Boros tanár - diák focimeccs
Leiskolázták a tanárjaikat!
A Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola az idén is megrendezi a "Boros hetet". Ezen a héten nemcsak a Boros-díj kerül átadásra, hanem megannyi programra várják az érdeklődőket. Ezek között vannak iskola bemutatók, de sportrendezvények is, amely közé tartozott a tanár-diák futballmérkőzés is.
A két csapat nagyon készült erre a találkozóra, mert már hónapok óta alkalmazták egymás ellen a pszichikai terrort. Igaz ebből eddig a tanárok jöttek ki jobban, de itt volt a lehetőség a diákoknak a törlesztésre.
Lássuk a csapatok összeállítását:
Kezdjük a diákok csapatával:
Béry István, Bajusz Olivér, Fehér Attila, Szabó László, Bődi Tamás, Gyapjas Péter
A tanárok csapatánál előre kiosztott posztok voltak. Így …
Jobb szélső: Pádár Zsolt
Alig jobb szélső: Alexandre Boussard
Bal jobb szélső: Mihály István
Rosszabb szélső: Imre Péter
Nálánál is rosszabb szélső: Hati Attila
Bástya szélső: Balogh Zoltán
Kapus szélső: Tóth László
A mérkőzés első másodperceiben kiderült, hogy a tanárok egyetlen célja a tisztes helytállás lesz. A fiatalok szemtelen módon leiskolázták nevelőiket, és így nagy örömet okoztak azoknak a diákoknak akik kilátogattak a Dr. Papp László Városi Sportcsarnokba.
A mérkőzés végén mindenki elismerte, hogy a találkozó showman-je Tóth László volt, aki fekete párduc mozdulatokkal próbálta hárítani a Bődi Tamás bombákat. De mit tegyen egy kapus, ha az ellenfélnek olyan erős a lövése mint egy ágyú? Hát gyorsan megpróbál fedezékbe vonulni (a parketta alá bújni), de ha ez nem sikerül, akkor viszont jobb ha nem áll a labda útjába.
Az első 20 perc után a tanári gárda elég jól tartotta magát, így a fordulókor csak három góllal voltak hátrányban (2-5). Ezután viszont valami összedőlt! Ha nem is valami, de valaki, mert a tanári csapat egyik oszlopos tagja akkora cselt csinált, hogy még a bokáját is kicselezte. A diákok most könnyen felismerik, mert azóta három lábú lett a fiatalember, és sajnos botra kell, hogy támaszkodjon. (Jobbulást kívánunk neki!)
A sérülés után cserélt a tanári csapat, és pályára állította (mint egy műholdat) Balogh Zoltánt. A feladatát jól be is töltötte, mert csak bolyongott a pályán. Azért ez egy kicsit túlzás, mert amikor a védelem segítségre szorult, mindig ott volt, mint terepakadály.
Az utolsó másodpercekben öröm focit láthattunk a diákoktól, akik a mérkőzést 12-3-ra megnyerték, és ezzel az idén is megvédték örökös bajnoki címüket. Csakhogy ezzel nem ért véget a tanárok és a diákok küzdelme, mert az tovább folytatódik egészen a tanév végéig, és addig még nagyon sok lehetősége van a tanári karnak a revansra.
Szentes, 2005. 03. 10.
