Nagyvizit

Gyurkovics Tibor immár klasszikussá vált komédiáját (Nagyvizit) tekinthettük meg a Tóth József Színházteremben 2005. március 23-án a Tóth József bérlek keretében.

Kitűnő szereposztás, remek előadás volt. Mintha évszázadok múltak volna el a történet születése óta, pedig a darab csak a hetvenes években íródott.

A történet röviden: sebészeti kórterem, négy beteg.

Egy öregúr, epeműtét után, szövődményekkel, reoperálva, gyógyulófélben egy hónapja. Egy kisportolt életművész, átmenetileg lakás nélkül, alibi járógipsszel, pihenget hetek óta. Egy incurabilis tumoros beteg 4 hónapja fekszik. Egy vélhetően aranyérrel operált férfi, egy hete bent, gyötrődve csinos felesége feltételezett hűtlenségén. Az öregúr ki akar ugrani az ablakon, a haldokló megmenti. Osztályos orvos, csinos ápolónő, ráérős takarítónő, majd a külföldi kongresszusról hazaérkező szenilis főorvos. Tisztaság, csönd, béke, nyugalom. Érdektelen semmitmondó nagyvizit, főorvosi tájékozatlanság, magamutogató öntelt ömlengés, szervilizmus.

A kórházi lét abszurd módon produkálja a részletesen kidolgozott fonák helyzeteket, amelyekben feje tetejére áll a világ. A kórházi borbély látomásként jelenik meg, a takarítónő mindenhatóként dirigál, a főorvos pedig a kórteremben kap szívrohamot. A sokszor tragikus szituációk komikumba fordulnak át és harsány nevetésre késztetnek.

Szentes, 2005. 03. 24.