 termékkel mutatkozott be.
130 éve, 1883. május 6-án megindult Szentesen a Darázs című élclap. Kiadója és felelős szerkesztője Vutsák Sándor. (A szatirikus lap szeptember folyamán megszűnt.)
110 éve, 1903. május 6-14. Sztrájkoltak a szentesi kőműves- és ácssegédek. A munkabér felemelése és a munkaidő leszállítása iránti követelésük részben teljesült.
40 éve, 1973. május 6. Szentesen rendezték meg a Csongrád Megyei Eszperantó Napot.
25 éve, 1988. május 7–8. Hat megye részvételével Szentesen, a Klauzál Utcai Általános Iskola tornatermében rendezték meg a területi birkózó diákolimpiát.
185 éve, 1828. május 8-án Egerben elhunyt Flakovits János szentesi plébános, aki sokat tett a katolikus iskolák fejlesztéséért. Utódául a gróf Károlyi család volt derekegyházi káplánját, Leeb Mátyást nevezték ki, aki 1878-ban bekövetkezett haláláig állt a szentesi parókia élén. Beiktatásától kezdve élénken szorgalmazta az évtizedek óta romos templom felújítását, ennek ellenére majd csak 1842-ben mozdult ki a holtpontról a templomépítés ügye.
130 éve, 1883. május 10-én megalakult a Szentesi Kereskedő Ifjak Önképző Egylete. (Elnök Sonnenfeld Sámuel, alelnök Kugler Jusztin.)
110 éve, 1903. május 10. Csongrád vármegye alispánjának jelentéséből kitűnik, hogy a megye területén a „mezőgazdasági munkásosztálynak kereseti és megélhetési viszonyai az utóbbi időben fokozatosan rosszabbodván, ez idő szerint már ezen osztály körében az ínségnek, és az ezzel járó elégedetlenségnek aggasztó jelenségei mutatkoznak...” Az alispán 4000 főre becsülte a munkanélküli családfők számát.
100 éve, 1913. május 12. Ünnepélyesen letették a szentesi felsőpárti református templom alapkövét. Az alapkövet a 42 méter magasságúra tervezett torony aljában, a templom főbejáratánál helyezték el. Az ünnepi beszédet Futó Zoltán esperes, az imát Böszörményi Jenő, az új templom első lelkésze tartotta.
45 éve, 1968. május 12. 73 éves korában elhunyt Drahos István (1895–1968) grafikus, az exlibris művészet egyik legkiválóbb hazai képviselője, aki 1933–1957 között rajztanárként Szentesen működött. (Értékes hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi. 1971-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
160 éve, 1853. május 13-án 73 éves korában elhunyt Dobosy Mihály (1780–1853) református lelkész, író, műfordító. Kiss Bálint paptársaként 1813-tól haláláig szülővárosában, Szentesen szolgált. (Az 1840-es években ifj. Kiss Bálint megfestette portréját.)
135 éve, 1878. május 13-14. Megtartották az általános városi tisztújító közgyűlést. A polgármesteri tisztséget Balogh János nyerte el Kristó Nagy István volt polgármesterrel szemben. Szavazati arány 105:79. (A főbb tisztségekre megválasztott személyek: főkapitány Sarkadi Nagy Mihály, főjegyző Cicatricis Pál, főügyész Burián Lajos, gazdasági tanácsnok Sima Ferenc, jogügyi tanácsnok Magyar József, adóügyi tanácsnok Babós Bálint, számvevő Szabó Károly.)
75 éve, 1938. május 13. 78 éves korában elhunyt dr. Ecseri Lajos (1860–1938) ügyvéd, közgazdasági író, szociográfus, 1893–1902 között Szentes város tiszti főügyésze.
150 éve, 1863. május 15-én megszületett Hódmezővásárhelyen Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész, esperes, egyházi író, hitszónok, aki 1898-tól haláláig Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla.)
95 éve, 1918. május 16. Szentes két legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalata – Zsoldos-gyártelep és az Első Szentesi Kenyérgyár Rt. – Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Részvénytársaság néven egyesült. Az új vállalat vezérigazgatója: Bugyi Antal volt városi főjegyző, igazgatója: Zsoldos Géza.
150 éve, 1863. május 21-én 41 éves korában meghalt Vecsery Zsigmond (1822–1863) ügyvéd, volt megyei esküdt, városi pénztári ellenőr, a szabadságharc idején Szentes főügyésze, 1861-ben főbírája.
25 éve, 1988. május 21. Imre Ernő református lelkészt, aki 1952 óta szolgál Szentesen, ünnepélyesen beiktatták esperesi hivatalába. A számos egyházi és társadalmi tisztséget viselő lelkészt a Csongrádi Református Egyházmegye 28 gyülekezete választotta esperessé.
100 éve, 1913. május 22. Megalakult a Pénzintézetek Országos Egyesületének Szentes és Vidéke Szövetsége, amelynek tagjai lettek a 4 szentesi pénzintézet mellett a kiskunfélegyházi, csongrádi, hódmezővásárhelyi és kunszentmártoni pénzintézetek. Elnök Fekete Márton országgyűlési képviselő, társelnök dr. Cicatricis Lajos főispán, főtitkár: dr. Péter Albert ügyvéd, titkár: Háhn Izidor.
95 éve, 1918. május 26. Megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt szentesi szervezete. A pártközpont nevében köszöntő beszédet mondott Hock János, a Károlyi-párt alelnöke, felszólalt Jánosi Zoltán debreceni képviselő és Spády Adél, a feministák szónoka. Az új párt elnöke Mezei László, alelnökei Horváth Ferenc, Sarkadi Szabó Imre és Ceh József, főjegyzője Papp József, titkára dr. Lánczi Simon Pál.
35 éve, 1878. május 27. A Tóth József Színházteremben jubileumi ünnepséget tartottak a magyarországi óvodai intézmények fennállásának 150. Évfordulója alkalmából. Megemlékeztek az első szentesi óvodákról is: az 1872-ben megnyílt nőegyleti óvodáról és az 1895-ben épült Rákóczi utcai városi kisdedóvóról. Elhangzott, hogy amíg 1969-ben a városban 468 óvodai férőhely volt, addig 1978-ban ez a szám már meghaladta az 1200-at.
