Édesapám mezőberényi születésű, evangélikus vallású tanító volt. Elvette katolikus vallású édesanyámat. Én Hatvanban születtem. Az éppen lezárult első világháború majd a forradalmak miatt élelmiszerhiány volt a városban, ezért hadirokkant édesapám Hatvan közelében tanyai iskolába ment tanítani. Ott édesapámtól kaptam az ökumené (keresztény egység) első élményeit. Megszervezte ugyanis az iskolában a szentmise rendszeres tartását. Ehhez maga vásárolta meg az oltárkellékeket, harmóniumot szerzett be, lelkészt hívott, a szentmisén õ kántorizált, és õ tanította a katolikus szent énekekre a gyerekeket és a híveket.

A másik meghatározó élményem édesanyám, nagyanyám és keresztanyám mély hite. A katolikus hatások az õ közvetítésükkel érkeztek.

Hatvani otthonunk rendszeres vendége volt Sztehló Gábor evangélikus lelkész, aki később Budapestre került. Ma a zsidó gyerekeket mentő akciója és ifjúsági közösségszervező tevékenysége folytán ismert a neve. Az õ személyisége mély benyomást tett rám: ahogy beszélt, ahogy kezelt engem, a diákot.

Édesapám tanyai iskolájában végeztem a négy elemi osztályt, majd a hatvani Klebelsberg Kúnóról elnevezett gimnáziumban végeztem hat osztályt. Ekkor határoztam el végleg, hogy pap leszek. Ezért az utolsó két osztályban már Vácott, a piarista gimnáziumban folytattam tanulmányaim. Erős gimnázium volt a hatvani, mert a váci kegyesrendieknél a korábbi tanulmányi eredményemet meg tudtam tartani. Tanáraim közül sokat köszönhetek kiváló némettanáromnak, Papp Istvánnak. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karára kerültem. Itt a nagyműveltségű, széles látókörű jezsuita atyák hatása volt emlékezetes. 1942 pünkösdjén szenteltek pappá. Ekkor választott igém: Imádkozzatok, hogy "bátran hirdessem az evangélium titkát, melynek hirnöke vagyok!" (Ef.: 6.12-20)

Kezdõ papként Dunavarsányba kerültem, és itt teljesítettem szolgálatom harminc esztendőn át. Ma a település és Szentes (1999) díszpolgára is vagyok. Hat évet Abonyban töltve 1979-ben kerültem Szentesre. Az ide kinevező püspöki leirat a Szentlélek indíttatására emlékeztetett, és ökumenikus tevékenységem folytatására buzdított. Itt szolgáltam nyugdíjaztatásomig.