Bababarát könyvtár a gyermekkönyvtár

Sziasztok nénik, sziasztok bácsik! Vidovics Ferike vagyok és már tudok olvasni! Tudjátok? A legjobban azt szeretem olvasni, azaz leolvasni anyu szájáról, hogy "EBÉD"! Még ugyan nem értem, hogy miket irkálnak a könyvekben, így számomra csak az marad, hogy kiharapjam a betűket a lapokról, de a minap kaptam egy meghívót.

A gyermekkönyvtárba hívtak, hogy nézzem meg milyen szép könyvtáruk van. Még mielőtt apu toporzékolt volna úgy döntöttem, hogy eltolhat odáig babakocsival, de aztán egyedül akarom felfedezni a könyvek birodalmát. Rengeteg baba volt ott és alig tudtam betelni a látvánnyal. Egy picit sajnáltam aput, mert csak ő volt ott egyedül mint apu, de hát anyu tanulni ment Szegedre pedig ő akart elhozni ide.

Mindenki játszott, csak egy néni hangja zavarta meg a csendet. Ő arról beszélt, hogy mi hogyan beszélünk majd. Én elengedtem a mondottakat a fülem mellett, mert úgy hallottam, hogy inkább a szüleimnek szóltak a gondolatok.

Nagyon jól éreztem magam, és remélem hamarosan a könyvtárban található számítógépeket is kipróbálhatom, mert már nagyon jól megy az egér lökdösése.

Hamarosan újra jelentkezem, mert már nem sokat kell aludnom Mikulás napjáig, melyre nem csak apu készül hanem én is. Puszi nektek!

Szentes, 2008. 10. 16.