165 éve, 1848. május 28-án a szentesi nemzetőrség letette az esküt. Az ünnepélyes aktuson nyolc gyalogos, két lovas és egy vadász nemzetőr század (887 fő) sorakozott fel a zászlók alatt, nemzetiszínű karszalaggal és kokárdával. A zeneszóra felvonuló egységek tisztelgését Kárász Benjámin főispán fogadta.
140 éve, 1873. május 28. Május 28. és szeptember 19. között kolerajárvány dúlt Szentesen. A város 28 000 lakosából 2078 betegedett meg, közülük 997 meghalt (398 férfi, 432 nő és 167 gyermek). A járvány megfékezése dr. Pollák Sándor városi főorvos nevéhez fűződik.
125 éve, 1888. május folyamán megnyílt Szentes 4. gyógyszertára a Felsőpárton.
40 éve, 1973. május: Elkészült Szentesen a központi szennyvíztisztító telep.
JÚNIUS
100 éve, 1913. június 2. Megalakult a Szentesi Iparos Kör. A tisztikart június 9-én választották meg. Elnök Budai János, alelnök dr. Tóth László.
35 éve, 1978. június 2. A Szentes Városi Tanács a város érdekében végzett kiemelkedő munka elismerésére „Szentes Városért” elnevezésű kitüntetést alapított. A rendelet értelmében a kitüntetésből évente legfeljebb három adható ki; az egyes személyek mellett kollektívák is megkaphatják.
45 éve, 1968. június 3. Megindult a Kistyúk c. üzemi lap, a BOV Szentesi Gyárának híradója.
40 éve, 1973. június 5. A Tóth József Színházteremben első alkalommal szerepelt a Magyar Állami Hangversenyzenekar, élén Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész vezetőkarnaggyal. Az esten közreműködött Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész.
40 éve, 1973. június 6. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Nemeskürty Istvánnal, az „Ez történt Mohács után” és a „Requiem egy hadseregért” c. könyvek szerzőjével.
120 éve, 1893. június 11-én megalakult a Szentesi Katolikus Kör.
135 éve, 1878. június 17-én Dr. Uhlár Istvánt a szentesi katolikus egyházközség plébánosává választották. (41 éven át szolgált Szentesen.)
30 éve, 1983. június 17. 66 éves korában elhunyt Lengyel Károly (1917–1983) vállalatvezető. 1952 áprilisában az ő irányításával alakult meg az Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat. Néhány hónap múlva ebből nőtt ki szentesi központtal a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amelynek évtizedeken át az igazgatója volt. Sokat tett az úszó és vízilabda sportág felvirágzásáért.
140 éve, 1873. június 18-án 48 éves korában elhunyt dr. Csikányi Károly (1824–1873), Szentes város 22 éven át volt főorvosa.
165 éve, 1848. június 23-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A népképviseleti választásról szóló 1848: V. tc. alapján a város 21897 lakosa közül 1590 nyert választójogot. Két jelölt indult: Boros Sámuel főbíró és Horváth Ferenc városi jegyző. A megjelent 905 választó közül Borosra 118, Horváthra 787 adta le voksát, így ez utóbbi lett Szentes képviselője az első népképviseleti országgyűlésen.
130 éve, 1883. június 26-án megszületett Lakos János Pál (1883–1919) rajztanár, festőművész.
110 éve, 1903. június közepe: A szentesi földművelő munkások „Szózatot” adtak ki az aratás megkezdése előtt, amelyben összetartásra szólították fel a mezőgazdasági munkásokat annak érdekében, hogy maguk szabhassanak árat a helybeli gazdáknak.
65 éve, 1948. június 16. Az országgyűlés elfogadta az 1948: XXXIII. törvénycikket az egyházi iskolák államosításáról.
55 éve, 1958. június 22. Felszentelték a felsőpárti katolikus templom orgonáját, amelyet Kuczora Béla váci mester épített. (A ünnepi szertartást Kovács Vince megyés főpásztor végezte.)
75 éve, 1938. június 27. 12 óra 49 perckor Szegvár felől begördült a szentesi állomásra a nemzeti ereklyénket, a Szent Jobbot – államalapító Szent István királyunk kardforgató és törvénybíró jobbját – szállító díszes “aranyvonat”. Az ereklyét tartalmazó üvegszekrényt baldachin alá, vörös bársony párnára helyezték, a koronaőrök védelme alatt. Katonai tiszteletadás, egyházi szertartás és szavalat után, a szentesi, orosházi és kunszentmártoni nép tízezres tömege négyes sorokban vonult el az ereklye előtt. Az “aranyvonat” 14 óra 14 perckor kigördült az állomásról Csongrád felé.
310 éve, 1703. júniusában a szegedi császári várparancsnok – báró Globitz János Frigyes ezredes – védelmi rendszert létesített a Tisza-vonal erősítésére. Őrállomások egész rendszerét építette ki Szeged–Csongrád–Szolnok között. Portyázói sűrűn járták a Tisza mentét és a Körösök vidékét. Csongrádot, mint fontos tiszai átkelőhelyet, 200 főnyi lovassággal őriztette. Őrállomást létesített „Szentes felé a Kurca réten”, hogy „ott is szükség esetén készenlétben legyenek”.
125 éve, 1888. júniusában megalakult a Szentesi II. (Kiséri) 48-as Függetlenségi Népkör. Elnök Kis Mihály, jegyző Vecsery István. (Alapító tagok száma 52 fő; az alapszabály jóváhagyása okt. 1-jén.)
100 éve, 1913. június: Megkezdődött az automobil-bérkocsi szolgálat Szentesen.
95 éve, 1918. június: Szentesi Központi Takarékpénztár néven egyesült a város két legjelentősebb pénzintézete, a Szentes–Vidéki és a Központi Takarékpénztár.
35 éve, 1978. június: Átadták rendeltetésének a középiskolai kollégium 2000 adagos új konyháját és a 240 férőhelyes éttermét.
JÚLIUS
25 éve, 1988. július 1–2. „Hungavis’88” címen országos teniszversenynek adott otthont Szentes. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Hungavis országos elnökségének támogatásával megrendezett erőpróbán 30 sportkör 340 versenyzője mérte össze tudását. Az eddigi eredmények alapján aranyjelvényesnek nyilvánították városunk egyik legrangosabb sportrendezvényét.
110 éve, 1903. július eleje: Szentesen 1200–1300 mezőgazdasági munkás kiszorult az aratási munkákból.
