Mozgáskorlátozottak megyei találkozója Szentesen
A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szentesi Csoportja számára jelentős nap volt 2008. szeptember 27.-e. Ezt a napot több hónapos megfeszített munka, egyeztetés, szervezés előzte meg. Ők voltak azok, kik felvállalták, hogy 2008. évben megrendezik a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Találkozóját.
Tóth Margit a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének elnöke az alábbi gondolatokkal foglalta össze ennek a napnak a történéseit:
Szép verőfényes napra ébredtünk. Amikor felkeltem rögtön eszembe jutottak a szentesi szervezők. Bizonyára izgulnak – gondoltam- , ami természetes hiszen az előzetes jelentkezésekből tudtuk, hogy 780 ember elhelyezéséről, szórakoztatásáról, étkeztetéséről kell gondoskodni.
Szentes városába érkezve, a Dr. Papp László Sport Csarnok közelében már látható volt, hogy a 21 településről érkezett társaim lassan gyülekeznek, szinte minden parkolóhely megtelt, az autóbuszokkal érkezők sorokban igyekeztek a sportlétesítmény bejáratához. A személygépkocsi forgalmat a szentesi csoport tagjai irányították.
Már a kezdet kezdetén lehetett sejteni, a megrendezés frappánsan történt. Hiszen minden csoporthoz egy-egy szervező-segítő személy került kijelölésre, akik egész nap a vendégekkel voltak. A regisztrációt követően, megkaptuk a csoport ajándékát egy aranyos kis cipőcskét, amelyben volt egy fűszerpaprika, illetve egy programajánló, ekkor került hozzánk az ebédjegy is.
Öröm volt számomra, hogy mennyi ismerőssel találkozhattam.
Pontosan 10 órakor vette kezdetét a rendezvény. Először Lehoczkiné csoporttitkár köszöntötte a résztvevőket. Azt követően Szirbik Imre polgármester üdvözölte a városba érkező fogyatékossággal élőket. Sok-sok rendezvényen részt vettem már, de ilyen megható ünnepi köszöntött még nem hallottam. Könny szökött a szemembe, amikor elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt egyik mozgásfogyatékos társunk kérésére kerekes székbe ült és próbált belejutni olyan helyre, ahol 10 cm-es küszöb volt. Azóta másként néz a fogyatékossággal élők minden napjaira.
Ezután a megyei egyesület vezetőségének szavait tolmácsoltam. Ezt követően kezdődött a kulturális műsor, ahol két órán keresztül a szórakozásé volt a főszerep.
Hallhattuk, láthattuk a Szeretet énekét jeleléssel és énekléssel, majd vers hangzott el. Nagy sikert aratott a Gondozói Központ dolgozóinak előadásában a Palotás tánc bemutatója. Rendkívül színvonalas produkciót adott elő a Pengető Citerazenekar. Az egyik mozgásfogyatékossággal élő tárunk saját versét mondta el. Majd jöttek a Silver táncklub fiatal tagjai, akik szemet gyönyörködtetően táncoltak. A Szegvári Dobbantó Néptánc együttes- műsora kellemes pereceket tartogatott számunkra, csarnok zengett a tapstól. 12 órakor megérkezett Márió, a harmonikás, aki remek melódiákkal, kiemelkedően jó zene tudásával dalra ösztönözte a vendégeket. Most már nemcsak a tapstól, hanem a közös énekléstől is zengett a hatalmas terem.
Fél egytől két óráig ebédeltek a résztvevők, finom csirkepörkölt volt pirított tarhonyával, kovászos uborkával, majd a túrós rétes következett. A közel nyolcszáz embert három alkalommal tudták megebédeltetni. Ez idő alatt Baranyi Kata énekesnő szórakoztatta a csarnokban maradókat. A délután három program közül választhattak a társaim: megnézhették a Kertmagyarország kiállítást, elmehettek a Termál Gyógyfürdőbe illetve múzeummal, templommal és a várossal ismerkedhettek.
Köszönet a képekért Nacsa Bálintnak!
Remek érzés volt ezen az egész napos találkozón részt venni. Amikor papírra vetettem ezt a néhány sort eszembe jutott, hogy név szerint meg kellene említenem azokat, akik a szervezésben, a lebonyolításban, a támogatásban aktívan részt vettek. Még is elvetettem a gondolatot, olyan sokan lennének, hogy hosszú oldalakat töltene meg a felsorolásuk. Egy embert azonban megemlítek, Nan Ferencné Piroskát, aki fáradhatatlanul szervezett, intézkedett. Meg lett a munkájának a gyümölcse. Egy rendkívül jó hangulatú, kellemes napot szerzett csapata segítségével közel nyolcszáz mozgásfogyatékossággal élőnek.
Köszönjük neki és segítőinek, köszönjük Szentes városnak.
Jó dolog, ha ilyen társai vannak az embernek.
Tóth Margit elnök, MCSME, Szeged
Szentes, 2008. 10. 05.
