Medinától Etéig

Régészeti könyvbemutató

A legendás szentesi régész, Csalog József tiszteletére jelent meg emlékkötet a Móra Ferenc Múzeum kiadásában. Az impozáns, több mint háromszáz oldalas könyvben harmincnégy kutató, régész írása található meg. A "Medinától Etéig" című kiadványt október 16-án, pénteken mutatták be a szentesi Koszta József Múzeumban (Kossuth tér 1.). A könyv tartalmát dr. Bondár Mária, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese ismertette.

Csalog József néprajzkutató és régész is volt. Ő alapozta meg a magyar kísérleti régészetet. Munkásságát életében nem becsülték sokra, megállapításait, felfedezéseit ma viszont már mindenütt alkalmazzák. Csalog József munkája során az őskorral foglalkozott - elsősorban a neolitikum korának mindennapi életét, így az edény- és a textilkészítés akkori "tudományát" és például a hajviseletet próbálta megfejteni. Emellett ő találta meg a Szegvár-tűzkövesi Sarlós Istent. Ez a legkorábbi ismert férfi istenszobor; ma az összes történelemkönyvben és történelmi atlaszban megemlítik.

Az emlékkötet számára előszót író Trogmayer Ottó régész szerint Csalog munkássága tudománytörténeti szempontból is fontos. "Ő volt az első és talán az egyetlen, aki vitatkozni mert kora csalhatatlannak vélt pápáival, doktorokkal, doktornőkkel egyaránt" - véli Trogmayer. A Csalog József emlékkötetben a legendás tudós kutatói portréját felvázoló írásokon túl a mai magyar régészet elismert szakembereinek publikációit olvashatják az érdeklődők. Vannak tanulmányok a kiadványban a középső neolitikum antropomorf leleteiről, a bodorfai idoltöredékről, a késő neolit kor körárkairól és a Sopot-kultúra kultuszéletéről egyaránt.

Az impozáns régészeti könyvet a nemrég elhunyt Bende Lívia és Lőrinczy Gábor, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályvezetője szerkesztette.

Szentes, 2009. 11. 04.