120 éve, 1893. július 3-án a szentesi gimnazisták népünnepéllyel egybekötött tornabemutatót tartottak a Széchenyi-ligetben. (A felkészítő tanár Bóna Sándor.)
75 éve, 1938. július 3. Megszületett Dóczi Gábor (1938–1990) tanár, 1983–1987 között Szentes város tanácselnöke, 1987-től 1989-ig a MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára.
70 éve, 1943. július 4. Felszentelték a felsőpárti Jézus Szíve új katolikus templomot. A szertartást dr. Pétery József váci megyés püspök végezte. (A templom oltárképét Márton Lajos festőművész készítette.)
190 éve, 1823. július 5-én megszületett Szentesen Tóth József (1823–1870) színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója. (Szülőházát 1883-ban emléktáblával jelölték meg, 1906-ban utcát neveztek el róla, a helyi színház 1909-ben az ő nevét vette fel, 1923-ban Koncz Antal szobrászművész megmintázta alakját.)
200 éve, 1813. július 6-án megszületett Szentesen keszi Hajdú Lajos (1813–1901) református népiskolai igazgató-tanár, újságíró, publicista. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen; márvány emléktábla őrzi nevét a református ált. iskola falán.)
85 éve, 1928. július 12. Megszületett Szentesen Szabics Ferenc (1928–1999) asztalos, fafaragó művész, számos köztéri mű alkotója.
35 éve, 1978. július 12. 75 éves korában elhunyt dr. Páhi Ferenc (1903–1978) tanító, városi és megyei tisztviselő, 1935–1950 között megyei főlevéltárnok, majd 1950-től 1972-ig a Szentesi Állami Levéltár igazgatója, több helytörténeti kiadvány és tanulmány szerzője.
35 éve, 1978. július 16-28. Szentesen rendezték meg az országos női ifjúsági sakkbajnokságot.
35 éve, 1978. július 17-18. Rangos nemzetközi junior vízilabdatornát tartottak Szentesen. A tornát a holland junior együttes nyerte; a Vízmű SK OB I-es junior csapata gólkülönbséggel a második helyre szorult.
95 éve, 1918. július 25. Megszületett Budapesten dr. Imre Ernő tanító, református lelkész, esperes, teológiai író, publicista, Szentes díszpolgára.
85 éve, 1928. július 29. Megalakult a Szentesi Evezős Klub, amely korábban a Szentesi Torna Egylet egyik szakosztályaként működött. A klub elnöke dr. Csergő Károly alispán, ügyvezető elnök Kádár Árpád, alelnökök Csallány Gábor és Zsoldos László, főtitkár Gruber József. (A tagok száma 150 fő.)
45 éve, 1968. július: A Szentesi Vízmű Budapest II/C. osztályában játszó serdülő vízilabda csapata 100%-os teljesítménnyel bajnok lett, 154:6 rekord gólaránnyal.
310 éve, 1703. július–augusztus: A Rákóczi Ferenc által kibocsátott, a vármegyék nemességét mozgósító felhívása és a „Jobbágyságrul való pátens” – amely a hadba vonult jobbágyokat és közvetlen családtagjaikat mentesítette a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól – ezen a vidéken is fogékony talajra talált.
40 éve, 1973. július: A Hamburgban megrendezett nemzetközi mezőgazdasági kiállításon a szentesi Kertészeti Kutató Állomás termékei (paprikák, karalábék, kelkáposzták) kilenc aranyérmet, négy ezüstöt, három bronzérmet és négy különdíjat nyertek, köztük Hamburg város ezüst fokozatú díját.
30 éve, 1983. július: Két új képzőművészeti alkotással gazdagodott a Művelődési és Ifjúsági Ház. Kéri László festőművész olajfestményeit (Pannó I-II.) az emeletre vezető lépcsősor pihenőjében helyezték el; Szekeres Mihály faplasztikája pedig az intézmény előcsarnokát díszíti.
30 éve, 1983. július: Dr. Tóth Gyula edző és a szentesi úszólányok tagtoborzó munkájának eredményeként, 20 fős kerettel megalakult a szentesi női vízilabdacsapat. (Augusztusban játszott első mérkőzésüket 6:1 arányban megnyerték.)
AUGUSZTUS
180 éve, 1833. augusztus 5-én a Bács-Kiskun vármegyei Izsákon megszületett Csukás Benjamin (1833–1879) református lelkész-tanár, publicista, 1862–1869 között a szentesi gimnázium igazgatója, iskolaszéki elnök, városi képviselő, a szentesi református egyház főgondnoka.
80 éve, 1933. augusztus 10. 72 éves korában elhunyt Papp Antal (1861–1933) református népiskolai igazgató-tanár.
100 éve, 1913. augusztus 11. 52 éves korában elhunyt dr. Heltai Ferenc (1861–1913) jogász, közgazdasági szakíró, Budapest főpolgármestere, a főrendiház tagja, Szentes jeles szülötte.
210 éve, 1803. augusztus 12-én megszületett Seress László városi mérnök, Szentes első részletes térképének és telekkönyvének készítője (1840).
100 éve, 1913. augusztus 13. Megszületett Szentesen dr. Nyíri Sándor református lelkész, gimnáziumi hitoktató, teológiai író, egyháztörténész.
110 éve, 1903. augusztus 16. Szentes város képviselő-testülete díszközgyűlésen emlékezett meg a Rákóczi szabadságharc 200 éves évfordulójáról.
135 éve, 1878. augusztus 19-én 69 éves korában a csehországi Karlsbadban elhunyt Horváth Mihály (1809–1878), korának kiemelkedő történetírója, 1841-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1848/49-ben csanádi püspök, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1867 után a Magyar Történelmi Társulat, a Kisfaludy Társaság, az Országos Közoktatási Tanács és az MTA Történeti osztályának elnöke. 1869–72 között Szeged, majd Budapest belvárosi kerületének országgyűlési képviselője, Szentes nagy szülötte. 1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen, 1922-től a helyi gimnázium névadója. Egész alakos szobra a Kossuth téren áll, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása (1934). Szülőházának helyét domborműves emléktábla jelöli (Kossuth u. 12.), Borsos Miklós munkája (1981).
100 éve, 1913. augusztus 24. Az új felsőpárti református templom tornyának tetejére föltették az aranyozott gombot, kakast és csillagot. A hagyománynak megfelelően, Berta Gyula bádogos az árboc tetején három pohár bort ürített a király, a haza és a szentesi református egyház üdvére.
