|
A fának lelke van
A fának lelke van, lélegzik, változtatja a színét, korhad, de tapintása melegséget, az életet sugározza - vallja Tóth József fafaragó, akinek munkáiból szeptember utolsó szombatján nyílt kiállítás a könyvtárban. Városunkban először rendezik meg tárlatát, de nem azért, mert művészetét csak most fedezték volna fel, hanem azért, mert nehéz volt meggyőzni, hozza el munkáit.
A szobrokat ajánló Nagy Edit is többször kérte, legalább a helyi közönség elé álljon ki. A szegvári Művelődési Központ munkatársa kitartó volt, megvárta, míg elérkezik a megfelelő pillanat. Így mutatkozott be először lakóhelyén, s most munkát adó városában. - A fából készült alkotások láttán furcsa érzésem támad - mondta Nagy Edit. A fa legcsodálatosabb dolog, gyönyörködtet, és mégis kivágjuk, saját céljainkra használjuk, tető és bútor lesz, meggyújtva meleget ad. A legmagasztosabb felhasználás azonban mégis ez: a művész kezében a fa életre kel. Szentes, 2006. 10. 16. |