Ápolók Nemzetközi Napja — 2006.

 

 

 

Május 12. Florence Nightingale születésnapja (1820-1910), ezen a napon emlékeznek meg a világon az ápolásról, az ápolókról. Nincs ünnep, köszöntő, amelyen Florence Nightingale és Kossuth Zsuzsanna neve el ne hangozna. Ők a 19. század első negyedének szülöttei, számos közös vonás kapcsolta egybe életpályájukat. Mindketten szívvel-lélekkel vállalták a háborús sebesültek gondozását, az ápolás humanitárius eszméjének képviseletét.

 

 

 

Florence Nightingale a krími háború idején katonai kórházban ápolta a sebesülteket. Olyan eredményesen szervezte a hadikórházak munkáját, hogy sokkal több sebesült maradt életben, mint korábban.

Ő volt a „lady a lámpással”, aki éjszakánként kórtermekben járkált gondoskodva a betegekről.

Megalapozta az ápolást és annak tanítását.

Florence Nightingale a szíve hivatásává tette a segítést. Amikor 1910. augusztus 13-án 90 éves korában meghalt, egy öreg katona ezekkel a szavakkal borult oda a koporsóra: „Én is a betegei között voltam, ma is álmodom annak a lámpának a fényét.”

 

 

 

Ma már önálló feladat lett az ápolás és az új igényeknek megfelelni, még a benne dolgozóknak sem egyszerű, váltani a megszokottság után. Hihetetlen változások voltak, vannak az ápolási eszközökben, gépekben, technológiákban. Ez a nőies szakma férfiasodik. Új szakterületek létesülnek, és igazolják szükségességüket: tudománnyá minősül az ápolás.

Sok teher hárul ma a nővérre, aki anya, feleség, beosztott munkatárs, élet és halál, fájdalom együtt érző kísérője. Az orvos jobb kezének tartott nővérek ma egyre kvalifikáltabb, sokrétűbb munkával kapcsolódhatlak a megelőző, gyógyító szolgálat gépezetéhez. Ők azok, akik a bölcsőtől a sírig elkísérik a rászoruló embert, hogy bajában vigasztalást, testi-lelki panaszaira gyógyírt találjon.

 

Az ünnepi köszöntő után, (melyen Márton Jánosné ápolási igazgató emlékezett meg az Ápolók Nemzetközi Napjáról) hallhattuk Ferenczi Zoltánné az ápolási osztály főnővérének "Decubitus kezelése" című eladását. Szabics Jánosné a sebészeti osztály főnővére "a Sztómás beteg ellátása" című előadása következett az előadások sorában, melyet Orovecz Mónika az onkológiai osztály ápolójának "Hospis szellemisége" című előadása zárt.

 

 

 

Az ünnepségen az egészség ápolásáért /Pro Curatio Valetudine/ díjat vehetett át Gózonyné Sarkadi Nagy Eszter az Onkológiai osztály főnővére.

 

   

 

Gózonyné Sarkadi Nagy Eszter

 

 

Gózonyné Sarkadi Nagy Eszter (szül.: Szentes, 1949.06.11) 1968-ban a Szegedi Kórház Baleseti Sebészetén ápolónőként kezdte munkáját, majd Intézményünkben folytatta 1973. november 1-től a Baleseti Sebészeti Osztályon. 197'7-ben a Vérellátó Osztályra került, itt haematológiai szakasszisztensi képesítéssel növelte a szakmai előrelépését. Ezt követően részlegvezető asszisztens lett. 1992 óta az Onkológiai Osztályon osztályvezető főnővér, s emellett a közvetlen betegellátásban is részt vesz. Jól koordinálja az Osztály munkáját és irányítja az egyes munkafolyamatok gördülékeny lefolyását. Nagy odafigyeléssel kezeli az Osztály gazdasági, szociális igényeit. Megtesz mindent a betegek életminőségének javításáért. Lelkiismeretesen, hivatásként végzi a napi feladatokat. Tevékenyen és példamutatóan vesz részt a szakdolgozók utánpótlásának nevelésében.

Szentes, 2006. 05. 12.

 

.