130 éve, 1883. augusztus 25-én 71 éves korában elhunyt Balassa János (1813–1883) evangélikus lelkész, aki 38 éven át szolgált Szentesen.
100 éve. 1913. augusztus 27. Átadták a Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola új épületét. Tervezte: Bohn Alajos. (Ma a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola épülete.)
SZEPTEMBER
110 éve, 1903. szeptember 1. Megszületett Szentesen dr. Páhi Ferenc (1903–1978) tanító, városi és megyei tisztviselő, 1935–1950 között megyei főlevéltárnok, majd 1950-től 1972-ig a Szentesi Állami Levéltár igazgatója, több helytörténeti kiadvány és tanulmány szerzője.
35 éve, 1978. szeptember 1–3. Rangos vízilabdatorna házigazdája volt városunk. A vendégcsapatok között szerepelt a jugoszláv első ligás Posk Split, a holland szuperligás A. Z. Haga, a sokszoros NDK bajnok Dinamo Magdeburg, a világklasszisokat felvonultató OSC, valamint az igen jó erőt képviselő Eger SE.
165 éve, 1848. szeptember 2-án Csongrád Vármegye Központi Bizottmánya elrendelte a 19-22 éves hadkötelesek összeírását és a megyére eső 1615 honvéd újonc kiállítását. Szentesre ebből 328 fő jutott. Népgyűlésileg kimondták, hogy a városra kirótt létszámot nem sorozás, hanem toborzás útján állítják ki, a felcsapó újoncokat pedig 42 forint jutalomban részesítik.
125 éve, 1888. szeptember 3-án átadták a szentesi gimnázium új, reprezentatív épületét. (Tervezője Benkó Károly építész.)
185 éve, 1828. szeptember 8-án a Tolna megyei Pakson megszületett Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828–1893), Szentes első fényképésze, aki 1855-től haláláig Szentesen működött.
100 éve, 1913. szeptember 9. Megszületett ifj. Lakos József (1913–1946) rendőrségi nyomozó, 1944/45-ben városi rendőrkapitány, akinek életét szélsőséges baloldali elemek oltották ki. (Emlékét márványtábla őrzi a rendőrség falán.)
130 éve, 1883. szeptember 13-án Stájerlakaninán (Krassó-Szörény vármegye) megszületett Járay (Jaeger) Imre (1883–1962) középiskolai tanár, a csongrádi gimnázium megszervezője, 1925–1942 között a szentesi gimnázium igazgatója.
100 éve, 1913. szeptember 14. Megnyitották a Széchenyi-ligeti volt városházába költöztetett, újrarendezett vármegyei múzeumot. Az ünnepélyen részt vett dr. Fejérpataky László tanácsos, a múzeumok és könyvtárak országos felügyelője.
85 éve, 1928. szeptember 15. Megszületett Csongrádon dr. Dragon Károly (1928–1999), a 1953–1969 között a szentesi kórházban sebész, osztályvezető főorvos, 1970–1989 között higiénikus főorvos, Szentes és Csongrád igazságügyi orvosszakértője, a Szentesi Amatőrfilm Klub alapítója, országos filmszemlék szervezője, 68 film készítője. Filmjeivel 13 fesztiváldíjat nyert.
165 éve, 1848. szeptember 17-én megkezdődött Szentesen a honvéd újoncok toborzása, amely az elkövetkező hónapokban szinte megszakítás nélkül folyt, egészen a végnapokig.
65 éve, 1948. szeptember 18. Centenáris Hét kezdődött Szentesen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulója alkalmából. A gazdag programból kiemelkedett a Fővárosi Képtár által a Gimnázium dísztermében rendezett tárlata, amelyen kiállításra kerültek többek között Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Székely Bertalan, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Csók István, Rippl-Rónai József, Egri József, Nagy István, Uitz Béla, Derkovits Gyula, Dési Huber István és Nagy Balogh János festményei. A Szentesen élő festőóriás, Koszta József képeiből külön termet rendeztek be.
310 éve, 1703. szeptember 21-én a Kuruc csapatok bevették Szolnok várát. A Duna-Tisza köze Rákóczi csapatainak az ellenőrzése alá került. Globitz ezredes tiszai védelmi vonala októberre összeomlott; a Tisza bal parti települései – így Szentes is – átpártoltak a kurucokhoz.
30 éve, 1983. szeptember 21. Hofi Géza humorista és előadóművész önálló estet tartott a Tóth József Színházteremben.
100 éve, 1913. szeptember 23. A városi közgyűlés határozatot hozott az Erzsébet tér rendezéséről és parkosításáról.
200 éve, 1823. szept. 26-án megszületett kiszombori Rónay Mihály (1813–1873), Csongrád vármegye volt országgyűlési követe, szabadságharc alatti alispánja. Elhunyt 1873. július 20-án, 60 éves korában.
120 éve, 1893. szeptember 26-án a városi tisztújító közgyűlésen Burián Lajos tisztiügyészt közfelkiáltással Szentes polgármesterévé választották.
180 éve, 1833. szeptember 29-én megszületett Zolnay Károly (1833–1925) tanár, gimnáziumi igazgató, pedagógiai szakíró, a szentesi középiskolai oktatás megszervezője, városi és megyei képviselő a református egyház főgondnoka, a Ferenc József Rend lovagja. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen. Életnagyságú portréja a gimnázium dísztermében látható; Zolnay Géza alkotása, 1926.)
140 éve, 1873. szeptemberében a Széchenyi-ligeti „Új Világhoz” címzett vendéglő épületét (ma múzeum) az újonnan szervezett, gimnáziumi tanfolyammal egybekötött VI osztályos felső polgári fiúiskola használatába adták. (Az épület 1888-ig szolgált iskolaként, ezt követően városházaként, majd múzeumként funkcionált.)
120 éve, 1893. szeptemberében elkészült a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat új székháza a Templom utca végén (ma Kiss Bálint u. 13.). A későeklektikus sarokház terveit Makay Endre készítette. Az épület 1948 óta az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szentesi szakaszmérnökségének ad helyet.
95 éve, 1918. szeptember: Szentesen a napi kenyérfejadagot előbb 20 dkg-ra, majd 16 dkg-ra csökkentették. A havi cukoradagot 20 dkg-ra, a szalonnaadagot pedig 42 dkg-ra szállították le.
