DEÁK FERENC ÉS SZENTES

Labádi Lajos, 1996

  

 

Deák Ferenc (1803–1876) államférfi, jogtudós, igazságügy-miniszter, a "Haza bölcse". Forrás: www.sulinet.huAligha akad Magyarországon valaki, aki ne ismerné, ne hallotta volna Deák Ferenc nevét. Arra a kérdésre azonban, hogy ki volt ő, már bizonyára akadoznának a válaszok. A valamikor megtanult, de idővel elhalványult ismeretanyag a lexikonok segítségével könnyen felfrissíthető. Nehézséget okozna viszont még a történelemmel foglalkozóknak is annak meghatározása, hogy volt-e valamilyen közvetlen kapcsolata a nagy államférfinak azzal a várossal, községgel, ahol tér, utca vagy intézmény viseli a nevét. Erre nézve ugyanis a lexikonok nem tartalmaznak információkat. Mindez Deák Ferenc halálának 120 éves évfordulója (1996! - a szerk.) okán merült fel bennem, keresve a kapcsolódási pontokat a "haza bölcse" és szülővárosom között.

Batthyány Lajos kormánya - alul Deák Ferenc igazságügy-miniszter. Illusztráció: Csúcs Béla, Szentesi LevéltárÉletútjának felidézéseként röviden annyit, hogy a Zala megyei Söjtörön született 1803. október 17-én, középnemesi családban. Jogot végzett, 1833-tól Zala vármegye országgyűlési követe, a reformellenzék vezére. 1848. április 7. és szeptember 11. között az első felelős igazságügy-miniszter Batthyány Lajos kormányában. A szabadságharc leverése után visszavonul kehidai birtokára. A Bach-korszakban vezéregyénisége az 1848-as törvények alapján álló passzív ellenállásnak. 1854-től Pesten él, ahol az ő Angol királynő szállóbeli lakása lett a politikai élet központja. Az 1861-ben összehívott országgyűlésen az ún. felirati-párt vezére. A Pesti Naplóban közzétett híres húsvéti cikkével (1865. ápr. 15.) előkészítője az uralkodóház és az ország közötti kiegyezésnek. Az 1867. évi kiegyezéskor elhárítja a miniszterelnökséget. Háttérbe húzódik, de az általa létrehozott kormányzó párt az ő nevét viseli. Erősödő szívbaja gyógyíthatatlannak bizonyult, hosszú szenvedés után 1876. január 28-án elhunyt. Temetése országos gyásznappá vált, amelyre február 3-án került sor a kerepesi temetőben. Elévülhetetlen érdemeit törvénybe iktatták (1876:III. tc.).

Eddigi ismereteink szerint Deák Ferenc személyesen nem járt Szentesen, mégis több alkalommal közvetlen kapcsolatba került a várossal, illetve annak megoldást sürgető problémáival. Az örökváltsági szerzodés hitelesítési záradéka. Forrás: Szentes helyismereti kézikönyve - 2000 Először minisztersége idején, 1848 májusában. A szentesieknek, akik 1836-ban örökváltsági szerződést kötöttek földesuraikkal, életkérdés volt, hogy az úrbéres viszonyok megszűntével kötelesek-e továbbra is fizetni váltsági tartozásaikat. Mivel a törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, az igazságügy-miniszterhez fordultak tanácsért. Boros Sámuel mellszobra (Készítette Örkényi Strasszer István, 1935.) Forrás: Szentes helyismereti kézikönyve - 2000 Deák Ferenc fogadta a Boros Sámuel főbíró által vezetett szentesi küldöttséget, s megismerve ügyüket, azt az egyszerű kérdést tette fel, hogy akarja-e a város fenntartani az örökváltsági szerződést vagy nem. Az erre adott válasz eldöntheti a további fizetés mikéntjét. A szentesiek felmondták a szerződést, s beszüntették a törlesztést. Erre megérkezett a Károlyi grófok intő levele. Ismét küldöttség indult Deákhoz, aki azt tanácsolta, hogy folyamodjanak az eljárás felfüggesztéséért. A nyár folyamán újabb deputáció utazott Pestre, ezúttal hiába, mivel Deák Ferenc éppen Bécsben tárgyalt. Szeptember közepétől pedig már nem Deák volt a miniszter. Az ügy elintézését elsodorta a fegyveres önvédelmi harc.

