BÚCSÚ

In memoriam Becsákné Irénke

Azt hittük mindannyian, hogy ez csak egy rossz vicc, annyira hihetetlen, ami történt Veled. Néhány nappal ezelőtt még a csapat egyik legjobbja voltál a tótkomlósi versenyen. Gőzerővel készültél a gyulai Országos Szenior Úszóbajnokságra, hogy mint annyiszor már, egyéni bajnoki aranyakkal térj haza, s a „Liget szépei” női váltó erősségeként szintén a dobogó legmagasabb fokára állhass fel. Sajnos ez már nem lehetséges. Nem gondoltuk, hogy ennyire fogsz hiányozni. Biztosak vagyunk benne, hogy onnan fentről figyelsz ránk, s így köztünk leszel ezután is.

Emlékszel még a kezdetekre? Alapító tagja voltál a szentesi szeniorúszók csoportjának 1993 novemberében. Akkor még csak mellen tudtál úszni, s azon sem túl jól. A lehetőség, hogy úszóversenyeken veszel részt, szárnyakat adott. Megtanultál gyorson, háton úszni, s később pillangózni is. Pedig nem voltál fiatal, majdnem 60 éves korodban, egy súlyos baleset után kezdted el. Valami őstehetség lakozott Benned, hiszen szép technikával és egyre jobban úsztál. Hamarosan nemzetközi versenyen is a legjobbak közé kerültél, 1994-ben Usti nad Labemben versenyeztünk, s olyan jól szerepeltél, hogy még az újságban is írtak Rólad. Büszke is voltál rá nagyon, s mi Veled örültünk.

Első Európa Bajnokságodon fél óráig kerestünk a versenyszámod előtt. Vigyáztunk Rád, hiszen tudtuk, hogy semmilyen idegen nyelven nem beszélsz, segíteni akartunk, hogy időben ott légy a startnál. Mindent felkutattunk, amikor megláttunk a jelentkezési helyen.  Éppen a svéd és német úszótársnőidet tanítottad jógázni. Ők később a barátnőid lettek, leveleztetek, s mindezt úgy, hogy egy szót sem beszéltél az ő nyelvükön.

Az is emlékezetes kaland volt, amikor Hall in Tirolba mentünk versenyre. Megbeszéltük, hogy a német határ után összevárjuk egymást. Sokáig vártunk, nem tudtuk mi történt. Mobil akkor még nem volt, a határon vissza nem mehettünk. Kiderült, hogy Árpi autója a német határ előtt lerobbant, s egy jelentős emelkedőn toltátok fel Tucikával – Ti, két idős hölgy- az autót. Ezt is vidáman viselted, mint minden más nehézséget.

A szorgalmas edzéseknek meglett az eredménye. Országos bajnoki címeidet sem tudjuk már számon tartani, nemhogy érmeid számát. Több korosztályos országos csúcsot tartasz, s tagja voltál a szintén korosztályos csúcsot úszó „Liget szépe” 4x50 méteres női vegyes váltónak is. 2010-ben a FINA Top10 korosztályos listára is felkerültél. Fantasztikusan jó eredménnyel 5. helyen végeztél az 50 méteres mellúszásban. Ez eddig még egyikünknek sem sikerült! Nagyon büszkék vagyunk Rád!

Bár az élet nem osztott könnyű sorsot számodra, mindig mindenből igyekeztél a legjobbat kihozni. Soha nem panaszkodtál, mindenkiről csak jót mondtál, soha senkit nem bántottál meg. Segítettél kérés nélkül is jó szívvel, szeretettel. Toboroztad a tagokat kis csapatunkba. Ott voltál minden közös programon, nem kímélted magad akkor sem, amikor dolgozni kellett.

Nem szeretted, ha morcos volt valaki a környezetedben. A betegséget sem szeretted. Számodra az úszás volt a legjobb és egyetlen gyógyszer mindenre. Szállóige lett, amit  mindig mondtál:

„Megyek és kiúszom magamból a betegséget.”

Ezt nem feledjük, s igyekszünk tanításod szerint cselekedni. Ha lenézel ránk, remélem, elégedett leszel velünk. Pihenj békében 77 dolgos év után.

Szeretettel úszótársaid és barátaid nevében: Pólyáné Téli Éva