OKTÓBER
165 éve, 1848. október 1-2. Október 1-jén délután Szentesre érkezett Kossuth Lajos teljhatalmú országos népfölkelési biztos, és nagyhatású toborzó beszédet tartott a város főterén. Hívó szavára 554 szentesi jelentkezett népfölkelőnek. Másnap életbe léptette a rendkívüli állapotot; a népfölkelők katonai parancsnokául kinevezte Müller Lajos őrnagyot, polgári biztosául pedig Boros Sámuel főbírót. (Kíséretében volt Jókai Mór, Egressy Gábor és Csernátony Lajos. Az éjszakát Boros Sámuel házában töltötte, a mai Hajdú Lajos u. 1. sz. alatt.)
40 éve, 1973. október 2. Elhunyt Papp Imre (1900–1973) földműves, néprajzi gyűjtő. Értékes kéziratos hagyatékát a Koszta József Múzeum, a Szentesi Levéltár és a Móra Ferenc Múzeum őrzi. (Válogatott néprajzi írásai 1982-ben A parasztember élete Szentes tanyavilágában címen jelent meg.)
85 éve, 1928. október 3. Megszületett Szentesen dr. Boros Ferenc (1928–1998) címzetes egyetemi tanár, geográfus, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője.
35 éve, 1978. október 6. A Szentesi Kulturális Hét keretében a Városi Galériában megnyílt a „Magyar csendéletfestészet a XIX–XX. században” c. kiállítás. A korszak legjelentősebb festőinek alkotásait bemutató tárlatot dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Este a színházteremben Keresztúry Dezső költő és műfordító szerzői estjére került sor, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. A műsor szerkesztője Dorogi Zsigmond, a MR osztályvezetője, városunk szülötte.
35 éve, 1978. október 8. Első alkalommal rendeztek országos versenyt a szentesi repülő modellezők „Szentes Kupa” címen. Az ország különböző helyeiről érkezett versenyzők a FIA kategóriában mérték össze tudásukat.
120 éve, 1893. október 9-én Szentes város közgyűlése határozatot hozott az utcai petróleumvilágítás megszűntetéséről és a villanyvilágítás bevezetéséről.
310 éve, 1703. október 10-én Szentes város protekcionális levelet (védlevelet) nyert II. Rákóczi Ferenctől, amely azt bizonyítja, hogy a település felesküdött Rákóczi és az általa vezérelt szabadságharc hűségére. Több szentesi beállt a kurucok közé, s részt vettek a fegyveres harcokban. (Rákóczi védlevelét a Szentesi Levéltár őrzi.)
100 éve, 1913. október 12. Megalakult az Országos Kossuth Lajos Párt szentesi szervezete. Elnök Kátai Pál János, ügyvezető elnök dr. Lánczi Simon Pál. Az alapítók a betiltott Országos Köztársasági Párt tagjai voltak.
165 éve, 1848. október 14-én 2652 szentesi nemzetőr szállt táborba Müller Lajos és Boros Sámuel vezetésével, s részt vettek a császáriak kezén lévő Arad körülzárásában és ostromában. (A táborban töltött két hét alatt a szentesiek három napig voltak tűzben.)
130 éve, 1883. október 14-én megalakult a Szentesi Gimnazisták Önképző Köre. (A tagok száma 108 fő.)
95 éve, 1918. október 19. Hatvanban (Heves megye) megszületett Vági László (1918–2008) katolikus plébános, címzetes esperes és apát, publicista, Szentes díszpolgára.
120 éve, 1893. október 22-én felavatták a Szentes–Hódmezővásárhely közötti helyiérdekű vasutat. (Építője Gfrerer Miklós vállalkozó mérnök.)
25 éve, 1988. október 24. Szentesre látogatott Aczél György, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a MSZMP Központi Bizottságának tagja. Hivatalos programja során felkereste a Szentesi Levéltárat, s megtekintette az állandó helytörténeti kiállítást. Az est folyamán „Irodalmi élményeim” címen előadást tartott a Tóth József Színházteremben, amelyet a Magyar Rádió is közvetített. A műsorban felléptek: Béres Ilona, Gecse Jolán, Mádi Szabó Gábor, Oszter Sándor, Sinkó László, Hajas Ilona; a műsorvezető Kulcsár Katalin. Az előadás szerkesztő-rendezője Dorogi Zsigmond.
95 éve, 1918. október 27. A Szentesi Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt népgyűlést tartott a Tyúkpiac téren, amely kimondta, hogy az ország igazi képviselőjének csupán a gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt megalakult Nemzeti Tanácsot ismeri el. Az egybegyűltek követelték Magyarország teljes függetlenségét és végleges elszakadását Ausztriától, az ország területi integritását, a háború azonnali befejezését, a német szövetség azonnali felbontását, a képviselőház feloszlatását, és új választások kiírását, az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog bevezetését. A népgyűlés szónokai: dr. Lánczi Simon Pál és Sima László.
80 éve, 1933. október 27. A belügyminiszter betiltotta a munkás szavaló- és dalkórusokat.
120 éve, 1893. október 29-én 70 éves korában elhunyt báró Maasburg Sándor (1823–1893) földbirtokos, volt 1848-as honvéd főhadnagy, a Szentesi Honvédegylet egykori elnöke. (Síremléke a Kálvária-temetőben található.)
150 éve, 1863. október 31-én tanácsi határozattal betiltották a koldulást Szentesen.
125 éve, 1888. október 31-én megszületett Csongrádon dr. Miskolczy Jenő (1888–1952) teológiai tanár, egyházkerületi tanfelügyelő, pápai prelátus, kamarás, főesperes, szentszéki jegyző, 1928-tól szentesi apátplébános, számos valláserkölcsi és szociológiai tanulmány szerzője, a szentesi új plébánia építtetője. (Olajfestményű portréja a Szt. Anna Plébánián látható; Molnár M. alkotása.)
95 éve, 1918. október 31. József főherceg kinevezte Károlyi Mihály grófot miniszterelnökké. A Magyar Nemzeti Tanácsba tömörült pártokból koalíciós kormány alakult. – Ismeretlen katonák gróf Tisza István volt miniszterelnököt agyonlőtték. – A szentesi függetlenségi és 48-as pártkörök vezetői (Burián Lajos, dr. Lánczi Simon Pál és Vajda Ernő) felszólították dr. Mátéffy Ferenc polgármestert, hogy a forradalmi kormány elismerése céljából hívjon egybe rendkívüli városi közgyűlést; egyben bejelentették, hogy november 3-án népgyűlést tartanak, amelyen megválasztják a Magyar Nemzeti Tanács helyi intézőbizottságát.
