Nőuralom az aktfotó biennálén

Már csak egy hétig tekinthető meg!

A 16. Szentesi Aktfotó Biennálén nem csak azért volt nőuralom, mert a kiállító terem falain szinte csak női aktok voltak, hanem azért is, mert a zsűrit alkotó "három gráciánál", ahogy Kruzslicz Pál nevezte a szaktekintélyeket, Jung Zsenit, S. Faragó Gyöngyit és Vékás Magdolnát - a női látásmód így érvényesült. Bár a vendégkönyvben szóvá is tette egy látogató, ezért eláruljuk, hogy ez téma volt a zsűrizéskor is.

A zsűri tagjai elmondták, hogy a női test alakítható formálható olyan formában, hogy az művészi értéket képviselje, a férfiak ilyen szempontból háttérben vagy hátrányban vannak!

A finnországi testvérvárosunkból érkezett Ramona a capella kórus előadása vezette be a nagy múltú, országosan elismert fotós seregszemlét, és Szirbik Imre köszöntőjét. A polgármester utalt arra, hogy 29 évvel ezelőtt, az első szentesi aktfotó kiállítás idején a műfaj még szinte szentségtörésnek számított. Elődeink jövőbelátását, modern európaiságát dicséret illeti, mondta Szirbik Imre.

Megnyitó beszédében a művelődési központ korábbi igazgatója, az aktfotó kiállítás egyik szülőatyja úgy fogalmazott: a zsűri tagjai vállalták, hogy nem a női gyengédség vezeti őket a fotók minősítésekor.

A zsűri ezúttal is nehéz helyzetben volt, s kollekciókat is díjaztak, hiszen ha egy fotósnak 2-4 képe is bekerül a válogatásba, az egyenlő a nagyon komoly szakmai felkészültséggel.

Több képből álló sorozatáért részesült megosztott 1. díjban a helybeli Nagy István is, aki elárulta: a vezetésével működő fotókörben néhányan foglalkoznak aktfotózással, most négyen, rajta kívül Albert Béla, Kozma Anita és Hegedűs Tamás kerültek be a kiállításra.

Szentes, 2011. 06. 19.