|
Hőségriadó szerdától A héten beköszönt az igazi nyár: pénteken az Alföldön 37-38 fokkal fog tetőzni a kánikula
Szerdától másodfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos. A napi középhőmérséklet átlépheti a 25 fokot, a maximumok pedig 35 fok felett alakulhatnak. Hőhullám zárja le a hetek óta tartó zivataros időszakot. Hétfőtől egy anticiklon húzódik Közép-Európa fölé, melyhez kapcsolódóan a Mediterráneum és Észak-Afrika fölött felgyülemlett meleg levegő árasztja majd el Magyarország térségét is. Kedden már 33 fok körül alakul a délutáni maximum, melyet napról-napra további melegedés követ. A hét második felében 36 fok körül tetőzik a hőség, ám az Alföld déli részén, jellemzően Szeged környékén akár 38 fokig is emelkedhet a hőmérő higanyszála. A kánikulának egy szombat magasságában érkező hidegfront vet majd véget, átmenetileg. Másodfokú hőségriadót rendelt el az országos tisztifőorvos, de nincs kizárva a harmadfokú riasztás sem, amennyiben 3 napon keresztül 27 fok felett alakul a napi középhőmérséklet. A hőséget magas UV-B sugárzás is kíséri, a 8,3-as UV Index a hivatalos skálán "extrém"-nek minősül, a bőr leégési ideje alig negyed óra. Magyarországon az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 41,9 °C, melyet két éve július 20-án mértek Kiskunhalason. Mit tegyünk a hőhullámok kedvezőtlen hatásai ellen? Klímaváltozás okozta káros egészségi hatások és megelőzésének lehetőségei
A ’90-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása, azonban az 1990-es éves vége felé ez a trend megváltozott. • A globális klímaváltozás a XXI. Század egyik legfontosabb környezeti problémája. • A föld felszínének átlaghőmérséklete az utóbbi 25 évben 0.4 ºC-kal emelkedett • A klímaváltozás több oldalról veszélyezteti az emberi egészséget: károsítja a környezetet, az ecoszisztémát, a gazdaságot és a társadalmat • A klímaváltozás ezen hatásokon túl befolyásolja az élelmiszer biztonságot, megváltoztathatja a vektorok által terjesztett betegségek térbeli és időbeli előfordulásának jellemzőit, növeli az extrém időjárási helyzetek, pl. a hőhullámok gyakoriságát. A "hőhullám" definíciója (OKK-OKI, Fővárosi ÁNTSZ, OMSZ közös projektben elvégzett vizsgálat alapján) • A 97% gyakorisággal mért napi átlaghőmérséklet feletti átlaghőmérsékletű napok (26,6ºC). Hőhullám = 3, egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 26,6ºC felett
Veszélyeztetett csoportok: Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a • csecsemők és a fiatal kisgyermekek, • 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. • fiatalok
Magas hőmérséklet okozta megbetegedések: • bőrkiütés, • fáradtság, • görcs, • hirtelen ájulás, • kimerülés, • stroke.
A legtöbb hőséggel összefüggő betegségek (kivéve a bőrkiütés és a görcs) a lényegi következményei annak, hogy különböző súlyú elégtelenségek következnek be a hőszabályozó rendszerben. Ráadásul, számos más un. prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.
Prediszponáló tényezők: kor, akklimatizálódás hiánya, dehidratáció (csökkentett tápanyag és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás), gyógyszerszedés, mozgás hiány, túlsúly, fáradság, alváshiány, hosszú, magas intenzitású edzés, védőruha. Szentes, 2009. 07. 14.
|