NOVEMBER
95 éve, 1918. november 1. A Károlyi-kormány tagjai felesküdtek “Magyarországra és a magyar népre” a Nemzeti Tanács elnökévé választott Hock János előtt. – A Szentes Városi Tanács kimondta csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. – Megalakult a Szentesi Katonatanács. – A Református Kör Kiss Bálint utcai helyiségében (nagyszámú közönség, katonatisztek, katonák, polgárok, nők részvételével) megalakult a Magyar Nemzeti Tanács szentesi szervezetének ideiglenes végrehajtó bizottsága. A vezérszónok dr. Lánczi Simon Pál volt. Zsille Zsigmond főhadnagy a Katonatanács nevében, Lévai Antal a Munkástanács nevében üdvözölte a Nemzeti Tanács programját. A 24 tagú bizottság elnöke Burián Lajos ügyvéd lett. (A következő napon dr. Lánczi Simon Pál vette át a végrehajtó bizottság elnökségét.)
45 éve, 1968. november 1. Megindult a Vízmű Híradó c. üzemi lap. (Felelős szerkesztő: Kruzslicz Pál.)
100 éve, 1913. november 2. A Kereskedő Ifjak Sport Egylete és a város egyéb sportegyesületeinek fúziójából megalakult a Szentesi Torna Egylet (SZTE). Alakítható szakosztályok voltak: torna és vívó, atlétika, labdarúgó és lövész. Elnök dr. Cicatricis Lajos főispán, választmányi elnök dr. Csúcs János vármegyei főjegyző, alelnök Kádár Árpád.
110 éve, 1903. november 3. A városi képviselő-testület megszavazta az orosháza–szentes–csongrádi vasútvonal kiépítéséhez szükséges 200 ezer korona hozzájárulási összeget. (Vasútépítési vállalkozók: Gerster Béla és Török Emil.)
95 éve, 1918. november 4. Megalakult a Nemzetőrség Szentesen. Egy zászlóaljból állt, négy századdal, kb. 700–800 fővel. Parancsnoka dr. Négyesi Imre városi rendőrkapitány-helyettes, tartalékos százados. A tisztek 40, a legénység tagjai 20 korona napidíjat kaptak.
190 éve, 1823. november 10-én megszületett Filó János (1823–1897) református lelkész, teológiai tanár, az Országos Közoktatási Tanács tagja, nemes adományozó, aki 40 éven át szolgált Szentesen.
25 éve, 1988. november 10. A Városi Galériában megnyílt a Szentes város XIX. századi geometrái c. helytörténeti kiállítás. A város első földmérőinek és mérnökeinek kéziratos térképeit bemutató dokumentumtárlatot Labádi Lajos főlevéltáros és Rózsa Gábor mérnök-muzeológus rendezte.
95 éve, 1918. november 16. Kihirdették a Magyar Nemzeti Tanács néphatározatát. Lényege: Magyarország független és önálló népköztársaság. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig az állami főhatalmat a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette népkormány gyakorolja. – A Szentesi II. Függetlenségi és 48-as Népkör választmánya határozatot hozott a Szociáldemokrata Párthoz való csatlakozásról.
100 éve, 1913. november 21. 82 éves korában elhunyt Várady Lajos (1831–1913) gyógyszerész, volt 1848/49-es honvédtiszt.
95 éve, 1918. november 22. Népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amely megválasztotta az új Nemzeti Tanácsot és az új Katonatanácsot. Az új Nemzeti Tanács 34 tagú lett, elnöke dr. Lánczi Simon Pál; az új Katonatanács 20 tagú, elnöke Piti Péter.
95 éve, 1918. november 23. Közzétették a választójogról szóló 1918: I. néptörvényt. Lényege: Minden 21. életévét betöltött férfi és 24. évét betöltött írni és olvasni tudó nő választójogot kap.
135 éve, 1878. november 25-én Simonyi Ernő lemondása folytán országgyűlési pótválasztást tartottak Szentesen. A küzdelemből a Függetlenségi Párt jelöltje, Törs Kálmán került ki győztesen, aki 654:211 szavazati aránnyal megelőzte a helyi kormánypárt jelöltjét, Kiss Zsigmondot. (Ettől kezdve 14 éven át Törs Kálmán képviselte a várost a parlamentben.)
65 éve, 1948. november 26. Az országgyűlés elfogadta az 1948: XLIII. törvénycikket a nők egyenjogúsításáról.
185 éve, 1828. november 28-án megszületett Ferenczy Sándor ügyvéd, volt 48-as honvédhadnagy, városi törvénykezési tanácsnok, lapszerkesztő, a Szentesi 48-as Párt megalakítója és első jegyzője.
45 éve, 1968. november 28. Megtörtént az új víztorony műszaki átadása.
125 éve, 1888. november 30-án felszentelték a főtér mellett épült református lelkészlakot és bérházat. (Tervezője Makay Endre.)
140 éve, 1873. novemberében Dr. Pollák Sándor városi főorvos szervező munkájának köszönhetően megkezdte működését a Szentes városi közkórház. (A 10 beteg befogadására alkalmas kis kórház a mai kórház telkén állt.)
140 éve, az 1873 novemberében készült összeírás szerint a Szentesen élő cigány családok száma 114 (390 fő).
45 éve, 1968. november: Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott szakvélemény – a kórházi hévízkút mintavétele alapján – gyógyvízzé nyilvánította a szentesi termálvizet. A gyógyhatást kimutató igazolás szerint a kórházi hévíz literenként megfelelő ásványi alkatrészeket tartalmaz, elsősorban alkali hidrogénkarbonátos, de fluorid és ion anyaga is jelentékeny, a hője 78 fokos. A szentesi gyógyvíz alkalmas mozgásszervi megbetegedések és nőgyógyászati gyulladások kezelésére. Ivókúrára is használható.
35 éve, 1978. november: A Hámán Kató úti lakótelepen 180 új lakást adtak át rendeltetésének. – A város egyesített fúvószenekara „Ezüstlant” fokozatot nyert a Szegeden rendezett minősítő versenyen. A zenekar vezetője Bánfi László.
