Kozma László számítástechnika verseny

A területi szintű természettudományi tanulmányi versenyek, a Kozma László számítástechnika versennyel kezdődnek. Az 5-8. osztályos tanulók számára kiírt versenynek 2007. január 17-én a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola adott otthont.

A verseny eredményét később hirdetik ki, de addig is nézzük ki volt Kozma László:

Kozma László (1902. 11. 28- 1983. 11. 9.)

1902. november 28-án született Miskolcon. 1921-ben a BME-re jelentkezett, de nem vették fel, ezért az Egyesült Izzóban mint villanyszerelő helyezkedett el. Szenvedélyesen érdeklődött minden telefonos áramköri rajz iránt, és elkezdett angolul tanulni, hogy a dokumentumokat eredetiben tanulmányozhassa. Tehetségét az Egyesült izzó vezető szakemberei azzal ismerték el, hogy ösztöndíjat adtak össze részére. Így 1925-től a század első felének egyik legjobb műegyetemének, a brünni német műszaki egyetem hallgatója lett.

1930-tól kezdve az antwerpeni Bell Telphone cég mérnöke volt. Részt vett számos európai ország (Svájc, Belgium, Hollandia, Olaszország, stb.) távválasztási rendszerének a kidolgozásában, valamint a legújabb telefonközpontok, a 7E és az MA kifejlesztésében. A tehetséges mérnök pályája nagyon gyorsan emelkedett, ugyanis 1934 és 1938 között – egyedül vagy társakkal – több mint 25 szabadalmat adott be, a legenda szerint többet, mint a gyár többi mérnöke összesen.

1938 elején a gyár igazgatója megbízta, hogy a gyárban található alkatrészekből, amiket a telefonközpontokhoz gyártottak, számoló berendezést készítsen. Decimális gépet tervezett, amelynek legfontosabb eleme a 11 ívpontos kapcsológép volt. Megbízói nem hozták Kozma László tudomására, hogy a rá bízott fejlesztés céljának, az igen gyors számolóeszköz kifejlesztésének a közelgő háborúban jut majd döntő szerep.

Az antwerpeni gyár 1938 és 1942 között a számoló berendezésre 10 szabadalmat jelentett be, amelyeken egyedül vagy társakkal Kozma László volt feltüntetve feltalálóként. A rendszereket Kozma László nem csak megtervezte, hanem meg is építette.

Amikor a németek elfoglalták Belgiumot a gyár vezetése Kozma gépeit hajóra tette, hogy Amerikába menekítse. A hajót állítólag egy német tengeralattjáró elsüllyesztette. A német megszállás alatt – titokban – Kozma a fejlesztést folytatta, de a munkát a gyár igazgatója veszélyesnek minősítette, és ezért 1941-ben leállította.

1942-ben Kozma László visszajött Magyarországra, de csak műszerészként kapott állást az Egyesült Izzóban. A háború minden poklát megjárva, munkaszolgálatot, deportálást, betegséget elszenvedve, 1945 augusztusában került vissza Budapestre.

1945 és '49 között a budapesti Standard Villamossági RT. műszaki igazgatója lett. A távbeszélő hálózat háború utáni rekonstrukciójában vezető szerepet játszott, és ezt a tevékenységét 1948-ban Kossuth-díj I. fokozatával ismerték el. 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a villamosmérnöki kar egyik alapítója lett.

Az első koncepciós perek egyikében, a Standard perben Kozma Lászlót először halálra, majd pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után rehabilitálták, ismét a BME professzora lett, ahol 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amely 1958-ban állt üzembe.

1960 és 1963 között a BME villamosmérnöki karának dékánja lett. Az MTA 1961-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1983. november 9-én halt meg Budapesten.

Szentes, 2007. 01. 22.