A magyar kultúra napja
- Összefoglaló -
A magyar kultúra napja Január 22-e ez az ünnepnap, azért, mert az 1790-ben született reformkori költő, író és politikus, Kölcsey Ferenc 185 évvel ezelőtt ezen a napon írta meg nemzeti imádságunkat.
A verset 1829-ben lehetett először nyomatatásban olvasni az Auróra című újságban. 1844-ben a pesti Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki a vers megzenésítésére. 13 zeneszerző nyújtotta be pályamunkáját, melyek közül Erkel Ferenc művét hirdették ki győztesnek. Az ének bemutatója is a Nemzeti Színházban volt. Kölcsey megzenésített verse azonban csak 1903-ban lett az ország törtvényileg elfogadott himnusza.
Rendhagyó irodalomórák
A magyar kultúra napja a Himnusz születésnapja. Nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra.
A Művelődési Központ szervezésében 2008. január 22-én rendhagyó irodalomórákat tartottak a Tóth József színházteremben. Reggel negyed kilenckor „1 óra Mórával” címmel 5. és 6. osztályosok részére, majd 10 órakor „Utazások Karinthyában” címmel a 7. és 8. osztályosok és középiskolások részére mutattak be rendhagyó irodalomórát.
Ünnep a Művészetek Házában
A Magyar Kultúra Napja előestéjén megtelt a szentesiek által csak "gólyás háznak" nevezett épület. Nemcsak a fenti kiállító helyiségeket, hanem az alagsori előadótermet is megszállták a fiatalok és idősebbek. Zajosan és vidáman, de ünnepelni jöttek. Mit is?Az alkotó embert!
Azokat a kézműves varázslókat, akik az ott látható csodákat elhelyezték a bemutató szobák asztalaira, vitrinekbe és a falakra.
Fafaragás, mázas kancsó, feketekerámia, hímzés, mézeskalács, a nemezmunkák sora, hogy egyszerűen fogalmazzunk: önmagukért beszélnek. A falakra kirakott képekről, a fonásokról és a fűzfavesszőből készült szépségekről még eddig említést sem tettünk.
Különböző színű, formájú, más-más anyagú tárgyak csoportjai csak úgy vonzzák a tekintetet és nehéz megállni, hogy kézbe ne vegyük a formagazdag darabokat. Nemhogy tilos nyúlkálni a "műtárgyak" felé, hanem biztatják a személődőket: vegyék kézbe a kiállított alkotásokat.
A szentesi gimnázium tehetséges fiataljai és Újszentes előadói, a Szivárvány Művészeti Iskola hallgatói énekeltek, táncoltak, zenéltek és szavaltak, hogy még emlékezetesebb maradjon az ünnep.
Az est befejezéseként a csongrádi Gulyás Ferenc borász ízes szavai és zamatos borai is a kultúrát idézték. Pontosan azt a szeletét, amit a hangulatos találkozón, a gyertyák fényén át a gyöngyöző poharakon keresztül néztek. Közben a sokszínű, alkotó embert dicsérték!
Kiállítás a Himnuszról
Szentesen Nagy Ádám, a Móra Ferenc Múzeum pénztörténésze szenvedélyes kutatója és gyűjtője a Himnuszhoz köthető emléktárgyaknak, dokumentumoknak. A tekintélyes numizmatikus 1960 óta elkötelezettje nemzeti költeményünknek. Január 22-én, 16 órakor a Kölcsey Ferenc által írott Himnusz születésnapján nyílt kiállítás Nagy Ádám gyűjteményéből a szentesi Koszta József Múzeumban (volt Megyeháza, Kossuth tér 1.) A tárlaton számos könyv, kiadvány, legalább harminc érme, hanglemezek, borítók, kották, bélyegek sokasága idézi meg a Himnusz világát.
Látható például a Csúcs Ferenc által 1943-ben készített "Isten áldd a magyart" feliratú Kölcsey-érme, mely a szakértők szerint az egyik legjobb Himnusz-relikvia, de kiállításra kerül az a gipszminta is, ami alapján kiöntötték a Himnusz megzenésítőjének, Erkel Ferencnek emlékére legyártatott aranyérméket. Kölcsey művét először a közelmúltban, 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, azáltal, hogy az új alkotmányszöveg része lett a Himnuszra való utalás.
Megyei elismerések átadása a Magyar Kultúra Napja alkalmából
A Koszta József Múzeumban a színvonalas Himnusz című kiállítás megnyitója után egy rangos esemény tanúi lehettek a jelenlévők. Az egykori Megyeháza épületében Csongrád megyei elismeréseket adtak át január 22-én, délután. A megye önkormányzata már hagyományosan a kultúra napjához kötődően ismeri el a megye művelődési életének gazdagítóit. A megyei önkormányzat nevében dr. Kovács Kálmán alelnök adta át a kitüntető plaketteket.
dr. Nagy Ádám Dr. Blazovich László
A Csongrád Megye Közművelődéséért díjat dr. Nagy Ádám (bal oldali képünkön), a megyei múzeum munkatársa kapta meg, aki a Himnuszról szóló kiállítás anyagát gyűjtötte és a tárlatot rendezte. A numizmatikus-történész írta meg a Magyarország fém és papírpénzei 1848-tól napjainkig című munkát. Több évtizedes szakmai-tudományos munkássága idején közel száz kiállítást rendezett, gyűjti és feldolgozza a nemzeti szimbólumokat, különösen a himnuszokkal kapcsolatos relikviákat. Lapunk kérdésére elmondta: számára lételem a gyűjtés, a megismert anyagok feldolgozása. Különböző pénzekből komoly gyűjteménnyel rendelkezik és élete, mestersége szorosan kötődik a legkedvesebb elfoglaltságához.
Dr. Blazovich László (jobb oldali képen) egyetemi tanár számára még egy többletet jelent a szentesi díjátadás. Annak az épületnek az emeletén vehette át az elismerést, amelynek a földszintjén a megyei levéltár részlege működik és 1980-tól megyei igazgatója. Tudományos munkássága sokak előtt ismert. Tanít, tanulmányokat ír, köteteket szerkeszt és irányítja a megyei levéltárat.
Tanári hangverseny a Magyar Kultúra Napján
Évek óta hagyomány Szentesen, hogy a Magyar Kultúra napjáról a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola a hangversenytermében rendezett ünnepi koncerttel emlékezik meg.
Január 22-én, kedden 18 órától hallhattuk a zeneiskola tanárait változatos, igényes műsorral. A változatos és figyelemreméltó programban a magyar és európai klasszikus zene nagyjaitól hallhattunk műveket. Igen széles volt a választék, hiszen a szentesi tekerőmuzsika éppúgy része volt az estnek, mint Bach orgonamuzsikája, Liszt zongoraműve, vagy éppen Hidas Frigyes Ritmusjátéka.
Szentes, 2008. 01. 27.