DECEMBER
85 éve, 1928. december 2. Megindult Szentesen az Alföldi Friss Újság c. politikai és társadalmi napilap. Felelős szerkesztő: Horváth Antal. (A lap 1939-ig működött.)
160 éve, 1853. december 3-án Nagykőrösön megszületett Sima Ferenc (1853–1904) református leányiskolai tanító, publicista, lapszerkesztő, városi levéltárnok, gazdasági tanácsnok, ármentesítési igazgató, országgyűlési képviselő, a megyei és városi 48-as függetlenségi ellenzék vezére. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
110 éve, 1903. december 3. Átadták a forgalomnak a Szentes–Csongrád közötti tiszai vashidat. Ezzel párhuzamosan a Böldi révnél a kompközlekedés megszűnt.
145 éve, 1868. december 5-én az uralkodó szentesítette az 1868: XXXVIII. törvénycikket, a népiskolai törvényt. (Általános tankötelezettséget vezetett be 6–12 éves korig; intézkedett a községi népoktatási intézetek felállításáról, az iskolák állami felügyeletéről.)
100 éve, 1913. december 6. Megalakult Szentesen a Csongrád Vármegyei Általános Tanítóegyesület. Elnök Vidonyi Jenő, alelnökök Papp Imre és Leviczky Pál.)
170 éve, 1843. december 7-én Szarvason megszületett Petrovics Soma (1843–1926) evangélikus lelkész, a csongrád–csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, aki 1883-tól haláláig, 43 éven át Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
30 éve, 1983. december 8. A Városi Galériában megnyílt a 100 éves a levéltár c. helytörténeti kiállítás, amely megemlékezett a megyeszékhely Szentesre kerülésének centenáriumáról.
85 éve, 1928. december 9. Megszületett Szentesen Labádi Sándor (1928–2002) géplakatos, 1957–1987 között az MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagja, 1950–1986 között a Szentes Városi Tanács és VB tagja.
25 éve, december 9. A Tóth József Színházteremben szerzői estet rendeztek Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerzőnek, Szentes díszpolgárának. Ősbemutatóként előadták Balázs Árpád Szentesi jeladás’88 című művét, amelyet három “B” trombitára írt. A szerzői esten közreműködtek a zeneiskola tanárai és tanulói, a Petőfi Sándor Ált. Isk. két kórusa, a Deák Ferenc és a Kossuth Téri Ált. Isk. énekkara, a Horváth Mihály Gimnázium leánykara és a Bárdos Lajos Vegyeskar. Fellépett a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara. A szerzői esten Mészáros Júlia, a városi tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte a neves zeneszerzőt. – A Városi Galériában megnyílt Balázs Árpád zeneszerző munkásságának dokumentumait bemutató kiállítás. A rendhagyó tárlatot Dóczi Gábor városi párttitkár nyitotta meg.
130 éve, 1883. december 10-én felavatták a Makay Endre tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú új szentesi megyeházát. Csongrád vármegye tisztikara és törvényhatósági bizottsága ünnepélyes díszközgyűléssel vette birtokába új otthonát.
125 éve, 1888. december 12-én megszületett dr. Kanász Nagy Sándor (1888–1967) ügyvéd, Szentes 1936–1944 közötti polgármestere.
80 éve, 1933. december 15. A városháza közgyűlési termében ünnepélyesen leleplezték dr. Mátéffy Ferenc (1856–1927) ügyvéd, 1902–1918 közötti polgármester olajfestményű portréját, Kováts Károly helyi festőművész alkotását. Ünnepi beszédet mondott dr. Csergő Károly alispán. Ezt követően Szentes díszpolgáraivá választották vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt és dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert, a város országgyűlési képviselőjét.
45 éve, 1968. december közepe: Megtartotta záró közgyűlését a Klapka Munkás Torna Egylet (KMTE), amelyen elhatározták, hogy ismét felveszik a Kinizsi Torna Egylet nevet.
95 éve, 1918. december 16. Megalakult a Szentesi Néptanács. Elnök dr. Ecseri Lajos; alelnökök Burián Lajos, dr. Rimély Dezső és Blum Mihály, jegyzők Lakos József és Vecseri Lajos. (A Néptanács 1919. márc. 22-ig folytatta működését.)
65 éve, 1948. december 18. Közzétették a 14000/1948. sz. kormányrendeletet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról.
120 éve, 1893. december 19. 67 éves korában elhunyt Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828–1893) szobafestő, Szentes első fényképésze. Legkorábbi felvételeit az 1860-as évek közepén készítette; az 1876-os szegedi kiállításon képeivel emlékérmet nyert. A fotografálás mellett tovább folytatta a szobafestő mesterséget is. 1883-ban ő végezte az épülő megyeháza festési munkálatait. Fényképész műterme a Zöldfa utca (ma Horváth Mihály u.) elején állt.
95 éve, 1918. december 22. Megjelent Szentesen a Népakarat című újság, a “Csongrádmegyei Szociáldemokrata Párt közlönye”. A hetente kétszer megjelenő lapot Vajda B. Utóda (Gyulai Mihály) Kossuth tér 4. sz. alatti könyvnyomdája állította elő. Felelős szerkesztő Lévai Antal. A lap megjelentetésével a szentesi pártszervezet a Csongrád megyei szociáldemokrata mozgalom irányítójává lett, befolyása Hódmezővásárhelyre és Szegedre is kiterjedt. (A Népakarat 1919. április 26-án megszűnt; beolvadt a Csongrádon kiadott Tiszántúli Proletárok Lapja c. újságba.)
90 éve, 1923. december 30. Centenáriumi megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben a névadó, Tóth József színész (1823–1870) születésének 100. évfordulója alkalmából. (Az ünnepség keretében leleplezték Koncz Antal helyi szobrászművész Tóth Józsefről készített mellszobrát.)
EGYÉB FONTOS ÉVFORDULÓK
875 éve, 1138-ban II. (Vak) Béla király (1131–1141) rendezte az atyja, Álmos herceg által 1108 körül alapított dömösi prépostság helyzetét: új adományokkal látta el, összeíratta a prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit. Az oklevélben felsorolt települések között található a Szentestől északkeletre fekvő Ecser (Ecer) falu, amelynek templomának romjai ma is láthatók. Az okmány 65 családfő nevét is tartalmazza, vagyis saját korában igen jelentős településnek számíthatott (lakóinak száma elérhette a 3–400 főt). Az irat említést tesz egy Curisa nevű mocsárról, amelynek halászati joga kizárólag a dömösieket illette. (Ezt valószínűleg azonosíthatjuk a Kurcával.)