Oroszi Miklós () országgyűlési képviselő. Forrás: Szentes helyismereti kézikönyve - 2000A következő érintkezésre a kiegyezés évében került sor. Előzményként annyi kívánkozik ide, hogy Szentes 1865-ben megválasztott országgyűlési képviselője -- Oroszi Miklós -- egészségügyi okok miatt vissza akart vonulni, ezért 1867 februárjában kinyilatkozta, hogy mandátumáról kész lemondani az emigrációból hazatérő, Horváth Mihály (1809-1878) püspök, történetíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Forrás: Szentes helyismereti kézikönyve - 2000 Szentes jeles szülötte, Horváth Mihály javára. Elhatározásáról értesítette politikai példaképét, Deák Ferencet, kikérve véleményét az ügyben. Deák április 7-én kelt levelében az alábbiakat válaszolta (- az eddig ismeretlen Deák-levél most kerül első ízben közlésre):

"Kedves Barátom! Kérdeztél multkori leveledben, hogy helyetted ki választassék Szentesen képviselőnek. Akkor nem feleltem, mert határozott feleletet nem adhattam. Most úgy hallom Horváth püspök nem fogadja el a képviselői állást, Pulszky ellenben hajlandó azt elvállalni azon esetre, ha Tanárky Gida fellépni éppen nem fog, mert azzal Pulszky nem akar versenyezni.

Pulszky széles tudománya, s ismert hazafiságánál fogva nagyon hasznos tagja leend a törvény hozásnak, sőt én azt szükségesnek látom, hogy Ő tagja lehessen a háznak. Őt tehát, ha a bizalmat megnyerheti, mert természetesen pressiot gyakorolni nem kívánok, a képviselői állásra igen szívesen ajánlom. Isten veled. Igaz barátod Deák Ferenc" 

A történethez tartozik, hogy a nyár folyamán megtartott pótválasztáson Pulszky Ferencet választották Szentes országgyűlési képviselőjévé.

Deák Ferenc. Karlovszky Bertalan festménye (1896)Néhány évvel később a város lakói a Szentesi Lap 1876. január 30-diki számából értesültek Deák Ferenc haláláról. Az újság elkövetkező számai bő terjedelemben ismertették a neves államférfi életútját, kimagasló érdemeit, s részletesen tudósítottak a február 3-án végbement temetésről, amelyen a város is képviseltette magát. Szentes képviselő-testülete a temetés napján rendkívüli közgyűlésen emlékezett meg a nemzet nagy halottjáról, s határozatot hozott a helyi gyásznap megrendezéséről. Erre február 12-én került sor a katolikus és a református templomokban. A gyászünnepély után kimondták, hogy "...a gyászravatalon alkalmazva volt 4 db koszorú levéltárba tétetnek megőrzés végett, s a Csukás Benjamin úr által tartott emlék-beszéd nyomattassék ki ezer példányban s osztassék ki az a nép között". (Az említett koszorúk a szentesi levéltárban máig is megtalálhatók.)

Deák Ferenc emléke az elkövetkező évtizedekben sem merült feledésbe Szentesen. 1896-ban -- halálának 20. évében -- a millenniumi ünnepségek keretében leleplezték életnagyságú arcképét, Karlovszky Bertalan festőművész alkotását. 1903 októberében -- születésének 100. évfordulóján -- ünnepélyes megemlékezést tartottak a szentesi gimnáziumban, valamint a megyeházán. 1906-ban utcát neveztek el Deák Ferencről, az 1960-as évek óta pedig egy általános iskola is viseli nevét. Kora és személye ugyan már a távoli múltba került, de talán a fenti szemelvények hozzájárulnak ahhoz, hogy emléke a mi vidékünkön se merüljön feledésbe.

 

                     Szöveg: Labádi Lajos, 1996.001.27. - Szerkesztés, illusztráció: Tímár Ferenc, TEAM  

 
 Kapcsolódó oldalak: 
 

Választások a múltban III. - IV. - L.L.,  - 2002.03.22 - 03.29.

Deák Ferenc és Szentes - L.L., - 2001.12.14.

SZENTES HELYISMERETI KÉZIKÖNYVE - Szerk.: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella

Multimédia-CD/web: TEAM Számítástechnika - Szentes, 2000

 

Szentes, 2004. 01. 28.