Mednyánszky Szentesen

A szentesi Koszta József Múzeumban április 7-én nyíló kiállításon a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből 28 műalkotás, húsz olajfestmény és nyolc grafika kerül bemutatásra. A tárlat anyaga izgalmas keresztmetszete Mednyánszky századforduló előtti munkásságának. Tájképfestészetének erényeivel éppúgy szembesülhetnek a látogatók, mint emberábrázolásának és portréinak karakteres voltával. A kiállított alkotások többsége a festő szülőföldjén, nagyőri tartózkodása idején született.

A kisebb méretű vázlatok, rajzok mellett láthatóak nagyobb méretű festmények is, mint például az 1880-as évek első felében készült Szerencsétlenség című mű. Az egyik legérdekesebb darab az Alkony. A kép egy amerikai aukción, mint ismeretlen mester alkotása került kalapács alá, de vásárlója felismerte, hogy Mednyánszky festményéről van szó, a későbbiekben került a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe.

  Ez a mű is jól példázza, hogy Mednyánszky számára a táj egyben eszköz a saját lelkiállapotának kifejezésére.

A visszaemlékezések szerint - a kicsi korától kezdve gyakran beteges - Mednyánszky László hamarabb tanult meg rajzolni, mint beszélni. Minden keze ügyébe kerülő papírlapra rajzolt. A nagyőri táj, a Tátra monumentális vidéke élete végéig művészetének fontos témáját jelentette. 

A bemutatott képek értékét is növeli, hogy sokszor a szerencsének és a véletlennek köszönhető, hogy egy-egy Mednyánszky-mű megmaradt. A művész elkészült festményeihez ugyanis nem ragaszkodott, sokat már az alkotás helyszínén elajándékozott. Mindezidáig sem sikerült például kideríteni, hogy mi lett a Párizsban vagy Barbizonban készült munkáival.

Szentes, 2006. 04. 06.