625 éve, 1388-ban az önálló szentesi plébánia létére utal, hogy a Szent András templom plébánosa – Miklós – 1 forint 72 garast fizetett a pápai tizedszedőknek.
460 éve, 1553 tavaszán Csongrád vármegyében megjelentek I. Ferdinánd adószedői, akik csupán hét helységből tudták beszedni a kivetett adót: Szentesen 20 porta után, Hékédről, Tésről és Szentlászlóról együttesen 3 porta után, Mártélyról szintén csak 3 porta után. A vármegye még elérhető további 11 falva hátralékban maradt. A dicatorok jelentéséből kiderült, hogy: „Ebben a megyében sem alispán, sem szolgabírák nincsenek”. Vagyis a vármegyei hivatali szervezet működése megszűnt. I. Ferdinánd elrendelte, hogy Csongrád megye jövedelmei ezentúl Gyula várát illessék. Az ugyanez évi török defter (adóösszeírás) Szentesen 40 adózó családfőt tartalmazott.
450 éve, 1563: A korabeli dézsmajegyzékben 97 szentesi családfő neve szerepelt.
385 éve, 1628: A váci püspökség dézsmajegyzékében egyedül Szentes szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy „jó város” és 14 forintot fizet. A vidék általános pusztulását jelzi, hogy Vásárhelyt is, mint pusztát említi a lajstrom, minden kirovás nélkül.
320 éve, 1693-ban a császári-királyi hadak elvonulásával a Körös–Tisza–Maros köze a törökök fennhatósága alatt maradt. A török nagyvezír ismét krimi tatárokat küldött az Alföldre, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak a gyulai török őrség élelmezéséről. Pusztítás, rablás, gyújtogatás jelezte útjukat. Szentes is megsínylette a tatárok utolsó megjelenését: kirabolták és felgyújtották.
270 éve, 1743-ban megalakult a Szentesi Csizmadia Céh.
250 éve, 1763-ban a hagyomány szerint olyan nagy szárazság volt Szentesen, hogy még a Kurca vize is egészen elapadt.
250 éve, 1763-ban a Szentesi Szent Anna Plébánia egy szép kidolgozású miseruhát (casula) kapott, amely gyöngyöltésű barokk kartusokban rózsákkal lett díszítve, és szerepelt rajta a kegyúrnak, Harruckern Ferencnek és feleségének (Dirling Mária Antónia) hímzett kettős címere is. (A templom liturgikus fölszereléseinek ma is kiemelkedő darabja.)
245 éve, 1768-ban városi költségen elkészült a római katolikus templom ma is álló tornya.
240 éve, 1773: Egy korabeli összeírás szerint Szentes lakóinak száma 7249 lélek (ebből református 5283, katolikus 1901, evangélikus 49, görögkeleti 16).
230 éve, 1783: Egy korabeli összeírás szerint Szentes lakóinak száma 8263 lélek (ebből református 5883, katolikus 2181, evangélikus 85, görögkeleti 114).
185 éve, az 1828. évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai alapján Szentes lakóinak száma 16.134 fő (8277 férfi, 7857 nő). A családok száma 2979, a házak száma 2282. Foglalkozás szerinti megoszlás: honorácior (értelmiségi) 5, telkes gazda 625, házas zsellér 1491, házatlan zsellér 729, cseléd 253, cselédlány 70, iparos 320, segéd 93, kalmár 7, kereskedő 17. A férfiak felekezeti megoszlása: református 5298, római katolikus 2499, evangélikus 197, görögkeleti 178, zsidó 76. – Városi költségen elkészült a református nagytemplom ún. horizontális toronyórája.
125 éve, 1888 folyamán megtörtént a szentesi főtér (Piac tér) kikövezése. – 50 új utcai petróleumlámpát helyeztek el Szentesen, ezzel a lámpák száma 315-re nőtt.
110 éve, 1903 folyamán: Megjelent Hódy Antal: Túlakurcza ostroma c. szatirikus verses elbeszélése.
100 éve, 1913-ban: A haszonállat összeírás eredménye Szentesen: 9111 szarvasmarha, 7539 ló, 24643 sertés, 5207 juh, 54 kecske, 5 szamár. – A szentesi megyei kórház új épületekkel bővült. Elkészül a tüdőbetegek és az elmebetegek pavilonja.
95 éve, 1918-ban: Befejeződött a szentesi főgimnázium épületének kibővítése. (A bővítés terveit lovag Ybl Lajos készítette.)
90 éve, 1923-ban: Városi támogatással megalakult a Szentesi Gyümölcs-, Szőlő- és Zöldségtermelők Szövetkezete.
60 éve, 1953-ban a szentesi Széchenyi-ligetet az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította.
50 éve, 1963-tól folyik az oktatás a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában.
50 éve, 1963-ban a török fürdők mintájára elkészült a szentesi Termál Gyógyfürdő. (Tervezte: Dávid Károly Kossuth-díjas építész.)
50 éve, 1963-ban megalakult a Szentesi Amatőrfilm Klub dr. Dragon Károly vezetésével.
45 éve, 1968-ban: Sikeres évet zárt a Kertészeti Kutató Intézet, amennyiben 50 arany, ezüst és bronzérmet nyert termékeivel a külföldi és hazai mezőgazdasági kiállításokon. Erfurtból 10 arany, 12 ezüst, 10 bronzérmet hozott Szentesre az intézet, és a nagykőrösi kiállításon 18 éremmel díjazták a paprika és káposztaféléket.
30 éve, 1983-ban: Elkészült a Magyar Nemzeti Bank új széképülete a Kossuth utcán.
25 éve, 1988-ban: A Vasutas SK birkózói közül Kis Tóth László kiérdemelte az aranyjelvényes minősítést. A nemzeti bajnokságon második és negyedik helyezést ért el, ő szerezte az olimpiai pontokat. Válogatottként Frankfurtban második lett a nemzetközi versenyen. Edzője Stréhling András. – Bodrits István, Labádi Lajos és Majtényiné Túri Katalin szerkesztésében megjelent a Szentesi ki kicsoda? c. kortárslexikon, amely 367 szócikket tartalmaz.
Szentes, 2012. 11. 21.
